-Danger men at work, danger men at work, danger men at work danger men at work danger men.....

El sem hiszem....este hét óra van, átvetettük a ruháinkat, le vagyunk alapozózva, Dannek épp vasalják a haját és beéneklünk.
Igen...elérkezett ez a pillanat is...az utolsó fellépés...a finálé. Gondolataimból az öltöző plafonján lévő hangszóró zökkentett ki:

-SRÁCOK! EGY ÓRA ÉS SZÍNPAD!-szólt bele Katie, aki az összes ilyesmi dolgot intézi. Ő úgymond a Tatinof hangja. Közli rajongói táborunkkal, hogy foglalják el helyüket, mert hamarosan kezdünk stb...

Most izgulok a valaha legjobban. Telefonom zörgött egyet zsebemben. Ki írogat ilyenkor?

Srácok sok sikert! Ha hazaértek, mindenképp megünnepeljük! Dannek is szólj, ki van kapcsolva.. mégegyszer hajrá, bízok bennetek!
-PJ ;)

Ez most nagyon jól esett.. PJ az, aki mindig támogat minket, mindegy miről van szó. Az esett jól különösen, hogy figyelt az órára. Londonban most olyan délután 1-2 körül lehet. Vissza is írok neki;

Szia PJ! Köszönjük, készülünk ezerrel...én bevallom izgulok..nagyon! Már nagyon honvágyam van, szóval majd mindenképp találkozunk!
-Phil^.^🐗🦁⭐️🥞

Az sms-t megmutattam Dannek, aki most átváltott zen-be...olyan aranyos volt...törökülésben ült, csukott szemmel, vadító ajkai kicsit elnyíltak egymástól Phil! Nyugi...

-De kedves! Visszaírtál neki? -kérdezte barátom.

-Persze! Egyből! -válaszoltam neki mosollyal fedezve kétségbeesésemet az estével kapcsolatban...

Az öltözőben immár csak ketten maradtunk. A fodrász lányok két perce mentek ki. Dan frissen vasalt haja csak csillogott.

19:20. Még 40 perc...

Barátom elhúzta a zárat az öltöző ajtaján, s felém közeledett. Csípőmnél körbefonta karjait, testünk minden porcikája összért. Én még cipő nélkül voltam, Dan lehajtott fejjel a zoknijaimat fürkészte, a bal lábamon Alienek voltak, a jobbomon pedig krokodilok. Mikor visszahajtotta fejét, lefejelte a homlokom...felszisszentem.

-Jesszusom bocsánat! Ne haragudj! Nee ugye nem fáj?

-Nyugi, túlélem -adtam puszit orcájára.

-Hol ütöttelek meg? -Kérdezte félmosollyal száján.

-Itt -mutattam mutatóujjammal homlokom közepére, amire Dan nagy puszit nyomott, de én eltoltam fejét és számra mutattam...vette az adást.

-Ohh, milyen vágyakozó itt valaki -mosolygott, előhívva gödröcskéit, majd érzelmesen megcsókolt. Két keze közé fogta arcomat, én nem bírtam ki, beletúrtam hajába. A bátorság adrenalinja elöntött, és beleharaptam alsó ajkaiba, mire felmordult, s benyúlt ingem alá, ahova nemsoká mikroport kerül.
Pillanatokkal később elváltunk, majd megigazgattuk egymást. Én a haját, ő a felsőm.

-Phil, ha továbbra is ilyen bevetésekbe kezdesz, nem fogok magammal bírni! -suttogta a fülembe, olyan satisfying hangon.

19:42. Tizennyolc perc...

Kate hangját megint meghallottuk;
-Na gyermekeim, menjetek a színpad mögé. Várnak rátok a mikroportok! Puszipuszi hajrá! Vétel!

Vettem egy nagy levegőt, megmarkoltam Dan kezét és elindultunk lefele...
Az utat csendben tettük meg, majd leérve egy testes fickó nyúlkált a pólónk alatt, behelyezve a kis készülékeket.

19:55. Öt nyamvadt perc....

-hölgyeim és uraim! Kérem mindenki foglalja el a helyét! The Amazing Tour Is Not On Fire öt perc múlva kezdődik! Jó szórakozást!

A hátralévő időt csendben, csukodt szemmel töltöttük. A nép elcsendesült, a fények ki.. SHOWTIME

Sziasztook! Itt van végre...nemtudom ti hogy vagytok vele, de én ezt élveztem eddig a legjobban megíni. Remélem tetszett❤❤