☆7☆
*ੈ✩‧₊˚✧・゚: *✧・゚:*
{ F E L I X }
- Holnap reggel 6-ra várlak a gyakorlópályán, addig is pihenj le, holnap elő kell hoznunk az erőd és fel kell térképeznünk a képességeidet.
- Rendben. Köszönöm. - majd elköszöntünk Jisungtól és kimentünk. Odakint a nap már teljesen lement mikor kiléptünk az épületből. Az utcát a lámpák pislákoló fénye világította meg a hold pedig magasan izzott az égen.
- A király azt mondta, hogy a palotában lesz a szobád. Ideje visszamennünk.
- Elkísérsz? - néztem rá bociszemekkel. A sötét sosem volt a nagy barátom, habár nem féltem tőle, de egy idegen helyen, idegenekkel körbe véve, még így is Changbin közelsége tudott megnyugtatni.
- El. De ne érezd magad különlegesnek Felix! A király melléd rendelt el. Ez azt jelenti mindenhova követni foglak. Most is a szobádba és holnap is a gyakorlópályára.
- Értem. - akaratom ellenére is elmosolyodtam azon, amit mondott.
Kezdtem eléggé fáradt lenni. Túl sok inger ért a mai napon, és már a fejem is zsongott a sok információtól, majd egy hatalmasat ásítottam.
- Látom álmos vagy. Induljunk. - próbáltam lépést tartani mellette és egyszer megbotlottam a földből kiálló kőben. A földre zuhantam majdnem, mikor ő megragadott a karomnál fogva és magához húzott, mielőtt földet értem volna.
A lámpa fénye miatt nem lehetett kivenni, de éreztem, hogy nem kicsit ég az arcom. Itt vagyok Chantbin ölébe... Aki megmentett a pofára eséstől. Érzem az illatát ahogy magához szorított.
- Felix, lehetnél egy kicsit óvatosabb. - néztem fel rá, majd elmosolyodott. - ez már a második alkalom, hogy szinte belém esel. - a szavaitól éreztem, hogy ketyegőm is majd ki ugrik a helyéről, zavaromba csak a földre meredten mosolyogtam. Majd hirtelen kiugrottam az öléből.
- N-Ne, ha-ragudj! - remegett meg a hangom, amire felkuncogott.
Oh Changbin... Ha te tudnád miket indítasz meg bennem...
Arca ismét komolyra változott és újra ballagni kezdtünk.
A palotához érve az idős hölgy, Soo Yung fogadott bennünket.
- Félix uraság megérkezett! - mosolyodott el- Megmutatom a hálórészét. Kérem kövessen!
Némán bólintottam és követtem Yungot egy lépcsősor felé majd felmentünk rajta. Changbin is követett szinte ereztem a tekintetét magamon.
- A táskáját már bekészítettem az uraságnak a szobába. - szólalt meg a hölgy mikor felértünk az emeletre és egy ajtó mellé értünk.
- Ez lesz az uraság szobája! A tábornoknak pedig a hálója az Ön melletti ajtó után lesz. - mutatott rá egy másikra. - Ha bármiben segítség kell keressen bátran engem vagy a tábornokot, valamelyikünk mindig itt lesz Ön mellett.
Changbin is itt lesz a közelembe? Azt tudtam, hogy szemmel tart, de ennyire?
- Köszönöm Soo Yung. - szolalt meg Changbin. - most már elmehet.
A nő némán bólintott és lement a lépcsőkön.
Belépve a szobámba, a szokásos fehér falakon kívül egy kandalló foglalt helyet a szobában gyönyörűen díszítve. Előtte két fotel és nem messze tőlük a szoba közepén egy nagy baldachinos franciaágy foglalt helyet. Középkoriasan hatott nekem, de még is hívogató volt a szoba ahogy beléptem. Egyenest az ágynak estem, amiben puha takaró és paplan fogadott. Szinte belefúrtam magam, mikor úgy éreztem, mint ha valaki nézne. Felemeltem a fejem a takarók közül és láttam, hogy Changbin támasztja az ajtót és néz, de már a páncéljai nélkül. Testét egy feszülős anyag takarta ezzel is kiemelve minden egyes izmát. Tátva maradt a szám mikor tetőtől talpig végignézettem rajta, de szerintem észrevette mikor a szemünk találkozott.
- Felix. - mosolyodott el- Megmutatom a fürdőszobát, ahol lefürödhetsz mielőtt aludnál.
*ੈ✩‧₊˚✧・゚: *✧・゚:*
{ C H A N G B I N }
Ahogy az öregasszony lecammogott Felix mellől. A szobám felé vettem az irányt. Lehajítottam a kardom az asztalra majd megszabadultam a vértemtől és Felix szobájába vettem az irányt. A kis szeplős az ágyban fetrengett.
Milyen édes! És azok a formás... - megráztam a fejem. Miket gondolok én?
Erre láttam tekintetét, hogy felém fordult és szinte tátva marad a szája. Láttam tekintetén, hogy fáradt, de azért már kicsit sokáig is bámult.
- Felix, megmutatom a fürdőszobát, ahol lefürödhetsz mielőtt aludnál.
Szeplős angyal megrázta a fejét.
- Ah! Jó ötlet! - tápászkodott fel az ágyon, majd a táskájába túrva vett elő pár anyagot. - Mehetünk!
- Gyere utánam. - majd kifele menve a folyosón az utolsó bejárat felé vettük az irányt. Belépbe egy nagy fürdőszoba tárult egy hatalmas káddal a közepén.
- Menny te előbb. Sok lehetett neked ez a mai azokból ítélve, hogy nem ezekhez vagy szokva. - mosolyogtam rá szelíden.
- Köszönöm Hyung. - mosolyogott rám vissza.
Olyan édes amikor mosolyog, szinte a lelkembe égett az arca. A gyakorló pályáról is mikor eljöttünk, csak úgy vonzotta a tekintetemet és mikor elkaptam karcsú derekát, annyira másnak éreztem.
Felix engedni kezdte a vizet majd kimentem a fürdőből és óvatosan bezártam az ajtót. A hálómba tartottam, ahol az ágyra ültem mikor kopogást hallottam. Yong asszony állt előttem mikor ajtót nyitottam.
- Ne haragudjon tábornok, hogy zavarom. De törölközőt nem készítettem be a fürdőszobába. Megtenné, hogy beadja ezt az úrfinak?
- Persze. Ne aggódjon. - majd kiment a szobából engem egyedül hagyva.
Erőt véve magamon elindultam a szeplőshöz a fürdőajtóba, ekkor hírtelen kinyílott az ajtó és Felix kidugta a fejét.
- Changbin! - pirult a szeplős - Nincs véletlen valamid, amivel megtörölhetném magam? - feszengett kicsit.
- De! Tessék! Ezt most hozták fel. - közelebb léptem hozzá, de akaratlanul is benéztem a fürdőszobába, ahol a tükörrel szemben találtam magam...
A tükörben Felix fedetlen hátsó teste, gyönyörű dereka, fehér tökéletes bőre és kerekerő feneke tárult elém.
Felix...megbolygatta a világom mikor ideérkezett. Egésznap eltudnám nézni hibátlan csupasz testét. Miket gondolok megint?
Tudtommal hereto vagyok.
Nyeltem egy nagyot, de ámulatomból Felix kizökkentett.
- Bin? Ideadod akkor? - mosolyodott rám.
Oh az az szeplős hibátlan gyönyörű angyal arc.
Odaadtam a törölközőt és gyorsan visszasuhantam a szobába.
Visszaérve az ágyba huppanva kezemet a fejemre rakva éreztem, hogy ég az arcom minden egyes pillanatban mikor azokra gondoltam, amit az imént láttam.
Éreztem a déli tájékom se éppen a legnyugodtabb.
Mi történik velem? Eddig egy fiú sem váltott ki belőlem ilyeneket.
Mit teszel velem Felix?
*ੈ✩‧₊˚✧・゚: *✧・゚:*
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro