Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

5.rész

Katsuki szemszöge:

Miután hazavittem Midoriya-t hozzám, visszamentem az iskolába. Volt még 1 órám a 2B osztállyal, utána pedig az igazgatói iroda felé vettem az irányt. Bekopogtam majd benyitottam Nezu irodájába. Bent volt az a pár jómadár akik tegnap Midoriya-t rugdosták. Névszerint: Ochako Uraraka, Ejiro Kirishima, Denki Kaminari és Hanta Sero. Amikor észrevették, hogy beléptem lesütötték a tekintetüket.

"Hallottam a tegnap történtekről. Kirishima lennél szíves elmesélni, hogy mi történt?" kérte Nezu. "Mi csak megleckéztettük a kis buzit. Semmi rosszat nem csináltunk!" háborodott fel Kirishima. "Kirishima. Melegnek lenni nem bűn. Ezért senkit sem szabad bántani" mondta Nezu. "Jajj ugyan már! Nincs is olyan, hogy valaki meleg! Csak kitalálják az emberek, hogy figyelmet kapjanak" szólt közbe Uraraka. "Uraraka ezt a viselkedést most azonnal fejezd be! És az előző kijelentésedet kijavítanám. De vannak sokan akik melegek vagy egyéb LGBTQ+ tagok. Én is meleg vagyok mint már tegnap mondtam. Ez nem egy választható dolog. Egy-két ember nehezebben fogadja el, hogy más mit a többi, van aki könnyen. Midoriya mondjuk nem szerette volna, hogy az egész iskola tudja, engem meg mondjuk nem érdekel, hogy ki tudja, hogy én is az vagyok. Amit tegnap tettetek az nagyon rossz dolog volt. Uraraka tudtommal te még a barátja is vagy Midoriya-nak. Ha a barátaid nem fogadnak el, az az egyik legfájdalmasabb dolog" mondtam neki. "Mr. Bakugou-nak igaza van. Nektek egy hét felfüggesztés. Most pedig elmehettek". Ezzel ők fel is álltak és földre szegezett tekintette kisétáltak az igazgatóiból.

"Köszönöm, hogy szóltál az esetről" mondta Nezu. "Ez csak természetes. Azért majd még rajtuk tartom a szememet" mondtam, miközben kiléptem az irodából. Visszamentem az osztálytermembe és összepakoltam a cuccaimat, kisétáltam az autóhoz és beszálltam. Mielött hazamegyek el kell még mennem bevásárolni is. 

Amikor megszereztem mindent elindultam a kassza felé amikor megakadt valamin a szemem. Egy képregény, amin ugyan az a hősnek az arca van, mint ami Midoriya pólóján volt az egyik nap. Ez egy nagyon új kiadása a képregénynek, ezért úgy gondoltam megveszem neki, végül is megérdemli, főleg a tegnapi nap után. Fizettem majd pedig végre hazamentem.

Amikor haza értem síri csend volt. Bementem a konyhába és nekiálltam elpakolni a dolgokat amiket vettem. A képregényt az étkező asztalra tettem. Miután ezzel is kész voltam megnéztem, hogy hol van Midoriya. Megtaláltam őt az ágyamban a párnámat szorongatva. Leültem az ágy szélére és óvatosan rázogattam őt. Egy kis idő múlva elkezdte kinyitogatni a szemét. "Midoriya. Kelj fel. Mit szeretnél enni" "Hmmm. Nem igazán vagyok éhes" mondta miközben felült. "Enned kell. Most pedig meg mondod, mit szeretnél enni" mondtam neki, miközben egy picit felemeltem a hangomat. "Katsudon-t" "Rendben" ezzel felálltam, visszamentem a konyhába én nekiálltam az ételnek. 

Már majdnem kész voltam a katsudon-nak amikor Midoriya végre kijött a szobából. "Ülj le nyugodtan az asztalhoz. Egy perc és kész vagyok. Az asztalon van valami, amit neked hoztam. Az idióták akik tegnap bántottak, fel lettek függesztve egy hétig". Midoriya bólintott és elindult az asztalhoz. Éppen tálaltam volna a katsudon-t, amikor éreztem, hogy két kar összefonódik a derekam körül. "KÖSZÖNÖM" kiabálta. Megsimogattam a szabad kezemmel a kezét. "Ugyan. De most ülje le, mert hozom a kaját" Szedtem két tányérba katsudon-t és az asztalhoz vittem őket. Az egyiket leraktam Midoriya elé, a másikat pedig magam elé. Én egyből elkezdtem enni. Midoriya hezitálva beleevett. Az első falat után nagyra nyíltak a szemei. "HMM~" "Örülök, hogy ízlik" mondtam neki, majd gyorsan belapátoltam az egész tál katsudon-t. Midoriya is így tett. A koszos tányérokat megfogtam és beraktam őket a mosogatóba.

"Mit szeretnél csinálni? Holnap úgy is szombat van" kérdeztem tőle. "Hmm. Nézhetünk filmet? Van egy film amit régen láttam és ismét meg akartam nézni" "Rendben. Ülj le a kanapéra. A TV-n megkeresheted én meg addig hozok popcorn-t" 

Leültem Midoriya mellé a kész popcorn-nal. "Na mit nézünk?" kérdeztem tőle. "Greatest Showman-t" mondta, miközben rám mosolygott. Már láttam én is a filmet, de nem bánom. Jó film. Midoriya elindította a filmet. Minden egyes dalt tudott. Az énekhangja pedig gyönyörű volt. Én csak dúdoltam a dalokat. A film felénél elindult a kedvenc számom az egész filmben, így elkezdtem énekelni, de arra nem számítottam, hogy ő is beszáll a duettbe.

Bakugou/Midoriya/Mindketten

Rewrite The Stars-Zach Efron, Zendaya

You know I want you

It's not a secret I try to hide

I know you want me

So don't keep sayin' our hands are tied

You claim it's not in the cards

And fate is pullin' you miles away

And out of reach from me

But you're here in my heart

So who can stop me if I decide

That you're my destiny?

What if we rewrite the stars?

Say you were made to be mine

Nothing could keep us apart

You'd be the one I was meant to find

It's up to you, and it's up to me

No one can say what we get to be

So why don't we rewrite the stars?

Maybe the world could be ours

Tonight

You think it's easy

You think I don't wanna run to you

But there are mountains

And there are doors that we can't walk through

I know you're wondering why because we're able to be

Just you and me within these walls

But when we go outside, you're gonna wake up and see

That it was hopeless after all

No one can rewrite the stars

How can you say you'll be mine?

Everything keeps us apart

And I'm not the one you were meant to find

It's not up to you

It's not up to me

When everyone tells us what we can be

How can we rewrite the stars?

Say that the world can be ours

Tonight

All I want is to fly with you

All I want is to fall with you

So just give me all of you

It feels impossible

It's not impossible

Is it impossible?

Say that it's possible

How do we rewrite the stars?

Say you were made to be mine?

Nothing can keep us apart

'Cause you are the one I was meant to find

It's up to you

And it's up to me

No one can say what we get to be

And why don't we rewrite the stars?

Changing the world to be ours

You know I want you

It's not a secret I try to hide

But I can't have you

We're bound to break and my hands are tied

A dal végére már nagyon közel voltunk egymáshoz, kezeink összeértek és elvesztünk egymás szemeiben. Midoriya egy hirtelen egy gyors csókot adott az arcomra és berohant a hálószobába, amit be is zárt maga mögött. Én teljesen lefagytam és csak ültem a kanapén amikor a realizálás fejbe vágott.

Szeretem Midoriya-t!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro