Violin Sonata G-mollban, vagy ismertebb nevén, Devil's Trill Sonata, ami egy szóló hegedűs szonáta Giuseppe Tartini-től. Főleg a nehézségéről ismert.

Tartini állítólag azt mondta a Francia csillagásznak, Jérome Lalande-nak, hogy az álmában megjelent az ördög, és arra kérte, hogy ő legyen Tartini tanára és szolgálója. A zene lecke után, Tartini át adta neki a hegedűt, hogy le tesztelje a tehetségét, mire az ördög el kezdett játszani, létrehozva egy erős és káprázatos teljesítményt. Még nem hallott ehez hasonlót, megcsodálta ahogy játszik, úgy érezte nem kap levegőt a káprázattól. A teljes történetet maga Tartini és Lalande mesélte el.

"Egy éjjel, 1713-ban volt egy álmom, ahol paktumot kötöttem az ördöggel a lelkemért. Minden úgy történt ahogy kívántam: az új szolgám teljesítette minden vágyam. Minden más mellett, oda adtam neki a hegedűm, hogy meglássam tud-e játszani. Milyen nagy is volt a csodálkozásom, mikor meghallottam a szonátát, melyet gyönyörűen lejátszot, nagy művészettel és tudással, elragadtnak, transzportálva, elvarázsolva éreztem magam: a nem kaptam levegőt, majd fel ébredtem. Azonnal megragadtam a hegedűm, hogy megtartsam legalább darabokban, az álmom benyomását. Hiába! A zene, melyet ekkora már kompomáltam, valóban a legjobb amit valaha írtam, és még mindig az "Ördög Trillje"-nek hívom, de a különbség ez és az közt, olyan hatalmas, hogy elpusztítottam volna a hangszerem és örökre felhagytam volna a zenével, ha tudtam volna az élvezete nélkűl élni."

Tartini később újra próbálta csinálni, amit akkor hallott. Miközben azt állította 1713-ban komponálta a szonátát, tudósok szerint a késői 1740-es években írta, a stilizáld éretsége miatt. Nem adták ki 1798-1799-ig.