-Madison, hát itt vagy! Végre megérkeztél!- segítette ki a vak nőt a taxiból a barátja, Indigo.

Madison, mint mindig, most is makulátlanul festett. Fekete magassarkúján megcsillant a déli nap fénye, fehér inge egyenesen világított. Mindehhez viselt egy elegáns, fekete mellényt és egy zöld lencséjű divatos szemüveget, hogy eltakarja ködös tekintetét. Sötét borostyánszín, göndör haja játékosan omlott a vállára, tincsei eltakarták apró, zöld köves fülbevalóját.
Lépteit magabiztosnak álcázta, de lábai remegtek, míg kezébe nem fogta a számára biztonságot nyújtó fehér botját.

Indigo átvette a taxistól a barátja egyetlen bőröndjét és kifizette a türelmetlen férfit, aki amint megkapta a pénzt, tovább is hajtott.
A lány a barátjával ellentétben szürke melegítőt viselt, mert egész nap otthon ült, onnan dolgozott, mint jósnő. Rengeteg ügyféllel rendelkezett és nagyon sikeres volt a szakmájában. Kitanulta a jóslás szinte összes formáját, úgyhogy rúnáktól kristálygömbökön át egész a tarot kártyákig bármiből tud jövendőt jósolni. Egy igen kétes ügyfél egy levágott csirkével állított be egyszer, hogy annak a csontjait és belsőségeit használja (persze jó pénzért), és Indigo még attól sem riadt vissza. Később az alakot lecsukták csirkelopásért, úgyhogy az előre látott jövő még nem következett be.

-Gimi óta nem láttalak, mit csináltál azóta?- kérdezte érdeklődve, miközben a lakásában a nappaliba vezette és leültette a kanapéjára- Kérsz kávét?

-Megköszönöm. Úgy iszom, ahogy régen.- tette hozzá- Hogy mit csinálok? Gimi után elmentem pszichológiát tanulni, úgyhogy most már diplomás pszichológus vagyok. Munkát keresni jöttem ide, mert úgy hallottam ebben a városban különösen könnyen el lehet a magamfajtának helyezkedni.

-Ebben lehet valami.- gondolkodott el egy percre Indigo- Van már irodád?

-Még nincs..

-Anélkül nehéz lesz.. házhoz csak nem fogsz menni! Mit szólsz a szomszéd kis lakáshoz? Senki sem lakik ott most és javarészt csak egy konya, mosdó és egy nagy nappali.- mesélte, miközben átadta a kávét Madisonnak.

-Jól hangzik. És nem is kéne messzire mennem.. ez különösen tetszik.

-Egy szavadba kerül és a tied. Ugyanis az a ház is az enyém. Megvettem a szomszéd házat is, mert úgy volt, hogy a szüleim is ideköltöznek, csak aztán történt ez-az itt a városban...

-Mintpéldául?- dőlt előre a nő, majd érdeklődve hallgatta a barátja híreit.

-Lehet rosszkor költöztél ide.. ugyanis egy gyilkos van szabadlábon. Vagy több, igazán nem tudom, de az elmúlt két hónapban két haláleset is történt, egy késelés és egy fojtogatás. A rendőrség már nyomoz, de eddig semmi eredményt nem sikerült elérniük.

-Valóban érdekes.- dörzsölte a lány az állát.

-Mostanság amúgy is veszélyes az utcákon, hát még egy hozzád hasonló va...- elharapta a mondat végét. Nem akart rosszat, csak vigyázni régi barátjára.

-Te laksz itt és nem én.- intett, hogy semmi baj- Nagyra értékelem, hogy lakhatok itt, de attól félek pár dologban kénytelen leszek rád támaszkodni.

-Az rendben van. Te úgyis kora reggel mész már dolgozni, nekem inkább délután és este van munkám. Este többet járnak jósokhoz az emberek.- halkan kuncogott önmagán, hogy mégis hogy lehet ennyire nevetséges munkája Madisonéhoz képest, de aztán eszébe jutott, hogy ez még mindig méltóságteljesebb, mint az utcán árulni önmagát. És nem is keres ő olyan rosszul.

-Kösz.- biccentett Madison- Továbbá te jobban ismered a várost. Vannak íratlan szabályok, amit jobb ha betartok a magam érdekében?

-Te még sose hallottál Gothamről?- hitetlenkedett Indigo.

-Csak hogy sok pszichológust keresnek...

-Akkor jól figyelj ide!- mély levegőt vett, mint aki sok mindent tervez mondani egyszerre- Ne lépj az utcára este 5 után és az ajtó mindig legyen zárva, redőnyök leengedve! Kerüld az utcán a nagy tömegeket! Ne menj a Narrows közelébe! Ne állj szóba utcakölykökkel és vigyázz, hogy még véletlenül se keveredj bele semmibe! Itt a városban nem jó ujjat húzni egy csomó eszelős alakkal, de talán a legveszélyesebb a gothami alvilág ura, Pingvin. Aztán a rendőrség ügyeibe sem éri meg belefolyni.- szünetet tartott, gondolkozott még, hátha eszébe jut egy újabb jó tanács- Ha meghúzod magad, biztos minden rendben lesz és semmi bajod se fog esni!

-Igyekezni fogok akkor!- bólintott Madison. Arca teljesen elsápadt, ahogy hallgatta a "szabályokat". Baltimore annyival másabb volt ennél, ott biztonságban érezte magát.. kezdte bánni, hogy elköltözött otthonról.
De csak meg lesz itt is, nem? Majd jól meghúzza magát.

-Holnap menjünk el vásárolni néhány dolgot és rendezzük be az új irodádat, mit szólsz? Aztán munkába is állhatsz.

-Jó, remekül hangzik.- megitta gyorsan a kávéját- Most viszont azt akarom hallani, hogy veled mi minden történt a gimi óta? Hogy lettél ilyen híres jósnő?

-Tudod, a misztikus és titokzatos nevem, Indigo, sokban hozzájárult...