Yoongi pólóm alá csúsztatta hideg kezeit és oldalamat kezdte simogatni, amitől kirázott a hideg. A fiú puha ajka áttért nyakamra, majd erősen megszívta azt mire egy sóhaj tört belőlem fel.

-Suga énh még nem...

-Szóval még szűz vagy Törpilla?- hallottam meg V mély hangját aminek hatására lelöktem magamról Sugát aki a földre esett.-Min Yoongi csak, hogy ide értél, már vártalak, ha nem zavarok akkor tudnánk beszélni egy kicsit?

-Te ismered őt?-néztem Taehyungra, de ő nem törődve kérdésemmel kisétált a szobából a szőke barátommal együtt. Utánuk akartam menni, de Tae mintha csak érezte volna a közelségem megfordult és vissza tolt a helységbe.

-Rossz emberben bízol meg Törpilla és, ha majd a nagy Agust D dobni fog téged akkor hozzám ne gyere sírva. Értve vagyok ugye?

-Honnan tudod, hogy Yoongi milyen ember nem is ismerem.-egyszerre voltam ideges és bizonytalan. Nem tudtam, hogy Taehyung miért mondja ezeket az idősebb fiúról és, hogy egyáltalán honnan ismeri őt.

-Abban az egy évben amit együtt töltöttünk nagyon jól elszórakoztunk. Ajánlom, hogy neki add oda a szüzességed. Egy olyan vadállatnak mint ő és ne egy olyan embernek aki jobban vigyázna rád mint bárki más.-fordult meg egy fintor kíséretben, majd elindult volna le, ha én nem tartom vissza.

-Te most féltékeny vagy?

-Most leginkább csalódót és ideges.-válaszolta még mindig a hátát mutatva nekem.

-Nem úgy nézel ki mint aki nagyon ideges Kim Taehyung. Azt hittem olyan vagy mint a legtöbb ribanc amikor rájön, hogy csak egy menetre kellet a srácnak. Tör-zúz meg hisztizik.-mondtam gúnyosan. Magam sem tudom miért, de látni akartam milyen akkor, ha ideges, hogy vissza tudja-e magát tartani mint én vagy olyan mint Yoongi és előbújik belőle a vad állat és nagy erőfeszítésébe kerül, hogy vissza tartsa magát. A fiú szavaim hallatán ökölbe szorította a kezét ami a nagy erő hatására teljesen elfehéredett.

-V minden rendben van?-kezdtem aggódni érte amikor láttam, hogy az ujjai közül vér kezd csöpögni a padlóra, közelebb léptem hozzá mire megfordult. Mélyen a szemébe néztem amiben észre vettem valamit.-A szemed...

-Mi van vele?-kérdezte nyugodt mély hangon.

-Kék. Az előbb még sötét barna volt.-mondtam bizonytalanul mire megrántotta a vállát és elment le a konyhába. Nem mentem vissza a szobámba, tudni akartam miről beszélnek amit ennyire titkolni kell így elrejtőztem a lépcsőforduló takarásában és olyan csöndben kuporogtam ott amennyire csak tudtam.

-Túl sok volt neked ez a sűrű átváltozás. A végén már csak egy veszekedés hatására is akaratod ellenére...

-Szállj le róla Min Yoongi, a srác az enyém!-csendült fel Taehyung hangja mire meglepetten néztem magam elé. Miért mondja, hogy az övé vagyok amikor ez nem is igaz.

-Óóó tényleg? Akkor magyarázd meg nekem, hogy vajon miért feküdt alattam amikor ránk találtál.

-Az erdőben, öt perc múlva. Ezt szavakkal nem tudjuk elintézni.-mondta Tae, majd becsapta a bejárati ajtót. Vissza mentem a szobámba és úgy tettem mintha nem hallottam volna semmit miközben azon agyaltam, hogy mikor lettem én két ilyen pasi trófeája akiért,-ha minden igaz akkor-nagyon elszántan küzdenek.

-Kicsim át megyek Taehyunghoz, fél óra és itt vagyok.-adott puszit számra a szőkeség, majd elindult ki a szobámból, az ajtóban még vissza fordult, rám mosolygott végül szólásra nyitotta a száját.-Ha vissza értem mindent hallani akarok az elmúlt két évedről.

Bólintottam és figyeltem távolodó alakját amint elhagyja az emeletet pár perccel később pedig a házat.

*************

-Jól áll neked piros, Mochi.-csapott rá fenekemre Suga amikor belépett mögém a fürdőbe. Tegnap miután vissza jött Taehyungtól(hozzá tenném, hogy szét verve) kitalálta, hogy fessük át a fekete hajamat valami extrémebb színre. Látva lelkesedését beleegyeztem holott tudtam, hogy anyáék szívbajt fognak kapni, ha meglátják a piros hajamat.

-Ugye nem fájnak a sebeid?-nézek rá a mögöttem álló fiúra aki csak mosolyogva rázza meg a fejét, hogy utána megszívva nyakamon a vékony bőrt kiváltson belőlem egy jóleső sóhajt.

-Ezt a hangot soha nem fogom megunni, viszont most menj öltözni.

-Nem akarok suliba menni.-kezdtem el kutatni szekrényemben a fekete bőrgatyám után amit pár perc keresés után, szenvedések közepette rángathattam magamra. Nem értettem miért szeretem annyira ezt a nadrágot amikor évekig kell erőlködnöm, hogy egyszer rám jöjjön.

-Muszáj iskolába menned különben nem leszel okos, és nagyon jól tudod, hogy én csak az okos fiúkat szeretem.-dobott meg egy fekete pólóval, majd táskámmal a kezében lesétált a konyhába.

-Kérdezhetek valamit?-álltam meg mögötte. Válaszul csak egy bólintást kaptam, majd nagy oda figyeléssel gyártotta nekem a szendvicseket. Mély levegőt vettem amit egy kis idő után fújtam csak ki.

-Taehyung azt mondta, hogy egy ideig együtt voltatok és azt akarom tudni,hogy...hogy...

-Hogy mennyire volt köztünk komoly a dolog?-fejezte be mondatomat mire szégyenlősen lehajtottam a fejemet. Yoongi az állam alá nyúlt és szemeivel tekintetemet kereste, amint megtalálta azt elmosolyodott és vég simított ajkaimon.-Tae és köztem kezdett alakulni valami, de azt az érzést nem tudom ahhoz hasonlítani ami köztünk volt. Nem kell aggódnod V miatt, oké?

-Rendben.-hajoltam volna oda hozzá egy puszi reményében, de még mielőtt teljesült volna a vágyam Suga a mellkasomhoz nyomta a táskámat és az ajtó felé irányított.-Gonosz.

Léptem ki morogva az ajtón mire a fiú utánam kiabált:-Mochi jobb a fülem mint egy farkasnak szóval úgy morgolódj nekem!-behúztam fülem, farkam és úgy indultam meg nevetve közeledő barátaimhoz. Viszont mielőtt még oda értem volna hozzájuk egy fekete autó bevágott elém a járdára. A sötétített ablak lehúzódott mire megláttam azt a fiút akire legkevésbé gondoltam volna. Szeme be volt dagadva, szája felrepedt és arcán egy hosszú csík húzódott amiből még mindig folyt a vér.

-Az arcod...vérzik.-suttogtam neki mire bólintott, majd annak ellenére, hogy nem sütött a nap feltette napszemüvegét.

-Szállj be Törpilla.-vigyorgott rám mire gondolkodás nélkül tettem amit kért.

Huh...szerintem egy kicsit béna lett ez a rész, de nézzétek el nekem.Gyötör az álmosság(hajnali egykor aludtam el, fél hatkor felkeltettek-a Jimines álmom közepén tartottam-utána biciklizhettem jó pár km-t, hogy bekerüljek a saját ágyamba) azért remélem tetszik ez a rész is, köviig pedig hallgassatok jó sok BTS-t