Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

20.rész

Jimin:

Amint Taehyung becsapta előttem az ajtót hangos, fájdalommal telt ordítások szűrődtek ki a fürdőből. A fiú hangja azonban idővel eltorzult, így sokkal inkább hangzott morgásnak a zihálása.

Könnyek gyűltek a szemembe, akarva akaratlanul, de magamat okoltam amiért most ilyen fájdalmat kell átélnie TaeTae-nek, miattam. Alapból ideges volt, én viszont nem törődve ezzel, felakartam őt izgatni, hogy végre történjen egy kis előre lépés a kapcsolatunkban, még akkor is, ha két hete sem járunk.

Lassan közelebb sétáltam a fürdőhöz, a kilincsre helyeztem a kezem azonban V, nekirontva a hozzá képest gyenge fának, az ajtóval együtt  a  szoba másik végébe sodort. Amikor halk  nyekkenéssel a falnak csapódtam, az összes levegő kiszökött a tüdőmből. 

Taehyung megindult felém én pedig a lehető legjobban összehúztam magam az ajtó mögött aminek a kilincsét még mindig görcsösen szorítottam. 

A farkas fénylő, kék szemeibe néztem amikben nem tudtam felismerni, Tae szeretetteljes pillantását, csak a hidegség, és az ölés iránti vágy foglalt helyet abban a hatalmas gyönyörű íriszekben. 

Már nem a barátom irányította ezt a testet , hanem egy ösztönökkel élő ragadozó.

Félve előre nyújtottam elfehéredett, remegő kezemet amit az állat megszagolt, hogy utána megmutatva nekem éles fogait-amelyek minden bizonnyal az én véremre szomjaznak-hangos morgásban törjön ki.

Valaki kopogott a szoba ajtaján és mivel nem kapott választ, ezért belépett megnézni mi folyik itt. A következő pillanatban megragadták a fekete farkas tarkóján lévő bőrt és elrántva tőlem, a földhöz vágták. 

Könnyeim a fájdalommal telt nyüszítés hallatán végig folytak az arcomon hiszen Taehyung még mindig a saját testében raboskodott. 

Zúgott a fülem a rengeteg gondolattól így szerencsére alig hallottam valamit. Az utolsó mondat amire feleszméltem az Tae felém intézet kérdése volt.

-Me...megismételnéd?-néztem rá mire ő csak megragadta a kezem és ki segített az ajtó mögül.

-Bántottalak?-nemlegesen ráztam a fejem, majd az aggódó szemekbe nézve halk zokogásban törtem ki. V magához ölelt és szorosan tartva ringatni kezdett engem.-Annyira sajnálom, hogy ezt át kellett élned.

Halkan súgta a szavakat, majd lágy puszit lehelt a nyakamra. 

-Szeretlek, ugye tudod?-csak egy bólintással válaszoltam , majd lábujjhegyre állva megcsókoltam a fiút miközben egyik kezemmel a rajtam lévő nadrágját tartogattam.-Nem akarsz végre megválni a ruháimtól?

-A pólódat megkaphatom?-néztem rá könnyes arcomat törölgetve, mire a velem szemben álló a hajába túrva, nevetve bólintott.

-Hihetetlen vagy Törpilla.-megpróbálta letolni rólam a nadrágot én azonban a lehető legszorosabban kapaszkodtam bele az anyagba.-Mit rejtegetsz?

-Se...semmit.-motyogtam távolabb állva tőle.-Izé...kimennél, hogy át tudjak öltözni?

-Hmmm....-a fiú nézéséből rájöttem, hogy a célomat lehetetlen lesz véghez vinni, így a fürdő felé rohanva próbáltam menekülni, teljesen elfeledkezve arról, hogy pár perccel korábban Taehyung kiszakította az ajtót.-Vedd le a nadrágot és fordulj meg. Most!

A parancsoló hang hallatán úgy torpantam meg mintha V a derekam köré csavart volna egy kötelet aminek a másik végét a kezében tartva rángatná a testem. 

Kérésének eleget téve elengedtem a nadrágját viszont nem fordultam meg, nem mertem. 

-Jiminie...

-Ne dörmögd így a nevem.-nyeltem le felgyülemlett nyálamat miközben végig egy helyben álltam.

-Akkor fordulj meg szépen és mutasd meg nekem mit dugdosol.-Taehyung a fenekemre csúsztatta tenyerét, hogy bele markolva abba az oldalamra simítson. Tudtam, ha most rá néznék akkor egy idegesítő és egyben szexi mosollyal találnám magam szembe, azonban tisztában voltam azzal a ténnyel, hogy addig fog velem játszadozni amíg úgy nem járok mint ő. Így hát a könnyebb utat választva bűnbánó arccal fordultam meg .-Jó döntés volt, Törpilla.

A rajtam lévő póló a combom közepéig ért így eltakarva, a jelen pillanatban figyelemfelkeltőnek nevezhető testrészemet. Kerek szemekkel vártam a következő utasítást miközben próbáltam minél ártatlanabb fejet vágni.

-Ne rejtegesd azt a csodás tested cica. Tudod jól, hogy nem foglak bántani.-mondta Tae amikor megakadályoztam, a mostanra már az én tulajdonomban lévő anyag megmozdítását.-Csak mutasd meg mit akarsz még elkobozni tőlem és....

A szoba ajtaja kinyílott és belépet rajta egy húsz év körüli férfi aki a torkát köszörülve vonta magára a figyelmünket.

-Öcsi, nem akarok zavarni, de a pincékben lévő srác beszélni akar veled.-szerencsémre V hallgatott a bátyára így magához húzva egy gyors csókra, ismét egyedül hagyva engem kiment a szobából.

-Remélem azért nem vered halálra. Még úgy is cuki pasi, hogy fel van dagadva a fél szeme és alig kap levegőt.

-Fogd be, Jonghyun. Mindketten tudjuk, hogy felizgat egy szét vert ember látvány föleg akkor, ha félig meztelen .-morogta a barátom, majd a hangok egyre jobban elhalkultak, végül már csak egy ajtó csapódásra lettem figyelmes. 

Köszönöm nektek a 2K megtekintést. Csodásak vagytok.😍😍😍😍😘

Már csak nekem kéne jobban sietnem a részekkel és akkor egálban leszünk😅😅😅😅😂😂😂😂😂



Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro