1.rész
Jimin
Mindig is korán kelő típus voltam így rögtön ajtót tudtam nyitni annak aki már reggel hétkor becsöngetett hozzánk. Éppen a villanykörte cseréjében zavart meg, de nem is annyira bántam. Kis méretem miatt bármennyire is nyújtózkodtam nem értem el a rossz égőt.
-Szia.-köszöntem meglepetten hiszen a várt szomszéd helyén egy festett hajú fiú állt. Kezében fekete ruhákat, tusfürdőt, fogkefét és egy törülközőt szorongatva.-Jimin vagyok.
-Szuper.-hagyta figyelmen kívül a felé nyújtott jobbomat-Van nálatok meleg víz? Fél óra múlva melóba kell mennem és nálunk csak a hideg és jéghideg között választhatok.
Miközben beszélt feltérképeztem aranyos egyben vadságot sugárzó arcát. Haját szőkére festette, szájában egy apró fém karika foglalt helyet, nagy barna szemeivel pedig kérdőn nézett rám.
-Nem tudom még nem fürödtem, de gyere csak be, ha van akkor lezuhanyozhatsz.-álltam félre mire a fiú szó nélkül lépet be a házba.-Menj fel az emeletre balra a második a fürdőszoba.
Mr.Szöszi a szemét forgatva ment fel az emeletre ott hagyva engem a sötét nappaliban. Egy kis fény reményében bekapcsoltam a TV-t ahol épp a híradó ment.
-Tegnap előkerült Kim Jong In holtteste. A fiatal fiúval az orvosok szerint egy farkas végezhetett mivel testén több karmolás és harapás nyomot találtak...-lefagyva hallgattam amit a nő mondott. Kai és én nem voltunk barátok mindig is zaklatott, de azt hallani, hogy holtan került elő (amikor még pár nappal ezelőtt majdnem eltörte az orromat az öklével) nem valami jó érzés.
-Minden rendben Törpilla?
-Persze. Volt meleg víz?-kérdeztem a vizes hajú fiút aki csak unottan válaszolt
-Ha nem lett volna akkor vizesen állnék előtted?-nem várta meg a válaszomat helyette elindult az ajtó felé
-Várj, tudnál segíteni?
-Sietek, bocsi.-mondta és elindult az ajtó felé, de mielőtt kiléphetett volna a házból elkaptam a karját mire meglepetten fordult vissza.-Mit kell segíteni?
-Kicserélnéd az égőt, én túl kicsi vagyok és nem érem fel.-nagy barna szemeivel végnézet rajtam, majd kuncogva tornászta fel magát a lámpa alá állított székre. Egy könnyed mozdulattal kicsavarta a rossz villanykörtét amit felém nyújtott.
-Mi lesz Törpilla, adsz egy jót vagy megpróbálod betekerni egyedül?-szó nélkül nyomtam kezébe azt amit kért és figyeltem ahogy ajkát beharapva koncentrál. Tekintetem lejjebb vándorolt egészen pólója aljáig. A fekete anyag egy kicsit feljebb csúszott így megmutatva a fiú enyhén izmos hasát amin egy furcsa formájú tetoválás foglalt helyet.
-Szólj, ha ki bámészkodtad magad, csak ne tartson sokáig a mozizás, mert még mindig sietnem kell.-elvörösödve hajtottam le a fejemet és csöndben vártam amíg a fiú kimegy a házból, ő azonban megfordult az ajtóban és mélyen a szemembe nézett.
-Kim Taehyung barátoknak csak V.
-Taehyung.-ismételtem el alig hallhatóan a fiú nevét mire ő csak orrát felhúzva nézett rám
-Lemaradtál az utolsó feléről Törpilla? Azt mondtam barátoknak csak V.-szólalt meg majd kisétált a házból egyedül hagyva engem a gondolataimmal.
*********************
-Kicsim öltözz fel.-lépett be a anya a szobámba.
-Minek? Este nyolc van az netezéshez megfelel a boxeralsó is.-morogtam továbbra is a monitort bámulva. Miután Taehyung elment én is megfürödtem és utána már csak unatkoztam itthon a barátaim máshol töltik a téli szünetet így velük is csak telefonon vagy chaten tudok beszélni. A négy fiú már általános óta velem van, az összes titkomat tudják és én is az övükét teljes mértékben megbízunk egymásban és ezt senki nem tudja tönkre tenni. Rengetegen hazudnak nekünk arról, hogy mit mondott rólunk a másik, de ismerjük egymást annyira, hogy tudjuk ez nem az ő szövege.
-Netezéshez elég lenne viszont vendégeink lesznek akiket gondolom nem így szeretnél fogadni. Vedd fel az öltönyödet nincs sok időnk öt perc és itt lesznek.-rántott vissza anya az elmélkedésemből.
-Utálom azt az öltönyt, viszketek tőle és amúgy sem tudnék öt perc alatt elkészülni azt sem tudom hol az a gönc és, ha meg is találnám tuti büdös és gyűrött lenne és akkor, hogy néznék ki?-magyarázkodtam ami persze anyát nem érdekelte. Amint feltűnt neki, hogy eszem ágában sincs felállni a géptől oda sétált hozzám és kihúzta a monitort.-Hé, ez nem ér, pont nyerésre álltam.
-Az öltönyöd ott van lent újat vettem, tiszta és ki van vasalva. Még valami kifogás ami miatt őfelsége nem tud részt venni a vendégek fogadásában?-kérdezte anya mire csak durcázva trappoltam le a nappaliba ahol ott várt rám az új öltönyöm tisztán kivasalva.
-Jimin kérlek nyisd ki az ajtót.-szólt rám apa a konyhából miközben én még mindig a nyakkendőmmel szenvedtem. Mire ötödjére kötöttem újra meguntam az egészet és minden mindegy alapon hagytam,hogy lógjon a nyakamban. Az ajtóhoz tipegtem amit kinyitva szembe találtam magam a Taehyunggal és gondolom a szüleivel.
-Te biztos Jimin vagy. Taehyung mesélte, hogy reggel segítettél neki.
-Inkább ő segített nekem.-mondtam V anyukájának
-Persze, de csak kényszerből.-morogta a fiú-Nem akart elengedni amíg nem segítettem neki kicserélni az égőt, igaz Törpilla?
-Megtennéd, hogy nem hívsz így. Nem tehetek arról, hogy pici vagyok. Bár nem mintha te magasabb lennél.-suttogtam neki amikor már csak ketten álltunk az ajtóban. A szél enyhén fújt ami a kint álló fiú haját enyhén össze kócolta.
-Beengedsz Törpilla vagy hagyod, hogy megfázzak idekint?-vigyorgott rám pimaszul ami nagyon felidegesített, de ahelyett, hogy bármit is mondtam volna félre álltam és beengedtem Taehyungot a házba ma már másodjára.
Sziasztok! Itt is lenne az első rész kicsit rövid, de remélem azért tetszik hamarosan hozom a következő részt addig is jó BTS hallgatást:)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro