2. kockázat
Kínos. Ez volt a megfelelő kifejezés arra, amit mindenki érzett, de az utálat szó is megteszi.
Stella végigmérte a férfit, miközben mögötte Scott és Stiles egymásra nézett.
- Hale? Derek Hale? – ismételgette a lány annak az embernek a nevét, akit éppen bemutattak neki. Stella az unokatestvérére nézett, miközben rámutatott az illetőre. – Ez az a vérfarkas, aki megölte az anyuká...
- Igen – szólt Allison rá sem nézve a férfira.
- Oké, mielőtt ez a két vadász elkezd vérfarkasokat öldökölni, azt javaslom, induljunk – mondta Lydia.
- Egy pillanat – szólt közbe Stiles. – Stella egy vérfarkas vadász? ÉS egy bűnöző?
Stella forgatta a szemeit.
- Nem vagyok bűnöző, de igen, ha akarnám, simán megölnék három embert a hatból, aki a szobában tartózkodik.
Stiles felnézett, és elkezdett számolni az ujjain.
- Csak két vérfarkas van itt, ki a harmadik? – kérdezte a lánytól, aki nehezen tudta visszafogni magát a dühtől.
- Te, Stilinski, ha nem fogod be.
Lydia és Allison odalépett Derekhez, és megmutatták neki a csuklóikat.
- Nem látok semmit – közölte egyszerűen, és Scottra pillantott, aki tulajdonképpen iderángatta magával.
- Akkor nézd meg jobban – sóhajtott Stella.
Derek idegesen nézett a lányra, sosem kedvelte az Argenteket, de úgy tűnik ezen Stella sem fog változtatni.
- Mégis hogyan segíthetne egy véraláfutás megtalálni Ericát és Boydot?
Stella felpattant a székről, amin eddig ült.
- Mert először is, más információd nincsen, ahogy hallottam, másodszor pedig nem lennénk ebben a szituációban, ha nem lettél volna egy baromi lusta alfa, aki nem vigyáz a bétáira. – jegyezte meg Stella, mire Stiles a homlokát ráncolta.
- A második pontnak semmi köze nincs a... - kezdte, de egy gyilkos pillantás beléfojtotta a szót.
- Pofa be, Stilinski.
- Ne hívjál már Stilinskinek! – kiáltotta ingerülten, mire Stella épp készült reagálni, de Allison és Scott leállította őket.
- Fejezzétek már be! Mindketten! – rivalltak rájuk, mert úgy viselkedtek, mint az óvodások.
- Jó – mondták egyszerre.
Scott Derekhez fordult.
- Mindkét csuklón ugyanolyan a véraláfutás.
- Ez semmi.
- Pareidolia – szólt Lydia. – Nem létező képek látványa.
Mindenki zavarodottan nézett egymásra.
- Ez az apofénia egy fajtája.
Scott ismét Derekre nézett.
- Segíteni próbálnak – mondta, mire Hale felnevetett. – Ezek ketten? Ő itt – mutatott Lydiára. – aki felhasznált engem, hogy feltámassza az őrült nagybátyjámat, kösz amúgy. A másik meg – nézett Allisonra. – aki kábé harminc nyilat lőtt belém és a falkámba.
- Ez az én Allisonom! – vigyorgott Stella, mire mindenki felé fordult. – Bocsi, folytassátok.
Stiles próbálta megszakítani a veszekedést.
- Oké, elég legyen. Senki nem halt meg, ugye? Jó, volt némi marcangolás, meg csonkítás, de halál nem. Ez jelentős különbség.
- Anyám meghalt – suttogta Allison, Stella pedig a földet bámulta, tudta, milyen nehéz volt az unokatestvérének.
- A családod becsületkódexe ölte meg, nem én.
Stella felállt, elege volt már abból, hogy a vérfarkas sértegette a barátait, bár tulajdonképpen az alfával értett egyet.
- Kezdek nagyon kilenni ettől a sok baszoga...
- Tényleg? Azt hittem, élvezed – mormogta Stiles, mire ismét egy nem túl barátságos pillantást kapott válaszul.
- De most komolyan, mindenki csinált már valami baromságot, ahogyan én is. Jó sokat – folytatta, majd egy pillanatra megállt. – De ez nem jelenti azt, hogy csak úgy leugathatod őket, főleg mert az a nő Scottot kereste.
Szavai csendet teremtettek a helyiségben, amit Allison tört meg.
- Nem is azért vagyunk itt, hogy neki segítsünk, hanem a lánynak.
- Segíteni akartok? Találjatok valami valósat – mondta Derek, és elment.
Megszólalt a csengő, mire a fiúk egyedül hagyták a három lányt.
- Rajtuk kell tartanunk a szemünket – szólt Lydia, Allison pedig egyetértett vele.
- Stella – mondták egyszerre a telefonját nyomogató lány nevét.
- Nem.
- Ne már, szinte ugyanazokra az órákra jársz, mint ők! Idegesítheted Stilest, ami azért jó, mert hátha akkor kikotyog valamit – jegyezte meg Lydia, de a kis csapatuk legújabb tagja továbbra is elutasító volt.
- Órákat együtt tölteni Stilesszal? Kösz, nem.
Allison közelebb lépett az unokatestvéréhez.
- Azt mondtad, hogy szeretnél segíteni nekem és apának, és ha ezt megteszed, akkor fogsz is.
Stella elgondolkodott a lány szavain.
- Kérlek, Stella, tedd meg értem!
- Ah, na jól van, ez a kettősügynökös dolog még izgalmas is lehet – egyezett bele sóhajtva.
***
- A tőzsdepiacot két nagy alapelv határozza meg. Melyek ezek? – kérdezte az edző közgazdaságtanon, amin Stellának muszáj volt ott lennie, mert egy, suliban volt, kettő, mert Lydia és Allison rákényszerítette, hogy tartsa rajta a szemét Scotton és Stileson.
Scott felemelte a kezét.
- Igen, McCall, kimehet a mosdóba – mondta az edző, mire Stellának kuncognia kellett.
- Nem, tanár úr, tudom a választ.
Hitetlenül röhögött fel a férfi.
- Ó, mármint tényleg tudja.
- Igen, kockázat és jutalom – válaszolta Scott.
- Hűha! Ki maga, és mi a fenét művelt Scott McCall-lal? – lépkedett a fiú felé. – Nehogy válaszoljon, így már jobban tetszik – mondta, majd körülnézett. – Van valakinél egy érme?
Stiles vadul keresgélni kezdett, mire talált egyet a zsebében.
- Nálam van! – rántotta ki a kezét a zsebéből, amiben nemcsak a pénz volt, hanem egy... óvszer.
Stella felhúzta a szemöldökét, tágra nyíltak a szemei, és próbálta visszafogni magát, nehogy felnevessen.
- Stilinski, azt hiszem ezt elejtette. És gratulálok – szólt az edző.
Az egész osztály felröhögött, a fiú mögött pedig egy hang hallatszódott.
- Soha nem gondoltam volna, hogy te is olyan vagy, Stilinski.
- Fogd be, Stella – mondta Stiles, mire a lány végül elnevette magát.
- Kockázat és jutalom, pöccintsék az érmét a bögrébe szólt az edző, és letette a bögréjét a földre. – Figyeljetek és tanuljatok – motyogta, a diákok meg visszatartott lélegzettel nézték, ahogy a tanár egy földre pattintással beledobta az érmét a bögrébe. – Oké, Danny. Kockázat vagy jutalom?
Danny felpillantott az edzőre.
- Mi a jutalom?
- Nem kell megírnod a holnapi röpdolgozatot.
- Az már nem röpdolgozat, ha elmondja nekünk – jegyezte meg a srác.
- Tudod, többet vártam tőled ennél, Danny.
Páran kuncogtak, de rögtön elhallgattak, amint az edző elkezdte keresni az új áldozatát. A férfi szeme egy lányon landolt, aki valamit irkált a füzetébe.
- Argent! – szólította fel, mire a lány felemelte a fejét, és észrevette, hogy mindenki őt nézi beleértve Scottot és Stilest is. – Stella Argent, ugye?
Az edző a lány felé közeledett, aki bólintott egyet, és átadta neki az érmét.
- A kockázat az, hogy meg kell írnod a holnapi röp... tesztet, valamint írnod kell egy esszét. A jutalom az, hogy nem kell egyiket sem megcsinálnod. Passzolhatsz is, és akkor nem játszol.
Óvatosan szemlélgette a negyeddollárost, mivel a kockázat és jutalom szó kicsit más értelemben léteztek számára.
- Na mi lesz?
Stella ránézett a tanárjára, majd felállt a helyéről.
- Kockázat – mondta, és elindult a bögréhez.
Megpöccintette az érmét, megpattant a padlón, és végül a bögrében landolt.
- Így kell ezt csinálni!
Miközben Stella helyet foglalt, Scott és Stiles a kelleténél talán tovább nézték a lányt, tudták, hogy valami nincs rendben vele. Stiles pedig éppen azon volt, hogy kiderítse, mi az.
- Na ki a következő? – kérdezte a tanár, és a fiatal Stilinski felpattant a székéről. – Ilyen az igazi férfi!
Ahogy Stiles elindult a bögre felé, Stella elmosolyodott a gondolatra, hogy Stiles vállalta a kockázatot, de nem tartott sokáig, mert Stilinski seriff lépett be a terembe.
- Stiles?
- Menni fog, edzőbá – mondta Stiles, a koncentrálástól fel sem tűnt neki, hogy az apja szólt hozzá.
- Stiles – ismételte a férfi egy másik hangsúllyal, mire a fiú felnézett, és elhagyta a termet a seriffel.
Stella a homlokát ráncolta, amint azon tűnődött, vajon mi történt, és végül sóhajtott, mert eszébe jutott, hogy még jó sok időt kell együtt töltenie ezzel a két fiúval.
***
Stella óvatosan vette szemügyre a Lydia és Allison csuklóján lévő szimbólumot.
- Kell az egyik – mondta az eperszőke lány, mire a két Argent odafordult az ikrek felé.
- Melyik? – kérdezte Allison, Stella pedig elnevette magát.
- Valószínűleg a heteró.
Pár pillanattal később Lydia felállt, Stella meg unokatestvére gépét fürkészte.
- Ez talán nem is ősi szimbólum – szólt, felhívva ezzel Allison figyelmét. – Hanem egy logó vagy valami ilyesmi.
Allison a laptopot bámulta, miközben azon gondolkodott, vajon igaza van-e Stellának. Sóhajtott egyet, majd a lázadó lányra nézett.
- Nem Scottal és Stilesszal kéne lenned? – kérdezte, mire Stella elmosolyodott.
- Á, túl kínos ez az egész, gondolj bele, három S együtt. Scott, Stella és Stiles. Ez elég sok nekem – viccelődött, Allison pedig nem éppen kedves pillantást küldött a lánynak.
- Oké, már megyek is – állt fel Stella és felkapta a cuccait.
- Honnan fogod tudni, merre keresd őket? – kérdezte Allison.
- Drágám, hivatásos vadász vagyok, meglesznek – mondta vigyorogva, és elindult keresni a két idiótát.
Először a szekrényéhez vette az irányt, hogy kipakolja az iskolai dolgait, mivel nem tervezett beülni a hátralévő órákra; ő nem az a fajta lány volt, akit le lehetett ültetni az iskolapadba, neki részt kellett vennie az akciókban.
Ahogy megfordult, kiszúrta a két srácot, akik után kémkednie kellett, és forgatta a szemeit. Ő egy vadász volt, akinek ölnie kell, na jó, vadászni. Nem kémkedni emberek után.
- Meg kell találnom azt a lányt – hallotta Stilinski hangját, amint közeledett feléjük.
- Kit? – kérdezte Stella, és amikor megállt, a két fiú közé került, egy pillantás a lányra elég volt Stilesnak ahhoz, hogy forgassa a szemeit és sóhajtson.
Scott nem volt olyan, mint a barátja, még ha Stella bunkónak is tűnt időnként, különösen Stilesszal, tudta, hogy nem magától lett ilyen, és mélyen belül kedves volt. Ráadásul teljesen kikészítette a legjobb barátját, ami egy plusz volt.
- Stiles egy barátját, aki eltűnt – magyarázta Scott, mire a lány felhúzta a szemöldökét.
- Talán köze van mind ahhoz, ami mostanság történik – mondta Stella, Scott pedig egyetértett vele.
- Lehet, hogy jobb lenne, ha valami hasznosat tennél inkább, és visszamennél a börtönbe, ahol voltál – szólt Stiles, mire Stella azonnal elkomorodott.
Akármilyen nehéz is volt elhinni, a lánynak voltak érzései, csak megtanították neki, hogyan rejtse el őket és ne törődjön semmivel.
- Nekem nagyon úgy tűnik, hogy szükségetek van segítségre. Ezért vagyok itt, Stilinski – vágott vissza.
- El kell érnünk valahogy, hogy Isaac emlékezzen – világosította fel Scott a lányt, mire az kissé összezavarodott. – Ki az az Isaac?
Stiles mit sem törődve Stellával folytatta.
- Peternek és Dereknek nem sikerült, ismersz más vérfarkasokat, akiknek több trükk lehet a tarsolyukban?
Stella elvigyorodott.
- Talán hasznotokra lehet valaki, aki igazán ért a vérfarkasokhoz.
- Mire gondolsz? Egy vadász? Nem – vágta rá Stiles anélkül, hogy egy másodpercig is gondolkodott volna a felvetésen. Stiles továbbra is törte a fejét a megoldáson, mire Stella forgatta a szemeit.
- Nem, te idióta – vicsorgott rá a lány, majd Scottra nézett, aki úgy tűnt érti, mire célzott. – Egy követ.
Scott elmosolyodott, mert tudta, kiről beszél a lány. Stilesra pillantott, aki totálisan zavartnak tűnt, amiért Scott megbízott egy vadászban, akinek ráadásul bűnözői múltja van.
- Deaton.
***
Minden tele volt jéggel.
- Jó lenne, ha sietnétek – mondta Stella a fiúknak, akik ott voltak egy helyiségben vele, és jeget öntöttek bele a kádba.
Stiles megállt, és a lányra meredt.
- Viccelsz, ugye? Talán ha segítenél, már készen lennénk.
- Hogyne, nekem vigyáznom kell a kezeimre, hogy készen legyenek arra, ha le kell lőni valakit.
Stiles felkapott egy újabb zsák jeget, amit ki is ürített a fürdőkádba.
- Ja, tényleg, elfelejtettem. Te egy vadász vagy és egy bűnöző. Lehet, hogy meg kéne kötöznünk, nehogy megöld véletlenül a három vérfarkas valamelyikét.
- Hidd el, ezeknek a vérfarkasoknak több esélye van a túlélésre, mint neked. És fogd be, Stilinski – mondta, majd odasétált a szoba közepére.
Derek apró mosollyal pillantott a lányra.
- Mindig ilyen? – mutatott a Stellára, mire Scott bólintott.
- Igen, ő és Stiles nem igazán jönnek ki egymással – mondta.
- Kedvelem.
- Mi?! – nézett Stiles hitetlen arckifejezéssel Derekre. – Engem sokkal régebb óta ismersz, és mégis jobban bírsz egy bűnözőt? Mondjuk persze, hiszen te is bűnö...
- Kussolj már! – szólt rá Stilesra egyszerre Stella és Derek, mire a lány pár percig fürkészte a férfit, de minden gondolata szertefoszlott, amikor Deaton, a követ és Isaac, a vérfarkas, akire a jeges fürdő várt belépett a szobába.
- Félig át leszel változva – magyarázta Deaton a fiúnak, aki eléggé rémültnek tűnt.
Isaac megállt egy pillanatra, ahogy észrevette a lányt, akit soha nem látott még korábban.
- Whoa, ahhoz képest, hogy vérfarkas vagy, eléggé be vagy szarva – jegyezte meg Stella, és mindenki rámeredt. – Mi van? Ez annyira nyilvánvaló mindenki számára.
Isaac az alfájához fordult.
- Ki ez a lány?
Derek helyett Stiles válaszolt.
- Ő a vadász, aki meg fog ölni téged, ha megpróbálsz megölni minket – mondta, mire Stella forgatta a szemeit.
- Nem, nem ezért van itt – szólt Scott megnyugtatva Isaacet.
- Végül is, ha rosszul sül el a dolog, még ez is lehet belőle – mondta Stella, és most először Stiles egyetértett vele.
- Ő Stella Argent, Allison unokatestvére – szólt végül Derek.
- Másnéven a másik Argent.
- Ah, fogd már be, Stilinski – mondta Stella, Isaac pedig közelebb ment a lányhoz.
- Ja, én sem kedvelem őt túlzottan.
- Ugye? Olyan rohadtul idegesí...
- Hé, Isaac, menj egy kicsit távolabb a bűnözőtől, légyszi – lökte el Stiles a fiút Stella mellől.
- Oké, szóval hogyan is fog ez működni?
- Hozzá tudunk majd férni Isaac tudatalattijához – magyarázta Deaton.
- Milyen lassúnak kell lennie a szívverésének?
- Nagyon lassúnak – mondta Deaton, Stella pedig felállt.
- Halálközeli állapotban lesz – tette hozzá a lány, amivel magára vonta mindenki figyelmét. – Láttam egyszer, ahogy ezt megcsinálta az apám egy vérfarkassal.
Isaac felkapta a fejét.
- És működött?
Stella arcán nyugtalanság ült.
- Igen.
- De? – kérdezte Derek, mert tudta, hogy volt egy másik része is a sztorinak.
- Hát mondjuk úgy, hogy nem éppen élte túl – mondta félénken a göndör hajú srácra nézve.
Ezt a drámai pillanatot Stiles zavarta meg, aki kitalálta, hogy felpróbálgat pár kesztyűt.
- Mi az? – kérdezte, mert nem tudta, mi a probléma.
- Ez nem a Macy's, oké? Nem próbálgathatsz fel csak úgy kesztyűket – jegyezte meg Stella.
Miután Derek vetett Stilesra egy pillantást, a fiú azonnal lekapta a kesztyűt, Isaac pedig levette a felsőjét.
- Figyelj, ha túl kockázatosnak tartod ezt az egészet, nem kell megtenned – mondta az alfa a bétájának, de Isaac egy bólintással jelezte, hogy készen áll.
Stella a földet bámulta, és eszébe jutott a mai közgazdaságtan.
- Kockázat és jutalom – mormogta, és tudta, hogy Scott a képességeinek köszönhetően hallotta, valamint úgy tűnt, kíváncsivá tette a fiút, miért hozta kapcsolatba a lány ezt a két dolgot.
A két vérfarkas segítségével Isaac belement a kádba, és lebukott a víz alá, amelynek következtében kicsobbant egy csomó víz. A fiú az úgynevezett Bardo-állapotban volt, ami átmeneti állapotot jelent; még ha senki nem is tudott róla, Stella már látott ilyet, és nem lehet jó érzés élet és halál között lebegni.
- Hallod, amit mondok, Isaac? – kérdezte Deaton a fiútól.
- Igen.
Stella kihasználta a pillanatot arra, hogy körbe nézzen a helyiségben, ahol még soha nem járt korábban.
- Fel fogok tenni néhány kérdést, rendben?
Isaac bólintott.
- Az az éjszaka érdekel, amikor megtaláltad Ericát és Boydot.
Stella éberen figyelte az eseményeket, hogy bármikor akcióba tudjon lendülni. Vérfarkasokkal volt körülvéve, és bár úgy csinált, mintha nem zavarná, valójában rettegett.
- Idézd fel olyan részletesen, ahogy csak tudod – folytatta Deaton, Isaac pedig vacogott a jeges víztől. – Mintha újra ott lennél.
- Nem, nem akarom – kezdett a fiú pánikolni.
Stella attól tartott, hogy a fiú kimászik a kádból, és elkezd gyilkolászni a szobában, ezért közelebb lépett az ajtóhoz, ahonnan könnyebben rá tud lőni, ha úgy alakulna.
- Nem akarom újra átélni – ismételte Isaac, mire a lámpák villogni kezdtek, mert a kelleténél jobban mozgolódott a fürdőkádban.
- Ez nem a valóság, Isaac.
- Nem! – kiabálta.
- Isaac, nyugodj meg! – ordította Derek.
- Nem kiabálhatsz rá, idő kell neki! – szólt rá a vérfarkasra, ezzel megpróbálva leállítani a káoszt, ami kialakult körülöttük.
A lány a többieket fürkészte, különösen Isaacet; ha nem nyugszanak meg, a fiú meg fog halni. Felkapta a pisztolyát, amit a csizmájában rejtett, és az ablakra célzott vele.
- Maradjatok már nyugton! – kiáltotta, de senki sem figyelt rá.
Egy lövést lehetett hallani, ami visszahozta a csendet a helyiségbe, és mindenki Stella felé fordult, aki a kezében tartotta a fegyverét.
- Le kell nyugodnotok. Feltéve ha az a célotok, hogy Isaac ne meghaljon meg – mondta a lány, Deaton egyetértett vele.
Stiles a tökéletes lyukat bámulta, amit Stella tölténye okozott. Most, hogy a fiú már azt is tudta, milyen jól bánt a fegyverrel, csak még inkább gyanúsnak tartotta Stellát, de tudta, hogy Scott és Allison bíztak benne, így nem tehetett semmit.
- Nyugodt vagyok – mondta Isaac, ezzel visszakerült rá a figyelem.
- Rendben, akkor most térjünk vissza Boydra és Ericára – folytatta Deaton.
Isaac bólintott.
- Meg tudod mondani, mit látsz? Hol vagy, valami házban?
- N-nem, ez nem egy ház – remegett a hidegtől és a félelemtől. – Ez kő. Azt hiszem márvány.
Derek tágra nyílt szemmel hallgatta a bétáját, korábban kételkedett benne, hogy ez a módszer sikerülhet.
- Tudnád részletezni?
Stella apró lépésekkel közeledett a kád felé, óvatosan, hátha Isaac megint pánikolni kezd.
- Koszos, üres.
- Mármint az épület?
A lámpák megint pislákolni kezdtek.
- Valaki itt van – mozgolódott Isaac, és megragadta Scott csuklóját, hogy érezze valakinek a jelenlétét.
- Itt van – motyogta.
- Isaac.
- Ne, ne, ne, megláttak, megláttak!
Derek és Scott próbálták ismét lefogni, Stella pedig megbánta azokat a lépéseket, amiket előrefelé tett, de tudta, hogy Isaacnek szüksége van támogatásra, így ahelyett, hogy visszament volna az ajtóhoz, odament a fiúhoz.
Stella olyan közel került, hogy majdnem a vízben volt, a lábával és a kezével próbálta magát megtartani, nehogy Isaacre essen.
- Mit művelsz, Stella? – kérdezte Scott, aggódott, nehogy valami baja essen a lánynak.
- Stella, bele fogsz kavarni az elméjébe – figyelmeztette Deaton, de a lány vállalta a kockázatot.
l
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro