🌼5. Fejezet🌼
Miután megérkeztünk a kijelölt helyre, hirtelen lefagytam, mégis muszáj volt mosolyra húznom az ajkaimat. Te is a parkban voltál és egy padon ücsörögve rajzolgattál. Jimin virágokat szedett, míg én szép lassan feléd közelítettem.
Akkor bátorságot véve magamon megszólítottalak, mire te mosolyogva néztél rám.
Sokat beszélgettünk és nagyon élveztem.
Jó volt hallani a hangod, azt ahogy nevetsz ha valamit viccesnek találtál. Órákig, napokig hallgattam volna, ahogy beszélsz.
Egyre inkább meg akartam köszönni, hogy aznap nekem jöttél...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro