{•-•} Bakugou szemszöge {•-•}

Miután minden ki derült és az a kis sunyi mazsola fej is meg kapta a magáét én is el kaptam egy körre nem bántottam csak beszélgetünk egy kicsit. Aztán ma újra suli megint láthatom furahajat nem tudom miért de valamiért csak a nevét is meg hallom és már boldog vagyok tőle mikor majdnem be értem a suliba láttam ahogy furahaj jön ki az egyik kisebb boltból gondoltam oda megyek hozzá hátha van kedve velem lenni.-Oi furahaj jössz velem suliba? kérdeztem mikor mellé értem.-Uhum. válaszolta teli szájjal olyan kis aranyos volt mint egy kis mókus.-Akkor húz bele mert itt hagylak. mondtam neki majd direkt el kezdtem gyorsítani a suli kapujáig versenyeztünk döntetlen lett mert furahaj be ért.-Bakubro nincs kedved ma nálam tanulni? Tudod segíteni kellene a matekba. mondta nekem mosolyogva nem fogom be adni a derekam egy mosolyért.-Nem és kedvem sincs. mondtam neki mondjuk szívesen töltők vele időt..de na csak szeretem húzni az agyát.-De légyszi Bakubro légyszi. nézet rám nagy szemekkel aww Kirishima magában is cuki de még nagy boci szemekkel még imádni valóbb.-Jól van de utána videojátékozunk csak úgy megyek bele. mondtam neki majd mentem is a terembe ahol egy nem várt személy fogadott.-Hé szaros Deku útban vagy húzz el. ordítottam rá már most idegesít szívesen meg ütném.-K..Kacchan be.. beszélni szeretnék ve...veled. mondta nekem reszketve már nagyon unom.-Akkor lökjed. mondtam neki unottan mert más dolgom is lenne.-Hmm..na sz.. szóval nincs kedved ma velem edzeni..? kérdezte Deku lehajtott fejjel mégis mit akar ez tőlem? Netán meg bolondult? Én csak Kirishimaval edzek együtt.-Ma furahajal leszek szóval nem és kopj le. mondtam neki majd félre löktem az útból.-De Kacchan engem... régebb óta ismersz mégis minden...csak Kirishimarol szól. mondta szomorúan Deku vajon ezzel mire akar utalni de mondjuk nagyon nem is érdekel én csak Kirishimat szeretem.-Kit érdekel hogy neked milyen bajod van egyszerűen Kirishima sokkal jobb mint te ezerszer jobb és nem olyan idegesítő mint te. Néz már magadra félsz tőlem ő sose félne ő mást lát bennem mint ti ez a különbség kettőtök közt. mondtam neki majd mentem volna a helyemre.-Szereted? kérdezte Deku aki eddig az osztályba volt mind miket figyelt.-Mi a f***? Ezt meg honnan szedted? kérdeztem fül idegesen nem láthatott át rajtam.-Azt kérdeztem szereted? Hiszen úgy beszéltél róla mintha valami Isten lenne. mondta Deku.-Te aztán tényleg fogyatékos vagy. Már hogy szeretnék egy olyat mint ő? Őt is csak el tűrőm semmi több. mondtam ordítva majd mire meg fordultam meg is bántam.-Oi furahaj ne ved magadra. mondtam neki mire meg láttam őt az ajtóban állni.-Jaj Bakubro olyanak ismersz aki ilyet magára vesz? mosolygott rám de ha valaki kicsikét is jobban ismerné Kirit tudná hogy ez hamis mosoly. Meg bántam hogy ilyeneket mondtam rá..de Deku hozta ki belőlem...hiszen én mindennél jobban szeretem furahajat. A többi óra unalmasan telt úgy nézve az egész nap is Kiri is ritkábban jött oda hozzám de mikor oda is jött mindig azzal az ál mosolyal mosolygott bűntudatom volt nem is kicsi aztán hamar el jött a délután amit vártam is meg nem is féltem hogy ha el mondom mit érzek még jobban meg gyűlöl de...most vagy soha így mikor ki léptünk a suliból furahajuek felé vettük az irányt nem kellett sok idő és már is ott voltunk aztán be sétáltunk a házba.-Beszélnünk kell. mondtuk egyszerre.

~Na sziasztok ez is kész. Remélem jó lett. Addig is míg nem lesz új rész a kaja legyen veletek. (na meg  Deku)