~Kirishima szemszöge~

Az UAba jelentkeztem a világ legjobb hős képző sulijába és fel vettek engem a szánalmasan gyenge erejű és képességű Kirishima Eijirout először el sem akartam hinni azt hittem csak káprázik a szemem ezért olvastam el egymás után többször is. De nem ez nem káprázat volt.-Anya...anya képzeld fel vettek halod anyu fel vettek. mondtam anyának le rohanva az emeletről és rohantam a konyhába hogy el mondjam anyámnak a világ legjobb hírét hogy fel vettek.-Mondjad Eijirou drágám. mondta anyám és le tette a kést a kezéből hogy teljes figyelmét nekem szentelje.-Anyu képzeld el...fel vettek. mondtam neki boldogan úgy mosolyogtam mint még soha szó szerint minden egyes cápa fogam látszott de ez most kicsikét sem zavart.-Uram isten kicsim hiszen ez nagyon jó gyorsan mondjuk el apádnak is. őrült velem együtt anyám is.-Mi ez a nagy öröm? Nekem már nem is kell szólni? jött be apám mosolyogva az ajtón.-Képzeld drágám a fiadat fel vették. mondta anyám boldogan. fiam büszke vagyok rád egy percig sem kételkedtem benned. mondta és meg ölelt meg is lepett apa azóta nem ölelt meg mióta meg tudta hogy meleg vagyok.-Apa, anya mit szólnátok hozzá ha be festeném a hajam hmm...mondjuk pirosra? kérdeztem, a fiúk a suliba azt mondták az lehet igazi jó hős akinek olyan a külseje hogy már messziről lássák hogy igen ő hős és mint ifjú hős palánta így hallgatok a barátaimra és meg változtatom a szánalmas Külsőmet.-Mm..nem is tudom fiam biztos nem bánod majd meg? kérdezte az anyukám.-Igen anya biztos. mondtam nekik maga biztosan.-Na és te drágám mit szólsz hozzá? kérdezte anya apát.-Nem is tudom Eijirou nem fogod meg bánni? kérdezte apa.-Biztos nagyon szeretném. mondtam nekik boci szemekkel.-Jólvan menyél és csináltad meg a hajad. mondta apa.-Köszönöm nagyon szépen köszönöm. mondtam és már futottam is a fodrászhoz

>Time jump<
( fodrász után miközben Kiri sétál haza.)

Nem figyeltem ezért véletlen neki mentem valakinek.
-Bocsánat nagyon sajnálom nem figyeltem. kértem rögtön el nézést mikor magamhoz tértem.-Tch...máskor figyelhetnél jobban furahaj. mondta nekem a srác, mondjuk ha jobban meg nézem igazán szép szeme van.-Hé van nevem is. mondtam neki és közbe fel álltam mert az ütközéstől el estem.-Tudom. mondta nemes egyszerűségel és ott akart hagyni, nem tudom miért de úgy éreztem utána kell mennem.-Hé várj meg. futottam utána.-Legalább a nevedet áruld el. kértem tőle, nem tudom miért úgy érzem tudnom kell.-Mégis minek az neked? kérdezte bunkón. és már ment is volna tovább de újra meg állítottam.-Csak a nevedet szeretném tudni mert addig nem hagylak békén. mondtam neki maga biztosan képes vagyok vele menni addig amíg el nem mondja a nevét.-Tch.. ha ennyire akarod tudni akarod meg mondom ugyse látjuk majd többet egymást. mondta nekem gúnyos hangon.-Bakugou Katsuki. feleli és ment is tovább.-Én Kirishima Eijirou vagyok. üvöltötem boldogan utána, mire Bakugou csak ciceget egyet és már el is tűnt a szemem elől. Én meg indultam haza egész érdekes gyerek volt ez a Bakugou gondolkoztam el rajta na de mindegy holnap úgy is kezdődik a suli nem akarok megint késve be menni már az első nap.

~Na sziasztok pufancsok ez az első része ennek a könyvnek remélem
jó és olvasható lett és addig is míg nem lesz új rész a kaja legyen veletek.(na meg Kirishima ❤)