Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Egy sötét jelen múltja #2

2018 04.16. Kedd

*Olivia*

Egy újabb "csodálatos" nap. Fel keltem az ágyamból, elmentem a fürdőbe arcot mosni majd a szekrényemhez indultam. Ki vettem egy fekete farmert, egy szürke Guns N' Roses-os polót és felhúztam rájuk a dzsekim. Indulhattam is a suliba. -Hurrá!
A nővérem az ajtóba várt, hogy megkérdezze amit minden reggel.
-Nem jössz velem?
És a válasz is mindig ugyanaz.
-Kössz nem.
Kicsit elszontyolodik, de megy is ki a házból és beszáll egy fekete BMW 3-as Limousine-ba amit egy sofőr vezet azért, hogy minket suliba vigyen, de én busszal szoktam menni közben meg zenét hallgatok.
Egy 15 perces buszozás után meg is érkeztem. A büfében vettem magamnak kaját és innit a napra majd fel mentem az osztályomba mivel csak pár perc van csengetésig.
-Hé depis ribanc ez az én helyem!-szól ide egy srác majd nevet egyet a "barátaival" mikor át ülök egy másik helyre
Mindig ez van. Most viszont nem folytatták. Hanem egy szoros körbe állva társalognak. -Terveznek valamit vagy csak túl sokat képzelek bele?
Kicsöngettek, én gyorsan akartam menni ki a teremből, de Drake és a többi barom nem bír a vérével és kigáncsol. Az osztály hangosan nevet én meg csak fel állok, leporlom magam és fel megyek a tetőre. -Itt legalább egyedül lehetek.
Egy 5 perc múlva sugdolózást hallottam, de nem foglalkoztam vele. Aztán a fém falon aminek neki dőlök és így takar el a többiektől, valamit húzni kezdtek. Oldalra kaptam a fejem. Drake és még 2 osztályrársam volt az. A fiú kezében egy kés volt.
-Na ribanc a 2 év alatt amit együtt töltöttünk elegem lett belőled ahogy mindenkinek. Szóval tégy egy szívességet és ..halj meg!-hangja kegyetlen volt és rettegtem
Közelebb jött hozzám. Fel álltam és hátrálni kezdtem.
-Ne fuss elölem.-mondja és a fejével felém biccent mire a másik 2 srác mellém fut és lefog. Kapálóztam, rúgtam, hogy elengedjenek, de szorosan neki nyomtak a korláthoz. Egy pszichopata mosollyal állt elém.
-Kérlek ne!-könyörgöm, de csak arcon vág és kinevet
Gyomorszájba térdelt aminek hatására vért hánytam fel.
-Hogy lásd mennyire rendes vagyok. Megengedem, hogy te vágd fel a kezed. Húzzátok fel az ujját!-parancsolja
-Ne csak azt ne!-kiálltom

*Isabella*
1.óra után egy 10 perccel Hedda futva jött be a terembe, hogy elmondja mire készül Drake. Futottam ahogy bírtam, hogy időbe oda érjek.
-Oh nocsak-nocsak akis ribi már gondolkodott rajta. Szánalmas!-köpi a szavakat Drake
A húgom a dzsekijének az ujja fel van türve. Jobb alkarján vagy 5 vágás éktelenkedik. A számhoz kaptam a kezem és sírni kezdtem. Drake hirtelen megfogta Olivia bal kezét és végig húzta rajta a kést. Olivia fel sikított.
-Hagyd abba!-üvölti a húgom utána én is remegő hanggal
Mindannyian rám kapták a tekintetük.
Ekkor megjelent 2 tanár, az egyik elvezette a 3 fiút, a másik és én is Olivia-t vittük az orvosiba.

A húgomat kórházba vitték, Drake-t és a másik 2 fiút kicsapták. Mint mondtam soha sem bocsátom meg magamnak, hogy csak álltam ott és..néztem ahogy bántják a testvéremet. Nálam rosszabb nővér nincs.
Ez 5 napja történt. Olivia 3 napig kórházban volt, miután haza jött nem beszéltem vele. Ha rá néztem csak a félelemmel teli, könnyes arcát láttam.

2018 04.21. 20:33

*Olivia*
Kicsit reménykedtem, hogy amikor haza jövök minden rendben lesz. Apa is le akar ülni majd velem beszélgetni, nem csak anya. A nővérem körbe ugrál, hogy foglalkozzak vele,..de nem. Sajnos nem így lett. Mindenki fájdalmasan néz rám. Isabella egy szót sem szólt hozzám 2 napja. Apát tegnap óta mégcsak nem is láttam, anya meg úgy tesz, mintha mi sem történt volna. -Miért csinálják ezt?
A zárt ajtónak döltem és lecsúsztam a földre. A jobb karomon lévő 5 heget és a bal karomon lévő egy darab, vagy 10 centis vágást néztem.
Fel álltam és elkezdtem fel-alá járkálni a szobámban.-Mért kellett ennek megtörténnie?!-dühömben lesöpörtem a könyveimet az asztalomról és rá ütöttem egyett a fa asztalra. Azonnal meg is bántam, mert belenyílalt a fájdalom a kezembe. Felszisszentem és magamhoz húztam a kezem.
-Picsába!
Valaki kopogott az ajtón.
-Olivia minden rendben? -kérdi anya a túloldalról aggódva
-Persze, csak leestek a könyveim.-válaszoltam gyors valami hülyeséget
-Rendben...Figyelj kicsim nem is ettél ma még, nem jössz ki enni valamit?-korgott a gyomrom, de nem akartam ki menni. Hallgassam, hogy olyan dologról beszél ami nem érdekel? Nem foglalkozva, hogy a lányai kapcsolata olyan szar, mint amilyen még sose volt. Vagy a miénk, igazából az egész családé. Apával vagy 1 hete nem beszéltem és az is csak abból állt, hogy magyarázta, hogy mi volt a munkahelyén!
-Olivia?-hoz vissza anya a gondolataimból
-Nem vagyok éhes.-hallottam a távolodó lépteit
Sóhajtottam egyet és le ültem az ágyam szélére. Pár perc múlva valaki újra kopogott, de nem mondott semmit. Kinéztem és nem volt ott senki. A földön egy tányér volt gyümölcsökkel. Elmosolyodtam és be vittem az ételt.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro