-Jaj anya ne szórakozz semmi baj nincsen. Örülök, hogy el mondtad. Mikor jöttök vissza? - kérdeztem kedvesen majd anyám egy nagy ölelésbe húzott
-Ha minden jól megy akkor már Szombat reggel itt leszünk. - felelte az ölelés után, de az arcomat nem engedte el
-Van valami baj? - néztem értetlenül rá
-Dehogy van. Csak annyi minden változott és olyan jó irányba... Bárcsak kis korod óta veled lehettem volna. Semmi baj nem ért volna. - válszolt majdnem elsísrva magát
-Anya ha akkor nem döntesz úgy ahogy akkor nem lennék az, aki most vagyok. Lehet nem is ismernék olyan embereket akiket most ismerek. A balhék miatt barátkoztam össze Oliver-rel. - feleltem, hogy megnyugtassam
-Olyan nagy lány lettél! - mintha meg se hallotta volna amit mondtam, nyávogva, sírós hangon még egyszer magához ölelt. Egy sóhajtás után átöleltem.
-Mindig a te lányod leszek, a koromtól függetlenül. - suttogtam a füle mellett
Miután lenyugodtak a kedélyek megkérdeztem, hogy így is ott aludhatnék-e. Nem értette, hogy miért, de aztán elmagyaráztam neki. Oliver-rel eléggé össze vesztem és nagyon rosszul érzem magam. Még akkor is ha ő már nem vagy csak nem mutatja ki. Ő persze egyből levágta, hogy mire készülők. De nem tetszett neki. Bár itt már nincs nagyon beleszólása szóval csak azt mondta, hogy óvatos legyek és ne tegyek olyat amit nem szeretnék.
-Hé Olivia nem megyünk el valahova inkább? - kérdezte Oliver
-Miért, történt valami? - kérdeztem vissza és fel álltam a kanapéról
-Nem csak kicsit most már sok belőlük. - felelte majd anyumra nézett
-Felőlem elmehettek. - szólalt meg anya is majd átölelt - Most mehetnétek egyből hozzánk. Mi már csak a csomagjainkért megyünk vissza.
Anya kissé zavarba ejtő monológja után közelebb mentem Oliver-hez.
-Oliver.. Szeretnék kérdezni valamit. - huh olyan ideges vagyok, mintha azt akarnám megkérdezni, hogy..
-Leszünk-e egy pár? - kérdezte mosollyal az arcán, de kissé értetlenül
-Mi, nem! Anyumék nem lesznek otthon.. És arra gondoltam, hogy nálunk aludhatnál abban a 2 nap felfüggesztettben. - a fejemet lehajtottam, mint mindig és Oliver is szokásához híven az állam alá nyúlt és fel emelte.
-Persze szívem. - válaszolt örömmel majd csókba húzott mire ugrottam egyet és, hogy ne essünk el Oliver gyorsan a lábam alá nyúlt. Így a kezében tartott.
-Bocsi. - mondtam nevetve és mielőtt válaszolhatott volna megcsókoltam

Fel is mentünk a szobámba pár dolgot összeszedni majd elköszöntünk a szülőktől. Oliverékhez is fel ugrottunk. Emma azonnal a nyakamba ugrott mikor meglátott és a ship nevünket kántálta mikor megtudta, hogy nálunk alszik az öccse. De imádom ezt a lányt.
-Najó 2 feltételem van! - tart vissza minket az ajtó elött állva
-És mi lenne az Emma? - kérdezte Oliver
-Nem csinálhatsz vele semmi olyat amit ő nem szeretne és a másik meg az, hogy Olivia lehetőleg ne legyen még terhes. - teljesen elvörösödtem, de közben nevetnem is nagyon kellett Oliver arc kifejezésén
-Csak menjünk. - válaszolt Oliver feladva minden belénk vetett hitét

Végre elértük a házamat. Boldogan nyitottam be és vezettem körbe a barátomat.
-Végül, ez a szobám! - Oliver belépett és ledobta a cuccát az ágy mellé - Nem olyan, mint a másik. Anya nagyon sok mindenbe beleszólt és be is adtam a derekamat miután meguntam.
-Nekem tetszik. - feleli majd rám mosolyog és átölel
-Na mit csináljunk? - kérdeztem egy hosszas csók után
-Filmezzünk? - kérdezett vissza és bele is egyeztem

Anyáék 1-2 óra után haza jöttek csomagolni.
Apa bepakolt az autóba majd a ház előtt álltunk és búcsúzkodni készültünk.
-Hiányozni fogsz. - mondja anya egy hatalmas ölelés után
-Vigyázz a kicsikémre. - kérték anyuék Oliver-t
-Meglesz! - válaszol és kezet ráz apával
-Szia kincsem! - apa is megölel majd elmennek
-Nagyon belejöttek a szülőségbe. - jelenti ki Oliver miközben átkarolja a vállamat. Bólintok egyet és nézzük ahogy elhajtanak - Tényleg mit fogunk vacsizni?
-Hagytak pénzt, szóval amit szeretnél. - válaszoltam majd ledobtuk magunkat a kanapéra

*Oliver*
Olyan 7 óra fele megjött a kajánk amit rendeltünk. Aztán olyan 10 fele tűnt fel, hogy be aludtam. Lenéztem Olivia-ra, aki még mindig alszik.
Nem akartam felkelteni szóval kikapcsoltam a tv-t majd kézbe vettem finoman törékeny testét. Elindultam a szobája felé, ami sötétben eléggé nehéz volt, de sikerült felérnem. Leraktam az ágyba és betakartam. Visszamentem a konyhába kicsit összepakolni.
Olivia maradék sültkrumpliját majszoltam mikor éreztem, hogy Olivia átölel hátulról.
-Gyere fel! - mondta kissé kómásan még mire megtöröltem a kezem és megfordultam. Olivia felnézett rám és csókolni kezdett. Fel is emeltem a combjait fogva. De megálljt parancsoltam mielőtt eldurvulnának a dolgok. Viszont Olivia kissé szomorúan nézett a szemeimbe.
-Várjunk te akarod? - kérdeztem lepetten mire kicsit lesütötte a szemeit
-Valami olyat akartam adni, ami csak a tied...-felelte halkan, de mégis magabiztosnak hangzott
-Hé nézz rám! - kértem mire rám is emelte gyönyörű szemeit - Az nem az enyém lenne hanem a miénk.. Tényleg szeretnéd?
-Igen. - felelte és egy kis gondolkodás után beleegyeztem
-Rendben, de azonnal szólj ha abba akarod hagyni! - Olivia erre elmosolyodott és most én kezdtem a csók csatát
Olivia lenyomta a villanyt és fel mentünk a szobájába. Újra lefektettem az ágyára csak most felé másztam. Újabb megerősítésre vártam, ami meg is érkezett azzal, hogy elkezdte lehúzni a polómat. Egy sóhajtás után segítettem neki és leraktam mellénk a ruhadarabot. Újra csókolózni kezdtünk, de egy idő után rátértem a nyakára. Néha édesen felnyögött. Aztán lehúztam a polóját és levettem a melltartóját.
-Ha ezt elkezdem már nem lesz könnyű visszaút. - mondom a kissé vörös arcát nézve
-Oliver bízom benned. - kijelentése után már nem volt több kételyem