A nagyi mindenkit összehívott, hogy bejelentést tegyen. Mind a nagy étkezőben gyűltünk össze, az asztalfőn Owen foglalt helyet. Ezek szerint a nagyi beengedte. 
- Szeretném ha tudnátok, hogy átíratom a házat Owen nevére. Ő a jogos tulajdonos valamint Ruby védelmében muszáj volt meghoznom ezt a döntést. Nem fog semmi sem megváltozni, Owen megígérte, hogy nem tart minket terrorban.
Hallgattam. Az asztalt bámultam magam előtt. Miattam van itt Owen, csakis miattam. Nem tudom, hogy vajon veszélyt jelent-e ránk, vagy valóban ő fog megvédeni engem. Bízni akarok benne, a fenébe is kimondom. A csaja akarok lenni.
- Szó sem lehet róla - pattant fel Caleb.
- Valami gond van? - állt fel Owen is.
- Nem teheted meg azt, hogy idejössz és mindenkinek parancsolgatsz.
- Ha nem tetszik el lehet menni, ott az ajtó - támaszkodott az asztalra Owen.
- Nem fog minket bántani, csak azt szeretné ami az övé - néztem Calebre.
- Ruby tedd félre a rajongásodat és nyisd ki a szemed - szólt rám dühösen.
- Majd kinyitom ha vissza kaptam a látásom - vágtam vissza.
Caleb elhallgatott és szitkozódva kiment.
- Köszönöm Ruby, de semmi szükség nem volt erre - nézett rám Owen.
- Attól, hogy tiéd a ház ugyanolyan kamasz vagy mint én vagy Caleb ezt ne felejtsd el.
- Te meg azt ne felejtsd el édesem, hogy 100 év előnnyel indulok - mosolygott rám.
- Attól még úgy nézel ki mint egy kamasz - ellenkeztem.
- Egy dögös kamasz - kacsintott rám.
A szememet forgatva mosolyodtam el és elkaptam nagyi rosszalló pillantását. Ártatlanul megvontam a vállam. Tetszett Owen stílusa és hülye lettem volna távolságot tartani tőle. A csókunk után nem. Előtte talán igen, ha mondjuk nem találkozunk álmomban, de így nem.
- Éhes vagyok - jegyezte meg Owen.
- Eszedbe ne jusson - morogta nagyi.
- Rendes kaját nem tudsz enni? - fürkésztem kíváncsian Owent.
- Tudok csak nem akarok, nekem vér kell - nyalta meg az ajkát.
- Undi - fintorogtam és felálltam.
- Nincs benne semmi undi - jött utánam.
- Csakugyan? - nevettem el magam.
- Jó neked lehet az, de nekem nem. Szóval megcsapolhatlak?
- Nem leszek a vérszajhád - pördültem felé.
- A micsodám? - érdeklődött.
- Az olyan ember aki hadja, hogy egy vámpír igyon belőle - pislogtam.
- Ne hidj el mindent amit a könyvekben olvasol - nevetett ki.
- Á akkor apud nem létezik?
- Nem arra értettem. Az emberek minden téveszmét kitaláltak rólunk. Csillogunk a napfényben, ha iszunk egy emberből akkor az vérszajhaság, ha megharapunk valakit három napon belül vámpír lesz belőle, nem bírjuk a foghagymát - sorolta unottan.
- Hallgatlak. Mi az igazság?
- Elégünk a napon, hacsak nincs ilyen gyűrűnk, de ilyen egészen kevés vámpírnak van, csak a szerencséseknek - mutatta meg az ujján lévő gyűrűt. - Át tuduk változni hollóvá, de erre is csak azok képesek akik ember vért isznak. Akkor tudok másokat befolyásolni valamint ha valakivel vért cserélünk az a szerelem jele - magyarázta. - És nem leszel vámpír egyetlen egy harapástól - tette hozzá.
- Értem. Karó a szívbe és kaputt? - pillantottam rá.
- A halálomat akarod drága?
- Csak kíváncsi vagyok.
- Aki kíváncsi hamar megöregszik.
- Olyan hihetetlen, hogy Damonnek van egy fia - suttogtam Owen arcát fürkészve. - Elena az anyukád?
- Igen ő. Nem minden történet ér véget akkor amikor befejezik a könyveket - támaszkodott a falnak.
Felnéztem rá majd közelebb léptem hozzá.
- Miért akartál megtalálni? Miért jelentél meg az álmomban?
- Mindenki magának akar téged - súgta a fülembe.
- Tudom - motyogtam.
- Tudod mi a különbség köztem és mindenki más közt?
- Nem.
- Az, hogy te már az enyém vagy - vont közelebb magához.
- Győztesnek érzed magad? - érdeklődtem.
Ajkam csak pár centire volt az övétől szinte összeért.
- Naná - vigyorodott el.
A mellkasára csúsztattam a kezem majd az ajkához nyomtam az ajkam.
- Akkor azt hiszem kicsit megnehezítem a dolgod - mosolyodtam el majd bementem a szobámba és magamra csuktam az ajtót.
- Adj nekem pár percet és leveszlek a lábadról - szólalt meg szórakozottan.
- Abban mi a szórakozás? - biggyesztettem le a szám.
- Angyalka a tűzzel játszol - figyelmeztetett.
- Szeretek a tűzzel játszani - kuncogtam fel.

Sziasztok!! Örülök, hogy ennyien olvassátok a könyvemet! Mondtok róla véleményt, hogy eddig milyen? Nagyon megköszönném és hálás lennék a votokért is :) ♡