1. rész
Jimin szemszöge:
Az ébresztőm hangja újra megszólalt ,mint minden reggel a hétköznapokba. Unottan nyomom rá az ujjam oda ahol a telefonom a 'Szundi' ikont jelzi ,majd a fejem a párnára teszem újra. Hiába probálok időben lefeküdni minden este ,valami mindig megzavar ,például az ,hogy Hoseok rám ír ,hogy videó chateljünk ,mert nem tudja eldönteni azt ,hogy mit vegyen fel másnap a suliba ,ami egy fiútól elég fura. Mi ő? Egy lány? Hát nevetséges.
Amúgy Hoseok a legjobb barátom ,akire bármikor számithatok és sose akarnám elengedni ,szóval ez az oldala is egy részt jó ,mert ő legalább figyel a külsőjére ,nem ,mint én ,pedig azért rám is férne pár új ruha. Mivel nem nagyon szoktam igy ruhákat vásárolni, maximum anyukám vesz nekem pár darabot ,de azok általában nem tetszenek.
Újra megszólal az ébresztő. Remek..Unottan nézek a telefonom irányába. Szóval ilyen gyorsan telik az idő ,közben még csak vissza se aludhattam..Pedig jó lett volna még aludni, ha már este nem megy.. Felülök nagy nehezen az ágyamon és a telefonom a kezembe véve kinyomom az ébresztőt, ami egy nagyon idegesítő szám, ami nem más ,mint a Nyan cat-nek a zenéje, amit Hoseok tett be pár hete és hát eléri a hatást, mert rögtön felkelek.
Ásítok egyet, majd felállok egy nyújtózkodás közepette és elindulok a fürdőszobába ,ahol ott van még a tegnapi mosás ,igy vonakodva rúgom félre a szennyesem,ami igazából nem is nevezhető annak ,majd pedig megengedem a vizet és elkezdem levenni magamról a zavaró ruha darabokat,amiket a szennyeshez dobok,majd belépek a zuhanyzó fülkébe és elkezdem a reggeli rutinom egyikét. Fürdés után egy törölközővel a derakamon mentem a szobámba, majd felöltöztem egy egyszerű fekete farmerba ,meg egy pulcsiba, ami csak simán szürke és lementem a konyhába. Hiába fürdödtem meg ,még mindig piszkosnak érzem magam ,miközben a reggelimet készitem elő ,ami egy kis müzli tejjel ,mert legalább valamit azért szoktam enni reggel ,mert hanem a suliba amúgy se eszek soha semmit ,mert a kaja förtelmes és én igy magamnak csomagolni utálok. Meg Hoseok úgyse adna..
A szüleim szokásukhoz hiven elmentek munkába ,igy ,mint kb. minden reggel most is egyedül készülök a suliba. Persze már megszoktam és amúgyis már tizennyolc éves vagyok ,szóval magamat eltudom rendezni ,de azért néha jól fogna ha itt lennének reggel ,mert azért kellene egy kis zsebpénzt kérni ,igy meg kb alig van pénzem ,mert csakúgy nem adnak ,pedig nincs miért panaszkodnunk ,mivel egész gazdagok vagyunk ,hála az apukám munkájának ,mivel ő ügyész ,és igen sok pénzt szokott a házhoz hozni ,de azt leginkább kocsikra meg öltönyökre költi ,ja és órákra. Nem értem miért de az órák megszállotjának tűnik ,mivel egy külön szobába tartja őket és annyi van ,hogyha mindenap mást venne fel ,úgyse tudná mindet hordani. Nem értem én se miért van ez ,de hát minden ember más és mást szeret ,meg ilyenek..Na de anyukám nem dolgozik olyan nagy helyen ,mint apukám ,igy apa az aki a családot eltartja ,de anya is hoz haza valamennyi pénzt. Ő amúgy egy kisebbb boltba dolgozik ,ami sajnos nem műkődik a legjobban ,de ő igyekszik és igy szórólapokat is szokott osztogatni.
Én meg hát igen..végzős vagyok ,aminek igazából örülök ,mert végre megszabadulhatok ezektől az idiótáktól. Egyedül Hoseok aki fog hiányozni talán ,jó...biztos fog hiányozni ,de a többiekkel nem is nagyon beszéltem,mivel hát..ez hoszzú sztori ,de csak pár hete vagyok ebben a suliban ,persze ,ez is a szüleim miatt történt.
Az órára néztem és akkor láttam meg ,hogy már háromnegyed nyolc van ,igy felvettem a cipőmet ,ami csak egy régi tornacipő volt és a táskámat a vállamra kaptam ,majd pedig elidnultam a buszmegállóba ,ahol már várt rám az én drága jó barátom Hoseok ,aki,mint mindig most is kockult.
-Hello. -léptem oda mellé,de nem néztem közben rá ,hanem az egyik lányon akadt meg a szemem. Nem ismerem ,de nagyon szépnek tűnt ,ahogy a kiengedett haja ráhullott a könyvére ,amit nagy figyelemmel olvasott.
-Hello. Ne is álmodj róla. Nem hiszem ,hogy érdekelnéd őt.-vágja rá Hoseok ,miután mgnézte ,hogy merre is figyelek ,de nem érdekelt az amit mondott ,mert valahogy megfogott az egész lány és nem tudtam levenni róla a szemem. Vagyis addig nem ,amig felém fordult és igy félre kellett nézzek ,pedig elnéztem volna egy darabig akár a suli helyett is- Tudod ,hogy ő már egyetemre jár két éve? Nincs esélyed nála,de hát ez van. Kicsi vagy neki. Meg más is az lenne neki..-vigyorok Hoseok győzedelmesen.
-Te beszélsz? -nézek rá unottan ,miközben ő végre zsebre vágja a telefonját.- Neked nem is volt rendes barátnőd ,csak kis kalandjaid ,ha lehet annak nevezni azokat-nevettem gúnyosan.
-Hehe..ez fájt-kap a szivéhez szinpadiasan ,majd mivel jött az iskolabusz ,igy oda ment ,hogy szálljon fel rá,én meg mivel muszáj volt ,igy követtem őt és leültem mellé leghátra a már megszokott helyünkre.
-Amúgy meg..mára van valami programod-fordulok felé ,mikor már eltelt tiz perc kinos csend.-Jó lenne elmenni abba a buliba..tudom ,hogy péntek van..meg gondolom van egy újabb kliensed..de..-nem hagyja ,hogy befejezzem.
-Menjünk. Jó lesz. Úgyis megkell ismerned az osztálytársaid igazi énjét ,meg úgy kb. az egész suli ott lesz,biztos jó lesz ,szóval ja. Amúgyis menni akartam ,ott lesz az egyik kliensem-kuncog pimaszul ,majd az ablaknak dönti a fejét és behunyja a szemeit- Igazából..nem voltam rég senkivel..szóval klienseim sincsenek..-mondja keserűen,miközben az ablakon néz ki elgondolkozva.
-Mi történt..?-nézek rá aggódva ,mivel sose láttam még ilyennek,és nem szeretném, ha szomorú lenne ,vagy bármi hasonló..
-Erről nem akarok beszélni senkivel sem...magam sem hiszem el ezt az egészet..nagyon zavaros,szóval ne hozd fel ezt többet-mosolyog rám kínosan ,mire csak bólintok és a vállára hajtom a fejem ,de nem hunyom be a szemeim ,mert biztos ,hogy elnyomna az álom és ha már idáig eljutottam, akkor már úgy kell tegyek, hogy nem hiába keltem fel, azért, hogy a pokolba menjek, vagyis az iskolába, amit ki nem állhatok ,szóval nincs sok életkedvem igy péntek reggel ,csak azt tart életbe, hogy itt a hétvége és ma este bulizni fogunk végre egyet Hoseokkal ,akinek remélem ettől jobb kedve lesz.
Sziasztok..nos..Gondoltam, hogy megpróbálkozok egy ilyen könyvvel is és remélem, hogy tetszeni fog nektek ^^ Jelezzétek akáregy szavazattal ha tetszett vagy hozzászólással ^^ és köszönöm annak aki elolvasta❤^^
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro