A napok gyorsan teltek a Wolfdorsban. Vészesen közeledett az első átváltozásom napja, amit kicsit izgatottan, de vártam.

Minden este rémálmok gyötörtek, melyek egyre valóságosabbak és rémísztőbbek voltak.

Az egyetlen dolog, ami elvonta a figyelmemet erről, az a Tháliával töltött idők voltak, meg persze a tanulás. Thália lett a legjobb barátnőm. Úgy éreztem, rá mindig számíthatok.

Victoria igyekezett keresztbe tenni nekem, valamiért nagyon utált. De az érzése kölcsönös volt.

Mrs. Schott-tal jól haladtunk, egyszer már sikerült egy hibátlan pajzsot teremtenem, de nem tarthatott tovább két percnél, mert utána ismét elájultam.

Chasey még dolgozott a cikken, melynek -nagy örömömre- valószínűleg én leszek a szalagcíme.

Mr. Bones kifejezetten utált engem, és megállapítottam, hogy én is őt. A kémia volt az a tantárgy, amit teljes szívemből gyűlöltem. Thália próbálta megszeretettni velem, amiért nagyon hálás is voltam neki.

A legszórakoztatóbb óráink Mr.Pyarroni-val voltak, aki a számtan tanárunk volt.

Jaxon látványosan került engem, és én is őt. Meg akartam érteni mi történik közöttünk.

Egyszóval, tökéletesen kezdtem beilleszkedni az új otthonomba.

Aznap épp Mrs.Schott-hoz igyekeztem képességtanra, amikor váratlanul bele ütköztem valakibe a folyosón.

-Bocsánat.-nyögtem és felnéztem.

Egy vörös hajú lány állt előttem. A szeme mélykék, és már-már ilyesztően átható.

-Semmi baj.-suttogta.

Kissé megborzongtam. Nem tudom miért. Valahonnan ismerősen csengett ez a hang...

-Luna Swam vagyok. Még nem láttalak. Idén kezdtél?-érdeklődött, és már-már zavarba ejtően fürkészte a szemem.

Bólintottam.

-Rosalee Taylor vagyok.

A meglepetség tükröződött az arcán.

-Akkor már hallottam rólad.-mondta sejtelmesen. -Az iskolában mindenki rólad beszél. A pajzsról.

,,Ezt azért jó tudni"-jegyeztem meg magamban.

-Hát örülök, hogy össze futottunk...de nekem most mennem kell...-mondtam, és elindultam.

Éreztem, hogy ahogy távolodok, a tekintete szinte lyukat fúr bennem. Kicsit megszaporáztam a lépteim, és végre valahára kiértem az iskola falain kívülre.

Este úgy gondoltam, elmondom Thálianak a nyugtalanító álmaimat.

Az álmom minden részletéről alaposan beszámoltam neki. Amikor a beszédem végére értem, némi rémületet véltem felfedezni a hangjában.

-Rose...Ugye tudod, hogy ez mit jelent?-kérdezte halál komolyan.

-Igen...vagyis nem...azt hiszem...-feleltem bizonytalanul.

Gondterhelten sóhajtott.

-Azt jelenti, hogy van egy kém az iskolában. Valaki van a Wolfdorsban, aki egy áruló. Egy valaki, aki Tumatu oldalán áll, és bizonyára a Fekete-Birodalmát szolgálja.

Bólintottam.

-De ki lehet az?-kérdeztem.

Mondani akart valamit, de megrázta a fejét.

-Nem tudom. De azt igen, hogy téged akar.

Ez nem volt újdonság. Tudtam, hogy Tumatunak rám fáj a foga.

-Holnap után lesz az első átváltozásom...-váltottam témát hirtelen.

-Izgulsz? Várod?

-Kicsit izgulok.-feleltem.

-Én már nagyon várom az enyémet! A tiéd után lesz, holnap után.-mondta izgatottan.-Szerintem aludjunk. Holnap fontos napod lesz.

-Igazad van.-helyeseltem, de legbelül féltem, miről fogok álmodni.

-Akkor jó éjt!-húzta magára a takarót.

-Jó éjt!

Sokáig csak a plafont bámultam, és hallgattam Isla, Dorothy és Thália egyenletes szuszogását. Majd engedtem a késztetésnek, behunytam a szemem, és az álom vékony függönnye összehúzódott előttem.

Azt hiszem, talán az első nyugodt éjszakát tudhattam magam mögött. Izgatottan ébredtem. Este, pontban amikor a telihold bevilágítja majd a völgyet, megtörténik az első átváltozásom.

Azt hittem, soha nem fog eljönni a pillanat. Az órák a megszokotnál is lassabban teltek.

Kémián Jaxonnal egymás mellé kerültünk, és együtt kellett végre hajtanunk egy kísérletet. Már a gondolattól, hogy egymás mellett kell ülnünk, a hideg futkosott a hátamon.

Eleinte némán fürkésztük egymást, és elvesztünk a másik szemének kietlen örvényében.

-Ro...Rosalee Taylor vagyok.-mutatkoztam be kis idő múlva.

-Én Jaxon Black.-vetette oda flegmán.

Kínos volt a helyzet. Nem értettem, miért vált ki belőle gyűlöletet a puszta közelségem. Szólásra nyitottam a számat, de Mr.Bones közbe szólt.

-Miss Taylor, Mr.Black jobban örülnék, ha a bájcsevejüket az óra után folytatnának. Vagy van valami, amit megakarnak osztani velelünk is?-kérdezte gúnyosan.

Megráztam a fejem.

-Nincs tanárúr. Mi csak...-kezdtem hebegve.

-Csak átbeszeltük, hogy hogyan csináljuk a kísérletet.-egészítette ki Jaxon.

Meglepetten néztem rá. Nem számítottam arra, hogy ő is közbeszól. Bones végig mért minket.

-Nem ajánlom, hogy mégegyszer beszélgetni merjenek a beszédem közben.

Bólintottunk.

Amikor végre vége lett az órának, sietve távoztam a teremből. Örültem, hogy végre megszabadulhatok Jaxontól. Ám az a láthatatlan fonál mindig vissza akart húzni felé.

A folyosón kishíjján beleütköztem Tháliába, és együtt mentünk tovább számtan órára. Az örökkévalóságig tartott, míg végre kicsengettek.

-Milyen órád lesz?-kérdeztem Tháliát.

-Bűbáj ismeretek.-mondta csendesen.

Feltűnt, hogy ma szokatlanul keveset beszél. Megakartam ezt említeni, de úgy gondoltam hanyagolom a témát.

-Szia Rosalee!-köszönt váratlanul valaki, mire össze rezzentem.

Az ismerős vörös hajzuhatag állt mögöttem.

-Szia Luna.-köszöntem kelletlenül vissza neki.

Thália látszólag észre se vette, hogy Luna mellettünk áll, gondolataiba merülve meredt előre.

-Ő itt Thália White.-gyorsan bemutattam neki.

Ám Thália ekkor sem nézett ránk, így kénytelen voltam jól oldalba bökni a könyökömmel. Végre felemelte a fejét.

-Öhm...Heló...-motyogta.

-Én is örülök.-mondta Luna.-Nos Rosalee, ha jól sejtem neked is átváltozás órád lesz.-nézett rám újra.

Fogalmam sem volt honnan tudja, milyen órám lesz.

-Igen.

-Akkor mehetünk együtt.-jelentette ki, és úgy éreztem, nem fogadná el ha azt mondanám, hogy nem akarok vele menni.

Elköszöntünk Tháliától, és elindultunk az órára. Némán mentünk egymás mellett. A feszültség szinte tapinthatóvá vált. Idegesített, hogy folyton engem bámult.

-Szóval ma lesz az első átváltozásod. Izgalmas.- szólalt meg végül.

-Igen. Honnan tudsz mindenről?-bukott ki belőlem a kérdés.

Úgy láttam, a választ fontolgatja.

-Tudok egyet s mást. -mondta végül.

-Aha...- valami ilyesmit tudtam csak mondani.

Újabb kínos csend állt be. Szerencsére nemsokára megmenekültem Luna elől, ugyanis végre valahára az átváltozás teremhez értünk.

Miss.Mid-night ahogy beleptünk, egyből magához intett. Mielőtt oda léptem volna hozzá a tanári asztalhoz, tekintetem körbe járta a termet.

Csalódottan láttam, hogy Victoria is itt van. Titkon azonban Jaxont kerestem. Ám újra csalódnom kellett, ugyanis ő nem tartózkodott a teremben. Pedig most látni akartam. Megparancsoltam magamnak, hogy ne gondoljak rá, de nem tudtam fékezni a gondolataimat.

Hogy eltereljem a figyelmem, inkább odamentem a tanárnőhöz.

-Miss Taylor, önnek ma van az első átváltozása.

,, Az egész iskola erről beszél, vagy mi? "- gondoltam magamban.

-Igen.- mondtam.

- Szeretném ha óra után ide jönne, és megbeszélnénk az este menetét. Mivel én vagyok az átváltozás tanárod, én vagyok az egyik vezetője a diákok első átváltozásának.- folytatta.

-Világos.- bólintottam.

-Most pedig helyet foglalhatsz.- intett a padok felé.

------------------------------
Sziasztok!
Elég rég tettem már ki fejezetet, sajnálom , hogy ilyen sokat kellett várnotok! Remélem tetszett! ❤️✨️ A következő fejezetet megpróbálom hamarabb hozni.