Végre elérkezett az utazás napja! Annyira várom már!! Belgiumba utazunk, a szomszéd városba! Ez lesz a legjobb karácsonyom! 

-Marinette, drágám!-kiálltott fel anya-Meleg ruhát is csomagoltál?

-Igen, igen Anya!

Lehúztam a bőröndöm a lépcsőn. Kimentem az iskola elé. Már sokan ott várakoztak, köztük Adrien is. Odamentem hozzá.

-H-hali!-mosolyogtam.

-Szia, Marinette!

Ekkor megérkezett a busz. Felszálltunk.

-Ülünk egymás mellé?-kérdezte Adrien.

-P-persze!-pirultam el és leültem. 

Elég hosszú volt az út. A felénél már nem bírtam ki, kivettem a táskámból két péksüteményt.

-K-kérsz-kérdztem a fiút.

Ő bólintott és elvette az egyiket majd megköszönte. 

-Hmm! Nagyon finom!

Elmosolyodtam, mivel azt a saját cukrászdánkból hoztam. Még tovább egy 6 óra volt az út. Én Adriennel beszélgettem. Nagyon érdekeseket mesélt a modellkedéséről. Én el is mondtam neki, hogy Gabriel Agreste a kedvenc tervezőm és elővettem a füzetemet amibe a ruháimat tervezgetem. A végére már nem is dadogtam! Ekkor nagy robajjal megállt a kocsi! Adrien még fel is állt:

-Mi történt?-kérdezte.

Sokan olyat motyogtak, hogy defektet kapott a busz.

-Jajj ne! Kilyukadt a kereke?-szomorkodtam. 

Nekem már nem jöhet semmi jó az életemben! Gyorsan felhívtak egy busz szerelőt. Az ki is ért egy óra múlva. Csak az volt a baj, hogy mivel már túl értük Belgium határát ezért belga volt és nem értett franciául. Igaz, Belgium Déli részére utaztunk ahol franciául beszélnek, de ez a csávó az Északi részen élt és hollandul beszélt.  Végül csak megszerelte és mentünk tovább! Hamarosan odaértünk...