Mochi és Azuki

Krilimo és Kagome mint minden nap oltogaták egymást. Rizuki ezen pedig jól szórakozott. Orenji szokása szerint sütőtt.Lyzzi az ablakon bámult ki.

-Ta-da-iy-ma! - ugrott be Sachiko kezében egy dobozzal.

-Okaeri! Sachiko, mi az a doboz? - nézet Lyzzi Sachiko felé. Sachiko le vette a kabátját sálját, és cipőjét. Eközben mindenki szintén az előszobába ment.

-Hát haza felé tartottam. Odakint borzalmasan hideg van oda kint. És amikor meglátam ezt dobozt nem tudtam ott hagyni.

-Miért, mert meg fagy a a doboz? - kérdezte Krilimo.

-Dehogy is! A dobozok nem fagynak meg. Csak a benne lakók! - mondta Sachiko és ki nyitotta a dobozt. Egy kölyök kutya, és cica volt benne.

-Istenem, de édesek! - simogata meg Lyzzi.

-Egy papír szerint azt szeretnék, hogy fogadjuk örökbe őket?-vette ki Rizuki a dobozban egy kis papírt.

-Nem hagyhatam őket ott meg fagyni. Így haza hoztam őket. - mondta Sachiko, kivéve a két kis apróságot a dobozból. - Hát nem cukik?

-Nagyon édesek! - mondta Kagome.-Mondjuk egy kicsit kosszosak.

-Egy kis fürdő és kész. - mosolygott Sachiko.

-És mi legyen a nevük? - kérdezte Orenji.

-Aki(ősz) ! Nem, nem, nem! Sora(égbolt). Uhh, vagy Yuki(Hó)! - élte bele magát

-Az igazat meg valva én már el neveztem őket. Bocsi. - mondta Sachiko.

-Ohh. Kár. - szontyolodott el Lyzzi.

-És mi a nevük? - kérdezte Krilimo.

-A kutyus Mochi,mert olyan édes akár egy mochi. A cicus Azuki(Édes vörös bab) mert olyan édes mint az édes vörös bab. - mosolygott Sachiko.

-Mochi és Azuki? De aranyos nevek. - mondta Lyzzi.

-Szerintem tökéletes név. Vajon milyen fajtájúak? Keverékek?

-Ahogy bá azonosítottam őket fajta tiszták. Egy Shiba kutyus, és egy Brit kék szőrü cicus.

-Honan tudod? - lepődtek meg.

-Google legyen velem. - mutatott a telefonjára.

-Logikus. - mondta Orenji,és együtt nevetni kezdtek.

A részt egy részben a cicám ihlette Manci. Akit a minap a bátyám fel rakott a szekrényre.

Élvezte egyébként.