December 6
Szánkózás
Egy újabb havas napra viradtak hőseink. A tegnapi hó csatának lassan nyoma sem volt,olyan sok hó eset azóta.
-Ma is hó csatázunk? - kérdezte Rizuki miközben melleg teáját iszogata a konyha asztalnál.
-Még mindig fáj a kezem ott ahol Nee-chan meg dobott. - mondta Kagome.
-Hé, legalább nem fejre ment. - mondta Krilimo.
-Hol van Sachiko? - kérdezte Orenji. Mint valami rossz végszó halodtam meg különböző zajokat az emeletről.
-Mi volt ez?! - kérdezte Lyzzi.
-Mivel mindegyikünk itt van, nem tudjuk. Mi lenne, ha meg néznénk. - mondta Krilimo. Fel pattan a helyükről mentek az emeletre.
-Mi a jó édes szent kakaós csiga folyik itt? - kérdezte Orenji amikor meg pillantotta Sachikot. Sachiko vagy ezer ős régi ruha, könyv játék alján feküdt. Nagy nehezen ki mászott.
-Csak ezeket kerestem! - vett ki a kupacból kettő három személyes nagy szánkót.-Gondoltam mehetnénk szánkozni.
-Ez jó ötlet! - mondta Rizuki.
-Nekem is tetszik. - tört ki a boldogság Lyzzivel.
A lányok gyorsan fel öltöztek melegen és elindultak a tökéletes szánkó pályára.
-Verseny ki ér le előbb? - kérdezte Krilimo.
-Na ná! - mondta Kagome. Kagome, Lyzzi, és Sachiko ült az egyiken, a másikon Krilimo, Rizuki, és Orenji foglalt helyet.-Készen áltok? - kérdezte Kagome.
-Fék készen ál! - mondta hátul Sachiko.
-Az utas is! - mondta Lyzzi.
-Akkor nyomás! - indult el két szánkó.
-Jeeej! - kiáltott Lyzzi.
Hatalmas boldog mosoly volt mindenki arcán.
-Ó-ó! - szólalt meg hirtelen Kagome.
-Mi az, hogy 'Ó-ó'? - kérdezte Sachiko.
-Van egy akadály előttünk. Egy nagy fa. Nem tudjuk ki kerülni. - mondta kicsit aggódoan Kagome.
-Mi van?! - kérdezte Sachiko. - Ne, ne, ne, ne, ne, ne! - próbált fékezni,de nem sikerült. Neki mentek a fának. Akár valami filmben, úgy játszódott le, ahogy a levegőbe meg fordultak. Sachiko le repült bele egy nagy kupac friss puha hóba. Kagome a szintén le repült arcát védve eset bele ő is a hóba. Lyzzi még az utolsó pillanatba meg fogta a szánkót, és csúszott le tovább egy hó kupacba.
-Azt hiszem mi nyertünk! - mászott ki Lyzzi a hó kupacból.
-Az biztos! - nevetett örölt hangosan Krilimo.
-Ez hogy sikerült? - nevetett Orenji a lábain támaszkodva.
-Istenem!-röhögött Rizuki is.
-Nagyon kedvesek vagytok hogy így nevetek rajtunk! - mászott ki Kagome a hóból. Ezüst színű hajában pedig hó pelyhek ezre ragadott bele.
-Nézd húgi legalább nyertél! - nevetett egyre jobban Krilimo. Kagome meg forgata a szemeit.
-Izé... Emberek... Be szorúltam. - mondta Sachiko aki sehogy sem tudott ki mászni a hóból.
Mindenki fel nevetett ahogy Sachikot észre vették. Lyzzi, és Kagome ki segítették a hóból. Újra fel mentek a dombra és le csúsztak. Újra, és újra. Remekül szórakoztak.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro