Egy fél órája ülünk a lányokkal a teremben és hallgatjuk a security-s csajt.

-... Rendben, ha mindenki érti a feladatot, akkor kezdjük! - mondta a security-s csaj, majd felszólította az előttem ülő lányt, aki ki is ment, hogy elkezdje a székes feladatot.

A lány nagyon szépen énekelt, de nem volt valami izgalmas. Alex is így gondolta, de Laci mindenképp leültette volna. Alex végül nem adott neki széket, így kiesett. Ez így ment legalább 8-9 lányon át, akik sírva távoztak a helyszínről, egymást vígasztalva.

- 473-as sorszámú versenyző, Sólyom Krisztina! - szólt az előbbi csaj.

- Sok sikert! - öleltem meg szorosan a lányt.

- Köszönöm, neked is! - mondta mosolyogva.

Kriszti kiment és a képernyőn megjelenve nézhettük végig, ahogy szinte kisujjból kirázza Adele-tól a Rolling in the deep-et. Nekem személy szerint nagyon tetszett. Végre Alex is elégedett volt egy produkcióval és leültette. Az első szék elkelt.

⚜⚜⚜

Már csak én voltam és egy másik lány. Őt szólították, ezért sok sikert kívántunk egymásnak és ő kiment. Már csak egy szék árválkodott a hat közül. Alex szigorúan vette a dolgot, nem volt elég, hogy valaki jól énekelte el a dalt. Értenie kellett, hogy miről szól és átadni az érzelmeit. Így elég hamar elfogytak a lányok, hiszen egy-két versszak után leállította őket Alex és mehettek is haza. Az előttem fellépő lányt leültette, ezért minden szék megtelt.

- 826-os számú, Horváth-Szabó Arabella! - mondta a lány, én pedig felálltam és oda sétálva elvettem a mikrofont.

- Szia Arabella! - köszönt Rami - Hogy vagy, izgulsz?

- Szia, nem igazán, legalábbis próbálok - nevettem el magam zavartan.

- Ne izgulj, menni fog. Sok sikert! - mosolygott rám.

- Köszönöm! - vetettem rá egy hálás pillantást, majd elindultam a színpadra.

- Sziasztok! - köszöntem mosolyogva.

- Szia Ari! - emelte a szájához a mikrofont Alex - Hogy érzed magad? - kérdezte.

- Kicsit izgulok, de örülök, hogy itt lehetek! - eresztettem egy mosolyt feléjük félénken.

- Szerintem a többiek nevében is mondhatom, hogy szeretünk téged, úgyhogy nem kell izgulni - próbált meg megnyugtatni Alex.

- Rendben - sóhajtottam.

- Mit fogsz előadni? - kérdezte Alex.

- Hailee Steinfeld Most girls című számát - mondtam mosolyogtam. Imádom ezt a számot, hisz mind különbözőek vagyunk, de tökéletesek úgy, ahogy mi szeretnénk lenni, hisz ez csak rajtunk múlik.

- Hát akkor sok sikert! - tette le a mikrofont Alex.

Elkezdtem énekelni és minden fájdalmam, ami a külsőm miatt ért beleadtam. Élveztem és értettem a dalt egyszerre.
A dal:

Mikor vége lett Alexra néztem, aki mosolyogva tapsolt, ráadásul állva Gigivel és Petivel együtt.

- Ari, neked olyan érzéked van a dalokhoz, ami csak néhány embernek adatik meg, csodálatos volt, engem magaddal vittél ebben a produkcióban, én nemhogy leültetnélek, én egyenesen a döntőig vinnélek - ecsetelte Gigi.

- Nekem is nagyon tetszett.... - kezdte Alex, de Laci közbe vágott, ő nem tapsolt egyáltalán.

- Mi tetszett ebben? Tele volt hibával - háborodott fel, mire félénken néztem a többiekre.

- Hallottam, hogy voltak kis hibák, de ezeket könnyen ki lehet javítani és ennek ellenére is magával ragadott a produkció - mosolygott rám Alex.

- Ez a többiekkel szemben nem lenne igazságos, hisz itt mindenki jobb volt nála és hibátlanul énekelt vele ellentétben - védte az igazát Laci, én pedig a székek felé néztem és Krisztire mosolyogtam.

Vissza néztem a mentorokra és Alex mikrofon nélkül veszekedett Lacival, és Gigi Petivel együtt bele-bele szólt. Végül felém fordult és beszélni kezdett.

- Nem volt hibátlan a produkciód, de engem meggyőztél. A széken ülők mind tehetségesek, de van valaki, aki nem győzött meg eddig, de most szépen teljesített, viszont a bizalmam nem teljes felé, úgyhogy Luca, kérlek add át a helyed, mivel Ari kapsz egy széket, így bent vagy a mentorházban - mondta Alex, mire a Kriszti előtt ülő lány fel állt és kiment a színpadról.

- Köszönöm - mondtam hálásan, majd megöleltem Krisztit, aki felém rohanva a karjaimba vetette magát.

Alex mosolyogva sétált fel, majd ölelt meg mindannyiunkat.

- Ti vagytok az én kis csapatom, de nehogy csalódást okozzatok a mentorházban! - nézett ránk fenyegetően Alex, majd minket átkarolva fordult a közönség felé.
Mentorházas lettem.

|Mira|