Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Első közös alkalmatok: Theo

Legutóbb azért nem történt meg a várva várt pillanat, mert nem akartátok, hogy egy kocsiban legyen az első együtt. Ha nem arról lett volna szó, hogy most csináljátok először a másikkal, akkor valószínűleg nem izgatott volna a dolog, de így visszafogtátok magatokat.
Most azonban nem kell visszafogni magatokat, hiszen végre kettesben vagytok és tiétek a ház. Nem is vacakoltok, ahogy felértek a szobába, te kibújsz a felesleges ruhadarabokból, így látni hagyod a csipkés fehérneműt, amit miatta vettél fel. Theo végigfuttatja rajtad a szemét, majd hatalmasat nyel, s a nyakán az ér azonnal hevesebben kezd verni. Te csak elmosolyodsz, majd az ágyra lököd és az ölébe ülsz.
-Gyönyörű vagy.-Suttogja, majd kezeit elkezdi rajtad futtatni.
Fel a combodon, majd a fenekedre, onnan pedig a hátadra, aztán vissza. Téged kiráz a hideg és a porcikáid azonnal bizseregni kezdenek, a szíved pedig gyorsulni. Ajkaiddal neki esel az ő puha, forró párnáinak, s a kezeid a hajába vezeted. A csókotok azonnal heves és szenvedélyes lesz. Úgy faljátok egymást, mint két éhező, akik már napok óta nem jutottak élelemhez. Nem lehet tudni, hogy hol kezdődik ő és hol érsz véget te, ahogy a testetek másodpercről másodpercre jobban összefonódik és egyre kevesebb hely van köztetek, ahova be lehetne tuszkolni egy darab papírt. Theo keze felsimít a hátadon, aztán kicsatolja a melltartód és lassan, végigcsókolgatva a karjaid, levezeti rólad azt, majd a földre ejti. Ismét végigmér, majd a szemedbe néz.
-Annyira szép vagy. Szeretlek.-Fordít maga alá, majd a nyakad kezdi puszilgatni.
-Én is téged.-Sóhajtasz fel, miközben a vágy egyre csak átveszi az irányítást az agyad fölött.
Leveszed róla a pólót, megvillantva a tökéletes felsőtestét, amit azonnal végig is simítasz, ahogy a felsője kiesik a kezedből.
-Basszus de jól nézel ki.-Mondod elvékonyodott hangon, majd újra magadhoz húzod és megcsókolod.
Theo kezei elindulnak a testeden, majd ahogy melledhez ér belemarkol, egy nyögést kiváltva belőled, s elérve, hogy végigkarmold erős hátát. Aztán a nyakad kezdi puszilgatni újabb és újabb hangokat kicsalva belőled. A tested is reagál rá, a lábaid remegni kezdenek, a szíved hevesen ver, a légzésed szapora és a tested megvonaglik, ahányszor ő rámarkol a melledre.
Remegő kezekkel nyúlsz az övéért, majd tornázod le róla a nadrágot, aztán a bokszert is. Rajta a sor, hogy megszabadítson az utolsó darabtól, ami elválaszt titeket egymástól, de veled ellentétben ő elhúzza a dolgot, amennyire csak lehet. Lassan vezeti le rólad az anyagot, közben pedig végigsimítja az ajkaival a lábaid. Visszafelé puszikkal kínoz tovább, s az utolsó...a nőiességedre megy, amitől felsóhajtasz.
-Elég.-Kapaszkodsz a karjába.-Elég, akarlak. Most.-Húzod magadhoz a hajánál fogva, mire Theo elmosolyodik.
-Csak egy pillanat.-Veszi elő a tárcáját, majd abból az óvszert, aztán magára görgeti.
A következő pillanatban már feletted és benned van. Kicsit sem habozik, azonnal gyors tempót diktálva kezd mozogni, miközben te a lábaid köré fonod, s még közelebb férkőzöl hozzá. Az ujjaitok összefonódnak, a testetek egymásnak préselődik, visszhangot verve a szobában, amikor épp nem a nyögéseitektől, morgásaitoktól, vagy sóhajaitoktól hangos a helyiség. Ajkaitok is hol egymáséval, hol pedig a másik nyakával járnak heves táncot lecsökkentve az időt, ami hátra van az orgazmusig. Már érzitek, hogy a vége felé közelít a dolog, viszont nem akarjátok, hogy megszakadjon ez a gyönyörű és bizsergető érzés, így lassítotok a tempón.
-Nagyon...szeretlek.-Néz kipirult arcodra Theo legalább olyan pozsgás arccal, s lihegve.
-Én...én is téged.-Kapkodod a levegőt, aztán mikor megcsókol, bekövetkezik az, amit vártatok is, meg nem is.
Elér titeket a gyönyör. Theo kihúzódik belőled, majd leveszi a gumit, összecsomózza a tetejét, leejti a földre, s melléd gördül. Betakarva magatokat átölel, miközben próbálja normalizálni a légzését, s hevesen verő szívét. A testetek lángol, a lábaitok remegnek, a forróságtól izzik a levegő a szobában, a levegőt kapkodva igyekeztek normális szívritmust felvenni, persze esélytelenül.
-Ez eszméletlen volt.-Motyogod elvékonyodott hangon.
-Az nem kifejezés.-Feleli rekedten.-Rendesen lefárasztottál Aranyom.-Simogatja a hajad, mire felnevetsz kijelentésén.
-Én sem panaszkodhatok.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro