Akire féltékeny.
Scott: Ugyan, tudja, hogy nagyon jó barátok vagytok, de néha, túl jóban és közel vagytok egymáshoz Stilesszal. Scott tudja, hogy hülyeség a legjobb barátjára féltékenynek lenni, de egyszerűen, nem tudja uralni az érzéseit. Ilyenkor, mindig elmosolyodsz, megborzolod a haját, adsz egy puszit neki és azt mondod "Sose hagynálak el, te tökfej! Szeretlek Scott McCall!" erre, mindig zavarba jön és azt mondja "Tudom és sajnálom, hülye voltam. Én is szeretlek! Mindennél jobban!" ekkor megcsókol.
Stiles: Mindig, csak néz és onnan tudod, hogy féltékeny, hogy mélyeket sóhajtozik és néha, még el is vörösödik a feje, ilyenkor, te fogod és a karjánál fogva kihúzod a szobából és azt mondod "Idefigyelj Stilinski! Nem lehetsz féltékeny Isaacre!" erre mindig zavarba jön és elkezd pörögni, mind agyban, mind testileg, mindig elkezdi az ujjait tördelni és dobol a lábával "Tudom, dehát, olyan jól....." "Jól kijövünk?" kérdezed, mire bólint "Stiles, Isaac olyan, mintha a bátyám lenne. Ne aggódj!" mondod, majd végignézel rajta és elmosolyodsz, hogy nem bír nyugton maradni "Szeretlek, te hiperaktív kis hülye!" mondod, mire ő odahajol és finoman megcsókol.
Derek: "Derek! Nem hiszem el, hogy féltékeny vagy Scottra!" léptek be a lakásába, miután leléptetek a többiektől "De látom, hogy néztek egymásra és ő sokkal jobb lenne hozzád!" mondja, mire te ledermedsz, ezáltal visszarántod, ahogy fogod a kezét "Derek! Scott egy nagyon jófej, szeretetteljes, vicces, okos srác és nagyszerű ember és barát. De csak barát, sőt báty! Én téged választottalak, mert téged szeretlek! Érted? Szeretlek!" mondod és egyre közelebb lépsz hozzá és próbálsz fenyegető lenni, de esélytelenné válsz, ahogy belenézel a szemeibe "Én is szeretlek! Nem biztos, hogy mindig értelek, de szeretlek!" "Gyere ide!" mondod röhögve, majd közel húzod magadhoz és megcsókolod.
Isaac: "Mért nincs igazam?" néz rád kérdőn, mire te teljesen felháborodsz "Nem! Nincs! Sőt, az enyhe kifejezés!" "Akkor?"
"Isaac! Csak beszélgettünk Derekkel! Könyörgöm!" "Biztos?" "Igen, te hülye!" mondod, mire sóhajt egyet "De jó! Istenem, de szeretlek!" mondja, magához húz és szenvedélyesen megcsókol.
Liam: "Hogy kérdezhetsz ilyet?" nézel rá dühösen "Liam Dunbar ez mégis hogy jutott eszedbe?" kérdezed, de ellágyulsz, amikor látod, mennyire maga alatt van, amiért kérdőre vont "Sajnálom oké? Csak néztelek titeket Theoval és olyan jól mehvoltatok és....." "Liam! Segített, hogy mi a házi, aztán egy kicsit beszélgettünk. Ilyen alapon, én is féltékeny lehetnék, amikor bármelyik lány osztálytársaddal beszélgetsz." "De az más." "Mitől?" "Te gyönyörű vagy és nagyszerű és nem tudok jó szavakat használni annyira csodás vagy és...." "Fogd már be és csókolj meg!" mondod mosolylgva és érzed, hogy az arcod szinte olyan piros, mint a tűzoltó autó, Liam odarohan hozzád, felkap, megpörget és közben óvatosan megcsókol.
Theo: "Hihetetlen vagy Theo Raeken! Hogy mondhatsz ilyet?" kérdezed felháborodva, miközben rohansz ki a házából, de elkapja a karod, visszaránt és szembefordít magával "Én vagyok hihetetlen láttam, hogy néz rád!" "Szuper és azt nézted, hogy én csak barátként nézek Aidenre?" kérdezed, erre elenged és hátralép egyet, amikor elindulsz kifele az ajtón, még mindig nem mozdul, majd, mire beszállsz a kocsidba, már az anyósülésen ül "Szeretlek! Szeretlek, de tudod, hogy én nem tudom még....ezt...en...nem....ahj.....ez az egész új nekem!" nyögi ki végül, nagy nehezen "Tudom! De nem esett jól, hogy ezt feltételezted rólam." "Tudom és barom voltam, ne haragudj!" "Ahj....gyere ide te barom!" bújsz hozzá, ő pedig egy puszit nyom a homlokodra.
Aiden: "Nézz a szemembe Aiden! Ha azt hiszed, hogy azért, mert segítséget kértem Jacksontól a franciában, az azt jelenti, hogy kavarok vele, vagy bármit érzek iránta, akkor egy idióta vagy!" Aiden erre ideges lesz és belever egyet az öltöző falába "Idióta vagyok, aki aggódik a lányért, akit szeret!" erre, te a dühtől és a meglepetségtől nem tudsz mit mondani. Aiden nem mondja sűrűn, hogy szeret, de te tisztában vagy vele, hogy így van "Én is szeretlek téged, de ha ezt mégegyszer kiejted a szádon, esküszöm, olyat visítok, hogy beszakad a dobhártyád!" nyögöd ki végül, mire átszeli a köztetek lévő távolságot és megcsókol, mire te szinte összeesel, amikor ezt észreveszi, átkarolja a derekad és megtart szinte a levegőben.
Jackson: "Érzel bármit is iránta?" "Micsoda? Ki iránt?" "Ne nézz így rám! Érzel bármit is Jordan Parrish iránt?" kérdezi, mire te teljesen ledöbbensz "Ez mégis hogy jött?" "Láttam, hogy a múltkor hazakísért!" "Igen, mert ő a nagybátyám és anyám megkérte, hogy kísérjen haza!" mondod, mire elkezdesz nevetni, ő pedig zavarba jön "A nagybátyád?" "Igen! Ügy nem hitted, hogy megcsalnálak?" nézel rá, mire zavartan megrázza a fejét, erre te újra elneveted magad, ő pedig fogja és a fejedet a mellkasára támasztja "Ne haragudj! Szeretlek!" "Én is téged Whittemore!" mondod nevetve és kapsz egy puszit a fejedre.
Parrish: "Ő Brett Talbot?" mutat a képernyőre Parrish "Igen, mért?" "Hogy-hogy nálatok volt tegnap?" "Féltékeny vagy?" kérdezed mosolyogva "Nem, csak érdkelt!" "Te féltékeny vagy! Egyébként, a szomszédban lakik és anya áthívta, hogy segítsen átrendezni a konyhát." mondod, elmosolyodsz és adsz neki egy puszit "Ne aggódj! Csak a tiéd vagyok! Szeretlek!" suttogod a fülébe, mire elmosolyodik "Te tényleg lenyomoztad miattam Brettet?" nézel rá felvont szemöldökkel, mire ő röhögve bólogat.
Brett: A suli előtt vár, ezért te egy öleléssel köszönsz el a többiektől és Liammel tovább ölelkezel, mint a többiekkel, mert az egyik ma történt poénotokon röhögtök, amikor beszállsz a kocsiba, Brett kérdőn néz rád "Ez mi volt?" "Elköszöntem a barátaimtól." "És Liam?" kérdezi, mire neked leesik, mire megy ki a játék "Csak ma történt valami és azon röhögtünk, ezért ölelkeztünk tovább. Nem kell féltékenynek lenned." "Nem vagyok féltékeny. Személyt nem birtokolhatunk." mondja lazán, mire te elmosolyodsz és azt mondod "Oké, akkor adok még egy búcsú csókot Liamnek, mindjárt jövök!" erre elkapja a kezed és nem enged ki a kocsiból "Azért ne essünk túlzásba!" mondja mosolyogva, ahogy rájön, mit akarsz csinálni ezzel. Fogja magát, magához ránt és határozottan megcsókol, amit te rögtön viszonzol.
Sziasztok!😘 Ha valaki szeretne, saját novellát, írjon privátba, hogy kivel, mi legyen a neve a sztoriban, mi legyen az alap állás és, hogy milyen típusú sztorit szeretnél! Ha nincs ötleted, az alap sztorihoz, akkor igyekszem, valami olyat, ami rád illik, igyekszem mindenből a legjobbat kihozni! Remélem tetszeni fog nektek és remélem, hogy az eddigiek is tetszenek.😘😘😘
Köszönöm, hogy olvastok!😘
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro