51. Novella
Jézusom, ez a nap is eljött. Íme a századik rész, egyben egy Liames második novella.
Remélem tetszik!😘❤
Jó olvasást!😘
5. Hogy tehetted?
36. Soha többé nem engedlek el.
38. Te utolsó szemétláda! Te barom!
Sorsbéli vonzás
Azt mondják, hogy igaz alfa csak egy van egy életben. Talán van is benne igazság, ugyanis Nicole már egy másik életben lett az. A Liam Dunbarral egy idős lány, akárcsak Scott, saját erejéből vált alfává. Nem ölt. Nem volt kegyetlen. Mindig a jó utat választotta és követte. Hiába volt valakije, a McCall falka bétája és közte különleges kötelék alakult ki. Már az első nap szemeztek egymással, majd a Lacrosse edzésen megszólította az égszínkék szemű srác, melynek mezének hátán a Dunbar név állt. Mégcsak nem is ismerték egymást, de valami megmagyarázhatatlan vonzódás szinte kényszerítette őket, hogy folyton keressék egymás társaságát és tekintetét. Van az a fajta ismeretlen dolog,-nevezhetjük sorsnak, vagy véletlennek-aminek köszönhetően már akkor is megbízunk a másikban, amikor mégcsak nem is beszéltünk a másikkal azelőtt. Amitől csak azt tudjuk, hogy szükségünk van a másikra és a másiknak is ránk. Ez a kapocs, az erő, vonzotta egymáshoz a két fiatalt is, akik minden pillanatot kihasználtak, hogy együtt lehessenek, de Nicole sosem csalta meg barátját.
Ez azonban Nicole barátjának egyáltalán nem tetszett, aki először Liamet próbálta leállítani.
Miután Nicole elment suli után futni, a pasija Zander nem késlekedett, hogy ha kell akár végezzen a McCall falka igaz alfájának egyetlen harapással szerzett bétájával. Betegesen féltékeny volt, már-már a pszichopata lét határát súrolva. Ahogy Liam ajtót nyitott, Zander se szó, se beszéd nekirontott a hirtelen támadástól teljesen védtelen vérfarkasnak. Ott karmolta, ütötte és harapta, ahol érte. Tekintete teljesen elborult, az önkontrollt elvesztette, miközben már szinte élvezte, ahogy Liam vergődik alatta. Liam egyetlen szerencséje az volt, hogy Mason épp náluk tartózkodott, így amilyen gyorsan csak tudta, összeszedte bátorságát, felkapta a baseball ütőt, majd kiütötte a barátját marcangoló fiút. Miután az elterült, Liamhez sietett, aki az asztalon, vérben ázva terült el.
-Jól... Jól vagyok.-Mondta köhögve, erőtlenül a kis béta.
-Nem vagy. Hívom Scottékat és Nicole-t.-Vette elő telefonját Mason.
-Ne.-Nyúlt a telefonért Liam, de keze gyengén zuhant vissza teste mellé.-Ni.... Nicole-t ne.-Nyögte ki nehezen.
-Hogy tehetted?-Szegezte a kérdést Nicole Zandernek, miután megtudta mi történt Liammel.
Ahogy meghallotta, azonnal oda akart menni, de Scott azzal érvelt, hogy csak rontana a helyzeten, ha Zander megtudná, hogy odament a történtek ellenére is.
-Folyton vele vagy. Elegem van abból a kis pöcsből.-Fakadt ki Zander.-Hiányzik a barátnőm és a vele együtt töltött idő!-Lett egyre idegesebb Zander.
-És akkor megpróbálod megölni?-Akadt ki Nicole, hogy már kiabált.
Nem tudta sajnálni a fiút. Annyiszor ártott Nicole-nak és annyiszor sírt miatta a lány. Liammel mégcsak nem is alkottak egy párt, de már így is boldog volt vele. Mellette önmaga lehetett. Mindig csillogott a szeme, mikor együtt voltak és boldog volt, az arcáról a gyönyörű mosoly levakarhatatlan volt Liam mellett, amit a srác imádott nézni, vagy hallgatni Nicole nevetését.
-Nem volt más választásom!-Kiabált Zander.
-De! Mindig van másik választásunk! Rohadt sok választásod lett volna!-Nézett villámokat szóró szemekkel Nicole és már a szemei is felvillantak.
Ezt nem kellett volna. Először Liamet próbálta Zander leállítani, most pedig Nicole következett. És ez a kijelentés nem segített az ifjiú igaz alfa helyzetén.
-Akkor most választom a másik lehetőséget.-Ragadta meg a karját Nicole-nak, majd a pince felé kezdte rángatni.
-Eressz el!-Rángatózott Nicole pánikolva, de mit sem ért.
Zander lerángatta a pincébe, majd rázárta az ajtót.
-Te utolsó szenétláda! Te barom!-Verte az ajtót a lány, hogy már a csontjai törtek.-Eressz ki! Te idióta!
-Ha nem lehetsz az enyém, akkor senkié sem!-Csapott az ajtóra kintről Zander, hogy beleremegett a pince.
Nicole-on eluralkodott a pánik és a félelem. Nem bírt bezárva lenni. Rettegett a sötét pincéktől és most be volt oda zárva. Hiába feszegette a zárat, Zander kintről belakatolta és kibiztosította, hogy véletlenül se tudjon a lány menekülni.
Órákig próbálkozott Nicole a szökéssel, végül kimerülten, megtörten, zokogva csúszott le a fal mentén csak remélve, hogy valaha újra szabad lesz.
***
Napok teltek el. Zander lement néha a lányhoz. Adott neki enni és inni, ha olyan kedve volt kicsit rámozdult, de azt Nicole nem hagyta annyiban, amit Zander egy-egy pofonnal, vagy épp rúgással, esetleg karmolással jutalmazott. Az igaz alfa egyre gyengült és adta fel azt, hogy még valaha láthatja a napot, a barátait, vagy azokat a kék szemeket, amibe már biztos volt, hogy beleszeretett. Azonban a kék szemek tulajdonosa túlságosan szerette Nicole-t ahhoz, hogy elhiggye Nicole elhagyta a várost és azért nem jár iskolába.
Körül-belül a második nap már megpróbált bejutni a házba, de akkor Scott leállította, mondván, hogy elment. Az egész falkát megviselte Nicole eltűnése, de valahogy könnyebb volt beletörődni, mint reménykedni, hogy aztán csalódjanak. Azonban Liam tudta, hogy ha a lány elhagyta volna Beacon Hillst, akkor elbúcsúzott volna. Pár napig kellett "csak" győzködni a többieket, hogy belássák, a kis bétának igaza van és Nicole nem olyan, aki köszönés nélkül lép le. A falka összefogott. Malia lefoglalta Zandert, míg a többiek behatoltak a házukba.
-Liam?-Ismerte fel a szívverést Nicole.-Liam!-Kiabált erőtlenül.
-Nicole.-Futott a pince ajtóhoz Liam.
-Itt vagyok.-Mondta erőtlenül a lány.
-Mindjárt kiszabadítunk!-Kiabálta Liam, majd gondolkozás nélkül tépte le a láncokat és lakatokat az ajtóról és tépte fel azt.
Nicole hunyorogva nézett fel a beáradó fénytől, s egész testében remegett. Az akkorra már szinte barátainak tekintett könnyek előtörtek és patakokként folytak végig hideg bőrén, perzselve azt.
-Itt vagyok. Semmi baj.-Ölelte magához szerelmét Liam.-Soha többé nem engedlek el.-Szorította magához.-Nagyon szeretlek.-Mondta Nicole szemeibe nézve.
-Én is téged.-Sírt Nicole, majd magához húzta a fiút és arcát cirógatva megcsókolta.
A csók hatására a sebei begyógyultak, a fájdalma enyhült, a félelme elszállt és a lelke megnyugodott Liam karjaiban még a pince ellenére is.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro