5. Novella
Egy újabb novella Heni0925 számára. Azt kérte legyek biztos benne, hogy tetszeni fog neki, így biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog neki! Jó olvasást!😘❤
Vadász és Vérfarkas
-Lily!-Rohant le a lépcsőn Allison.
-Allison! Úristen, ezer éve!-Ugrott a lány nyakába Lily.-Mikor is találkoztunk utoljára?
-Hát nézzük, azt hiszem, hat évesek voltunk.-Röhögtek a lányok.
-A csomagjaidat tedd le Allison szobájába.
-Köszönöm Chris.
-Öhm, apa Scottékkal megbeszélni valónk van, ha nem baj, vinném Lilyt és...
-Semmi baj. Menjetek csak és mutassátok meg Lilynek az új otthonát.-Válaszolta Chris, miután Lily visszajött az emeltről.-Mulassatok jól.
-Szia apa!
-Szia Chris!-Rohantak ki a kocsiba a lányok.
-Jó szóval, hova megyünk?
-Elmegyünk Derekhez, van egy kis megbeszélni valónk.
-Derek Halehez?
-Igen.
-Ahhoz a Derek Halehez?
-Igen.
-És ki lesz még ott? Scott? Stiles? Lydia? Malia? Theo? Liamék? Mi van Isacc-kel?
-Igen, ott lesz, az egész falka.
-És Isaac?
-Isaac-kel tökéletesen megvagyunk.-Mondta Allison és elmosolyodott.
-Te egy mázlista vagy. Örülök, hogy rád talált a szerelem.
-Ne aggódj, a te szerelmed sincs messze.
-Majd kiderül.-Válaszolta mosolyogva a lány.
Az út többi részén, minden hülyeségről beszélgettek, csajos dolgokról.
Lily nem ismerte személyesen Dereket, csak hallott róla és, hogy miket csinált, ezért is érte meglepetésként, amikor belépett és egy szürkés-kék szemű, borzolt, barna hajú, borostás férfi fordult felé, amikor beléptek Derek házába.
-Szia Kicsim!-Lépett oda Allison Isaachez és nyomott egy csókot az arcára.-Ő, apám öccsének a lánya, az unokahúgom, Lily Argent.
-Is.....
-Isaac Lahey, igen tudom. Nagyon örülök. Te pedig biztos Scott vagy, te pedig Stiles, Lydia, Malia, Hayden, Corey, Mason, Theo és Derek.-Fordult a lány, mindenkihez egyesével.
-Egy újabb vadász.-Mondta Derek mogorván, de a szemében, valami más fény csillant meg.
-Én is örülök, Derek Hale.-Mondta Lily ugyanazzal a hangsúllyal, ahogy az előbb Derek szólt neki, mire a férfi elmosolyodott.
Olyanokról beszéltek, hogy mi lesz a következő teliholdnál, meg, hogy félnek, hogy valami közeledik Beacon Hills felé. A megbeszélést, az ajtón belépő Peter szakította félbe.
-Nahát! Az újjonc ki és mi? Te hoztad ide Derek?-Kérdezte nárcisztikusan a férfi.
-Nahát, csak nem Peter Hale, aki vérjaguárrá változtatta a nagynénémet és, aki végezni akart Scott-tal.
-A nagynénédet? Egy újabb Argent?
-Ebbe telibe találtál. Mondd, mégis milyen érzés volt, kitépni Kate torkát? Milyen érzés volt végignézni, ahogy Kate holtan a földreesik, majd visszatér, természetfelettiként? Milyen érzés volt, végignézni, ahogy Allison sírt, ahogy megölted Katet? Milyen érzés volt megölni őt? Olyan volt, mint amilyenre számítottál?
-Lily! Nyugalom! Állj le!-Próbálta megnyugtatni a lányt Allison.
-Átváltoztattad! Egy kegyetlen gyilkost, erősebbé tettél!-Mondta sírva és üvöltve a lány, majd kirohant a házból.
Lent leült az ajtó elé és csak sírt. Dühös volt és szomorú. Remegett a dühtől és, ha otthon lenne, akkor ilyenkor indulna el az erdőbe lőni, de ezt most nem tehette meg és ezért frusztráltnak érezte magát. Legszívesebben, üvöltött és visított volna, egyszerre.
Egy idő után kinyílt az ajtó mögötte és az az ember lépett ki rajta, akire a legkevésbé számított.
-Minden vadász ilyen?
-Milyen Derek?-Nézett a férfira, aki leült mellé.
-Most kezdjem el sorolni?
-Ha, csak szídni akarsz és elmondani, hogy nem vagyok normális, akkor nem vagyok rád kíváncsi.
-Ugyan ki akarta ezt mondani?
-Mit akarsz?
-Megérteni és ismerni téged.
-Hogy értetted, hogy minden vadász ilyen e?
-Szóval kezdjem el sorolni.-Nevette el magát a férfi, mire a lány bólintott.-Hát, gyönyörű, okos, bátor, forrófejű, folytassam?
-Nem, nem kell.
-Tulajdonképpen, min akadtál ki ennyire?
-Tisztában vagyok vele, hogy Kate szörnyű ember volt, de volt egy másik énje, aki kedves volt és törődött velem és, az, amivé vált...-elcsoklott a hangja.-Egy szörnyű e!ber kezébe került, hatalmas erő. És azon akadtam ki, hogy....ah...mindegy, nem érdekes.-Mondta Lily, amikor látta, hogy a férfi, ámulv néz rá.
-Nem, mondd. Érdekel, tényleg.
-Azon akadtam ki, hogy tudom, Allisonnak, mennyi fájdalmat okozott Kate halála és nekem Allison, olyan, mintha a testvérem lenne. Tudom, hogy Kate miket tett, a családoddal és veled, de Allison imádta őt és én is az emberi oldalát. És mégis csak a nagynéném volt.
-Honnan tudsz, minderről, hogy mit tett a családommal és velem?-Kérdezte Derek, miközben kisöpört egy hajtincset a lány arcából.
-Nem egyszer láttalak már és Allison, mindent elmesélt.
A nap hátralévő részében, csak ültek a ház előtt és beszélgettek. Lily, mindig is szeretett volna találkozni vele, megismerni közelebbről, mindig is oda volt a szemeiért és a mosolyáért, de mindig, csak a kocsiból látta, vagy hallgatta, amikor Katetel volt. Észre sem vették, hogy elszaladt az idő. Allison szakította félbe, a köztük lévő idilt, amikor lejött a lépcsőn.
-Hogy vagy?
-Már jól.-Mondta Lily és összemosolygott Derekkel.
-Mit gondolsz, mehetünk?-Kérdezte Allison, mire a lány bólintott.
Hazafele, Lily folyton Derekről kérdezősködött, világéletében, bejött neki Derek, de annyira elképzelhetetlen volt, hisz Katetel volt. De az a mosoly és azok a szemek és.... Lily, teljes lényében beleszeretett Derek Halebe.
Allisonéknál is csak ő járt a fejébe és az, ahogy ma bánt vele.
Allison már rég aludt, amikor a lány még Dereken agyalt. Mivel nem tudott aludni, fogta magát és kiment a ház elé.
-Te meg mit....-Kezdte, de Derek az ajkait a lányéra helyezte.
Átkarolta a derekát és finoman magához húzta. A lány egyik kezével beletúrt Derek hajába, a másikkal pedig a tarkóját simogatta.
-Nem tudtam elaludni.-Mondta Derek, amikor elváltak egymástól.-Hiányoztál!
-Csak rád tudtam gondolni!-Mondta a lány és hozzábújt a férfihoz.
-Szeretlek, mióta megláttalak, életemben először Kate kocsijában!-Suttogta a férfi Lily fülébe, majd nyomott egy csókot a feje búbjára.
-Én is téged Derek Hale.-Mondta a lány és belefúrta arcát, Derek mellkasába.
Egész este, egymás karjaiban ültek a ház előtt és csak nézték a csillagokat.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro