Itt a novellád LexiTW1D.
Remélem tetszik!😘❤
Jó olvasást!❤

7. Nem tudok mit kezdeni ezzel az érzéssel.
14. Ha mégegyszer hozzáérsz, kitépem a torkod.
25. Szeretlek! Érted? És nem hagyom, hogy bajod essen.
27. Itt vagyok! Örökké itt leszek és együtt megoldjuk.
36. Soha többet nem engedlek el.
37. Nem lehetsz ilyen hülye, belehalhattál volna!

A tiltott gyümölcs

A tinédzser kor amúgy sem könnyű. Pattanások, tomboló hormonok, első szerelmek, első tapasztalatok, szexuális dolgok, suli, tanulás, barátok. Az egyik pillanatban nevetünk, majd a következőben magunk sem tudjuk mért, de sírunk, hühöngünk, szomorúak vagyunk. Fel akarunk nőni, de egy részünk fél a felnőtt léttől és azért imádkozik bár újra kisgyerek lehetne. Próbálgatjuk a szárnyaink, elrepülnénk, közben pedig vágyunk a családunktól kapott biztonságra.
A tinédzser kor amúgy sem könnyű, hát még akkor, ha emberként benne vagy a természetfeletti életben és a bátyádat csak Beacon Hills igaz alfa néven emlegetik az emberek. Azálèa McCall a falka egyetlen női ember tagja. A lány, aki folyamatosan ott van az akcióknál, segít, amiben tud, de retteg, hogy bátyja, vagy valamelyik barátja megsérül, vagy esetleg odavész. A lány a McCall falkából. A szent falkából. Abból, ami folyton mindenkit megment és senkit nem öl még az Anuk-Ité feltünésekor sem tette.
Na igen. A szent falka. És akkor ott volt ő. A kicsit sem szent, angyali külsejű, ördögien jó képű fiú, aki annyi rosszat tett. A kiméra, aki megannyi szörnyűség miatt felelt, de mégis megbocsájtott neki a falka, mert nélküle már mind halottak lennének, Liammel az élen. Ő volt Azálèa tiltott gyümölcse, mint Ádám és Évánál az alma.
Hogy mi volt a kígyó, ami rávette, hogy beleharapjon az almába?
A hülye érzelmek. Az érzelmek, amik kényszerítették, hogy ragaszkodjon ehhez az almához, hiába próbált ellenállni. De Theo ahányszor közelebb kerültek egymáshoz a kis McCall-lal, mindig eltűnt, vagy a következő találkozásnál rideg volt. Theo sose volt a szavak és érzelmek embere, s ezt minden alkalommal bizonyította, mégis amikor olyan volt, a legbelsőbb gondolatait elmondta Azálèanak.

Kopogás zavarta meg Azálèanak Theon való agyalását. A lány felkapta a fejét az ajtó felé, ahol bátyja állt.
-Öhm...elmegyünk a srácokkal a Sinemába, megnézzük az új tagokat, akiket emlegettetek.
-Veletek megyek.-Ült fel Azálèa.
-Azálèa.-Vált aggódóvá Scott hangja.-Nem is tudom...szerintem ne...
-Nem kérdés volt.-Szakította félbe a fiút.
-De nem is szereted az ilyeneket.-Ült Azálèa mellé az igaz alfa.
-Inkább elmegyek iszogatni, bulizni és nektek segíteni, minthogy itt feküdjek egész este és azon a seggfejen agyaljak.
-Nem örülök, hogy ennyire közeláll hozzád.-Ismerte be Scott a nyilván valót.
-Szerinted én igen? Többet szenvedek, mint mikor az egyik teliholdnál megkarmoltál...de már késő.-Sóhajtott.
-Úgy érted...?
-Igen Scott, azt hiszem beleszerettem.
-Ez nem...jó.
-Hát, úgy látszik, mi McCallok akaratlanul is vonzuk az olyanokat, akikbe nem jó beleszeretni.-Nevetett fel keservesen az ifjabb McCall.
-Most mire érted?-Kapta fel fejét Scott.
-Pontosan tudod mire értem. Anya apával, aztán a randi Peterrel...te Allisonnal, majd jött Kira. De legalább megtaláltad magadnak Maliat, anya pedig Argentet.-Fogta meg testvére kezét bíztatólag a lány.
Scott egy kissé szomorú mosolyt küldött húga felé és megszorította a kezét.
-Neked is eljön az igazi.-Húzta magához és megölelte.

***

A Sinema annyira tele volt, hogy szinte mozdulni sem lehetett. Persze lehetett erre számítani az UV parti miatt, amit mindenhol hírdettek. Nem véletlenül jött el a McCall falka sem. Az új tagok, akikről Liam is beszámolt...nos...enyhén gyanús volt, hogy ahogy a három személy felbukkant, abban a pillanatban emberek kezdtek meghalni. A két fiúból és egy lányból álló társaság sem maradt ki Beacon Hills nagy bulijából. Ugyan Azálèa is segíteni ment, de valamilyen szinten kikapcsolni is. A lábai autómatikusan a pulthoz vitték, ahol pár italt legurítva, barátait magára hagyva indult a táncparkettre. Scott aggódva figyelte, húga minden egyes lépését és mozzanatát, amikor feltűnt neki a sarokban álló ismerős alak, aki Azálèat figyelve próbált elvegyülni a tömegben. Scott szivverése gyorsulni kezdett, s már elindult volna a sarokban álló felé, amikor Stiles kapta el a karját.
-Scott.-Biccentett a parkett felé, ahol Azálèa csipőjére az egyik eredetileg megfigyelt személy helyezte kezeit.
Scott újra megfeszült, de ezúttal a parkett felé indult volna, ha eperszőke barátja nem tartja vissza
-Várjunk még egy kicsit.-Nézett az alfa szemébe Lydia.
Ők hiába vártak, ha a kiméra a sarokban megunta a dolgot, s hagyta, hogy a düh elöntse a tudatát. A tánctérre igyekezett, majd ellökte a fiút, aki egyre bátrabban taperolta Azálèát.
-Ha mégegyszer hozzáérsz, kitépem a torkod.-Nyomta fel a falra Franket Theo.
Malia akcióba akart lendülni, de ekkor Frank két barátja is elkezdett kiszivárogni a szórakozóhelyről, ezzel elérve, hogy Theora bízzák a bent maradt tagot és utánuk eredjenek.
-Szállj le rólunk.-Lökte el Frank Theot, majd elkapta Azálèa csuklóját és elkezdte kihúzni a helyről.
-Engedj el.-Akarta kihúzni a csuklóját Azálèa, de a fiú csak jobban kezdte szorítani.
Elrángatta a lányt amilyen messze csak tudta, viszont az ifjabb McCall összeszedte minden erejét és csuklóját kirántva lökte fel Franket.
-Azt mondtam engedj el!-Mondta ingerülten a csuklóját forgatva.
-Ezt nem kellett volna!-Villantak fel a fiú szemei, majd a nyakánál fogva felnyomta a falra Azálèát.
-Nem félek tőled.-Nézett farkasszemet Frankkel.
-Pedig kéne.-Kezdtek kinőni karmai.
-Csak tessék. Ölj meg.-Tartotta magát Azálèa.
Mikor a karmok kezdték felsérteni Azálèa bőrét, valaki leütötte Franket, majd a lány szemébe nézett.
-Nem lehetsz ilyen hülye, belehalhattál volna!-Mondta ingerülten.
-Nem mintha ez téged annyira érdekelne.-Szedte össze magát Azálèa.
-Azt hiszed?-Húzta fel szemöldökét Theo.-Figyelj én... Én.... Szeretlek! Érted? És nem hagyom, hogy bajod essen.
-Szeretsz?-Döbbent le Azálèa.
Theo körbenézett, majd tekintete a földönfekvő támadón maradt. Nagy levegőt vett és átkarolta Azálèát.
-Ezt ne itt beszéljük meg.-Mondta, s elkezdte vezetni szerelmét.
Theo hiába változott meg pozitív irányba, a rafináltságát megőrizte, így Azálèa sem lepődött meg, mikor nem Theo házához érkeztek, hanem a McCall lak ajtaja előtt találták magukat.
-Szeretsz?-Kérdezte Azálèa, mikor helyet foglalt az ágyán.
Theo csak bólintott, majd Azálèa mellé roskadt:
-Nem tudok mit kezdeni ezzel az érzéssel.
Azálèa szíve megesett a fiún. Amúgyis utálta nem boldognak és védtelennek látni szerelmét, de most...egyszerre volt boldog, izgatott és félt. Félt, hogy ez csak egy álom, vagy hogy Theo másnap már megint máshol jár és egyedül haggya Azálèát.
-Nézd Theo, én is szeretlek, de ha ez csak egy pillanatnyi dolog és másnap eltűnsz, akkor én...
-Itt vagyok!-Szakította félbe.-Örökké itt leszek és együtt megoldjuk. Ezt is és bármilyen nehézséget dob elénk az élet. Esküszöm.-Fogta meg Azáèla kezét.
Szorongatva azt könyörgőn nézett rá, félve. Azálèa nem bírt ellenállni a gyémántkék szemeknek. Rögtön a fiú ölébe ülve hozzábújt.
-Soha többet nem engedlek el.-Simogatta a hátát Theo.
A lány felnézett Theora. Szeme még jobban csillogott, mint máskor, amikor a fiúra nézett. Theo kihasználva az alkalmat odahajolt és megcsókolta a kis McCallt, aki rögtön viszonozta a csókot. Édes, finom csók volt tele érzelmekkel. Szeretet, bocsánat, hiány, félelem és millió apró, mégis rendkívül fontos érzelem.
Amikor Scott megérkezett, húga már Theo karjaiban aludt élete egyik legszebb és legnyugodtabb álmát átélve.