LupusLuna meghoztam a novellád.
Remélem tetszik!😘❤
Jó olvasást!😘

10. Aranyos vagy, amikor dühös vagy.
35. Félek! Nélküled nem tudom végigcsinálni.
40. Hallgasd a szívverésem! Koncentrálj a hangomra! Koncentrálj rám!

Szilveszter egy Stilinskivel

Az új család tudata minden tininek ijesztő. Főleg, ha az édesanyád nem természetes úton távozik, hanem egy medvetámadásnak beállított vérfarkas keze által. Viki és az édesapja egymásban tartották a lelket, hogy ne roppanjanak össze, de mikor a lány apja azt mondta együtt Szilvesztereznek majd az új barátnőjével, Viki pánikba esett és barátjához rohant. Szapora léptei ritmusa visszhangzott a fejében, miközben a Stilinski ház felé rohant.
-Stiles!-Kezdett dörömbölni az ajtón.-Stiles, nyitsd ki!
-Viki, jézusom, mi a baj?-Nyitott ajtót Viki legjobb barátja.
-Én....apa....szilveszter....-Kapkodta a levegőt a futástól, az idegtől és a kétségbeeséstől.
-Viki. Viki. Viki.-Tette Stiles kezeit Viki vállaira.-Végy egy nagy levegőt, higgadj le, gyere be és mondd el mi a baj.-Húztam be a házba Vikit Stiles.
Stiles érzelmei láthatóan erősek voltak a lánnyal szemben, s nem csak barátiak. Viki viszont mindig elnyomta az érzéseit, egyszerűen nem vette figyelembe, mert félt, hogy Stilest is elveszítí. Pedig a tények magukért beszéltek. A kis pillangók, amik akkor ébredtek a gyomrában, amikor közelebb került Stileshoz. A bizsergések, amik végigfutottak rajta, ahogy a fiú hozzáért. Hogy folyton kereste a tekintetét, ahogy beért a suliba, s nem bírta ki, hogy ne mosolyogjon, ha találkozott a tekintetük. S amikor Stiles megvillantotta tökéletes, s angyali mosolyát akkor Viki rögtön elpirult. Amikor pedig más lánnyal látta, a mellkasa kellemetlenül feszült és keserű íz keletkezett a szájában. A jelek magukért beszéltek, a külső szemlélők szerint már rég együtt kellett volna lenniük, de Viki masképp gondolta.
-Szóval?-Kérdezte Stiles, mikor behúzta a lányt a szobájába és leültette az ágyra.-Mi történt?
-Apa azt akarja, hogy együtt Szilveszterezzek az új barátnőjével!-Hadarta el idegesen Viki és visszanyelte könnyeit.
-Figyelj.-Guggolt a lány elé Stiles és megfogta a kezét.-Nem lesz semmi baj, biztos aranyos apukád új barátnője és minden rendben lesz.-Nézett Viki szemébe.
-Félek! Nélküled nem tudom végigcsinálni.-Remegett Viki hangja.-Szilveszterezel velünk?
Stiles halvány mosolyra húzta a száját, majd bíztatólag megszorította Viki kezét.
-Pe...persze. Sose hagynálak magadra.
Viki is elmosolyodott és magához ölelte Stilest.
-Imádlak.-Szippantotta be Stiles illatát.
-Én is téged Viki. Én is téged.-Suttogta.

***

Viki tíz órát mondott Stilesnak. Idegesen nézegette az órát, mikor fél tizenegykor már az új barátnője az apjának közölte vele, hogy ha minden jól megy, akkor lassan hívhatja őt anyának. Itt Vikinél elszakadt a cérna és a konyhába menekült magányért. Tudta, hogy ismeri valahonnan Carolt, de az istenért sem ugrott be neki honnan. Kint dühösen mászkált fel-alá, miközben Stiles Stilinskit ötven féleképpen küldte el a francba. Mikor kopogást hallott, mégis azonnal ugrott és szinte feltépte az ajtót.
-Azonnal gyere be!-Kapta el Stiles karját és elkezdte felrángatni a szobájába.-Basszus Stiles hol voltál?-Nézett dühösen azokba a csoki barna szemekbe, s igyekezett nem ellágyulni.-Itt már közölték velem, hogy fogadjam szeretettel az új anyámat!-Kezdte megint a sétálást.
Stiles hiába sajnálta Vikit-s mivel ő is elvesztette édesanyját, így értette is meg-nem bírta ki, hogy ne mosolyodjon el. Egyszerűen Vikit nem lehetett komolyan venni dühösen. Apró termete miatt, s amiért ilyenkor mindig elvörösödött, mint Csingiling.
-Most minek örülsz Stilinski?-Állt le a járkálással Viki.
-Aranyos vagy, amikor dühös vagy.-Mosolygott Stiles, mire Viki teljesen zavarba jött.
Nem csak Carolról volt szó... Viki eldöntötte aznap lábbhagy a tiltakozásnak miszerint nem érez semmit Stiles iránt, csak barátságot és végre kimondja a nyilvánvalót.
-Valahonnan ismerős nekem ez a nő.-Terelte el a témát, s abban a pillanatban beugrott neki.
Ő közölte vele, hogy az anyja halott. A szoba forogni kezdett Vikivel, levegőt kezdett kapkodni, de az mintha nem jutott volna el a tüdejéig. Némán fulldoklott. A könnyek égették a szemét, s dolgokat motyogott magaelé, amit Stiles egyáltalán nem értett.
-Hé... Viki.-Fogta meg a kezét, s a mellkasára tette.-Viki. Hallgasd a szívverésem! Koncentrálj a hangomra! Koncentrálj rám!-Próbálta lenyugtatni a lányt, de semmit nem ért vele.
Viki szédülni kezdett, s megremegtek a lábai. Stiles erőt vett a félelmén, hogy Viki esetleg elküldi melegebb éghajlatra, s barátja ajkaira tapadt. Viki a forró, puha ajkak hatására visszatartva a levegőt tért lassan magához, majd viszonozta a lágy csókot. Már nem érzett dühöt Stiles iránt, nem félt, hogy elveszti, nem akart mást, csakhogy örökre úgy maradjanak. Stiles kezeit Viki derekára vezette, közelebb húzva magához, s kicsit megemelve a földről.
-Úgy látszik le lett lőve az éjféli csók.-Nevetett fel lágyan, mikor elváltak.
-És ha akkor is lenne?-Nézett a szemébe Viki, mire Stiles arca kivirult.
-Szeretlek Csingiling.-Mosolyodott el, kisimítva egy tincset szerelme arcából, majd rögtön magához húzta és újra megcsókolta.
-Szeretlek.-Suttogta Viki a csókba, s hagyta, hogy testük egybeforrjon, miközben rájött: ez élete egyik legjobb Szilvesztere.