Angela:
Nem különösebben zavartak, egészen addig, amíg nem szóltak hozzám:
-Nem voltál semmi a pályán!-Szólt az egyik.-Vajon más téren is ilyen tapasztalt vagy?-Kérdezte és amikor látta, hogy el szeretnék menni mellette, mintha meg sem hallottam volna, akkor az egyik kezét a fejem mellé rakta, másikkal meg a vállamat kezdte cirógatni, ezért megpróbáltam a másik irányba elmenni, de a másik három haverja odaállt.
-Nézd nem szeretnék bajt! Jó?-Kérdeztem, mert féltem, hogy előjön az önvédelmi ösztönöm és kitör belőlem a Farkas.
-Ó mi sem szeretnénk bajt, csak beszélgetni szeretnénk!
-Azt úgy is lehet, hogy nem vesztek körbe, mint hiénák!
-Ne haragudj nem akartunk megijeszteni.-Mondta és a többiek hátrébb léptek, Ő viszont közelebb hajolt hozzám.-Így jobb?
-Tudod egy fokkal jobb lenne, ha Te is messzebb lépnél!-Közöltem Vele, mire arrébb lépett én pedig elindultam nem túl sietősen, hogy ne higgyék, hogy megijedtem az ajtó felé, de elkapta a karomat.
-Nincs kedvem beszélgetni! Jó?
-Ugyan engedd már el egy kicsit magad.-Suttogta a fülembe.
-Azt mondta nincs kedve!-Lépett be Theo az ajtón.
-Te jobb ha nem avatkozol közbe!-Szólt neki a srác, mire Theo Felvette Farkas arcát és neki ment a három srácnak, akik mellettünk álltak, majd annak a srácnak, aki engem fogott.
-Menj!-Szólt rám, de az egyik srác elkapta a lábam, mire megjelent Scott, Stiles, Isaac, Danny és Ethan és Ők is átalakultak és nekimentek a srácoknak Stiles pedig fogta a karom és kizárt az öltözőből, majd Ő is bement.
Álltam az öltöző előtt és vártam, hogy valaki kilépjen rajta és egyszer csak egy suttogást hallottam meg és elindultam az irányába. A suttogás visszavezetett a könyvtárba, de én ezt nem érzékeltem egészen addig, amíg nem hallottam meg, hogy mit mond a suttogás és ekkor elvisítottam magam, de nekem ez nem tűnt fel, olyan volt, minta álmodnék. Csak visítottam, de senki nem jött és a hang egyre hangosabban beszélt. Majd egyszer csak valami meleget éreztem a számon és a hang a fejemben abbahagyta a beszédet. Amikor kinyitottam a szemem csak azt láttam, hogy Theo megcsókolt. Fogtam magam és lekevertem neki egyet.
-Te meg mit csinálsz? És hol vannak Scott-ék?
-Bocs, de épp megmentettelek és Scott.ék mindjárt jönnek, de Allison és Lydia is sikítottak.
-Mi történt?
-Hát visítottál és nem hagytad abba, bárhogy próbálkoztam is ezért megcsókoltalak és abbahagytad a visítást.
-És a négy srác?
-Egy kicsit megvertük Őket, de nem halnak bele.
-Te követtél az öltözőbe?
-Hallottam, hogy bajban vagy és nem hagyhattam nekik!
-Theo! Ne próbálkozz! És a csókot pedig nem említjük soha többé!
-Pedig Én élveztem! De jobb lett volna, ha Te is itt vagy teljesen és önmagad vagy....
-Ezt azonnal felejtsd el! Én soha nem foglak megcsókolni magamtól, önszántamból! És soha nem lesz köztünk semmi! És ezt többet nem említjük!
-Majd gondolod ezt másképp is kis szívem, de rendben!-Mondta én pedig lekevertem neki még egy pofont.
-Ezt a kis szívemért.
-Oké! Akkor a bogaram vagy drágám megfelel? Netán a hercegnőm?-Mondta és természetesen nem hiányozhatott az ördögi mosolya.
-Csak ne becézgess Te engem sehogy! És ne is nézz rám! Fogd már fel, amiket mondtam!
-Én felfogom, de bárhogy rakom össze a fejemben, csak az jön le, hogy szikrázik a levegő köztünk!
-Whá!!!!!
-Van valami baj?-Lépett be a Sheriff, úgy egy órával később, minthogy Stiles hívta, de kiértek.
-Nem. Nincs.-Mondtam.
-Gyere hercegnő! Jobb, ha megyünk!-Mondta Theo.
-Te tényleg nem fogod fel!-Mondtam és kisétáltunk a könyvtárból. Kint már ott voltak a többiek is.
-Azt hiszem, jobb lesz, ha kint maradunk ma éjjel és megnézzük, hogy pontosan, hogy is néznek ki ezek a Vámpírok.-Mondta Scott.
-Rendben. Mindenki szétszórtan, vagy párokban?-Kérdezte Theo és közelebb lépett hozzám.
-Szerintem szétszórtan!-Vágtam rá, amilyen gyorsan csak tudtam és nem hagytam szóhoz jutni a többieket.-Mert úgy több helyet tudunk figyelni! Felhívjuk Apát, Derek-et, Breaden-t és Cora-t és még jobb lesz.
-Ami azt illeti, már hívtuk Őket.-Válaszolta Scott.
-Remek! Akkor induljunk! Igen már most!

Elindultunk ki a suliból, de Allison és Lydia mellettem maradtak:
-Mit hallottál?-Kérdezte Lydia.
-Sikolyokat. És neveket.-Válaszoltam.- Mért Ti?
-Ugyan ezt.-Vágta rá Allison.- De nem volt köztük ismerős név?
-Nem.-Mondtam, de aztán leesett.-Kivéve egyet!
-Ki?-Kérdezték egyszerre.
-Theo.