Angela:
-Akkor viszont, kizárt, hogy csak Derek, Peter, Theo, Aiden, Ethan és Angela menjenek oda, teliholdkor.-Mondta Scott, főképp nekem intézve a szavait.
-Ne már Scott. Mindenki, aki odamegy, volt alfa és, ne vegyétek lenézésnek, vagy ilyesmi, de én még igaz alfa vagyok és, amúgy is, nem meg akarjuk Őket ölni, akit lehet, azt megmentünk.
-Akkor is túlerőben lesznek. Hiszen, ti hatan mentek oda, Ők pedig tizen lesznek.
-Pontosan, csak négy emberrel leszünk kevesebben, ráadásul, Stiles-nak, nagyobb szüksége lesz rátok, mint azt gondoljátok. Csak gondoljatok bele, Stiles első teliholdja, nektek mi volt akkor?!
-Álljunk csak meg, Stiles is?
-Scott harapott meg.
-És, az apád tudja már?
-Igen, már előtte is mondtam neki, hogy ez lesz, kicsit aggódott, ahogy mind aggódtak, hogy mi van, ha nem élem túl. De már megtörtént és itt vagyok, élek, úgyhogy nincs gáz.
-De....
-Mit, de Scott? Stiles, kitesz majd tíz Vámpírt és, ha mázlink van, csak akkor tudja majd uralni magát viszont, én nem hagynám kettesben Lydia-val. Scott, elbírunk velük, majd leszek én a csali, aztán a többiek, majd intézik a többit. Viszont Tom-ot és Jasper-éket, muszáj megölnünk. Jay-éket, nem bántjuk, sem a másik ötöt....
-Hacsak, nem akarnak megölni.-Vágott a szavamba apa.
-Akit lehet, megmentünk, aztán, már jövünk is vissza és segítünk, Stiles-nak.
-Scott, nem szívesen engedem el Angela-t, de bízom benne, meg tudják csinálni.-Vágott Malia Scott elé, amikor válaszra nyitotta a száját.
-Tudom, de rólunk van szó, Beacon Hills-ről, teliholdkor, a természetfelettiről, mindig történik, valami hiba és, mi van, ha most, az valakinek az életébe kerül?
-Nem fog, azt érezné Lydia, Allison, vagy én.
-Rendben.-Zárta le végül Scott, de látszott, hogy egy kicsit sem sikerült megnyugtatni.
Egy darabig nem szóltunk, majd Stiles ránézett Theo-ra és így szólt.
-Egyébként, tetszett, amit Jackson-nak mondtál, arra, amikor megkérdezte, hogy csak vicceltünk e a Vámpírokkal.
-Hát, igen. Tanulok tőled, lehet, hogy túl sok időt töltök veled és ez kezd az agyamra menni.-Mosolyodott el Theo, majd biccentett egyet Stiles-nak.
-Hahaha, nagyon vicces.-Válaszolta mosolyogva Stiles.
-Egyébként, tudom, hogy csak a hold hatása, de nekem meg tetszett, amit Angela-ért csináltál és köszönöm.
-Hát, lehet, hogy ez meg tőled kezd, az én agyamra menni. De Angela bajban volt és nem nézhettem tétlenül.-Válaszolta Stiles, mire odamentem és megöleltem.
-Köszönöm.-Mondtam neki, majd leültem a kanapéra.-Nem tudom, hogy vagytok vele, de szerintem le kéne feküdnötök, aludni.-Néztem rájuk, mire mindenki egyetértőn bólogatott.-Menjetek, én majd fenn maradok őrködni, ha bármi történne.
-Én is maradok.-Mondta egyszerre Lydia és Allison.

Mikor, mindenki aludt, mi lenn ültün az asztalon és egy szót sem szóltunk, majd mindhárman, hangokra lettünk figyelmesek és valaki felsétált a lépcsőn és mi, mint Banshee-k, elindultunk utána.
-Várj!-Kiáltottam oda, de semmi.
-Állj meg!-Szólt Allison, lánynak, de erre sem reagált.
-Hé, kérlek, várj már, állj meg.-Mondta Lydia, de a lány, mintha a falnak beszélnénk.
A lány elindult a tető széléhez, majd, megállt és ránk nézett, fiatal volt, tizen öt-hat év körüli, zöld szemekkel nézett ránk, miközben, arany, göndör fürtjei lobogtak, a kellemes, nyári szélben. Aztán mondott valamit, valami olyasmit, hogy Vigyázzatok!, majd megfordult, elkezdtünk utána futni, de késő volt, a lány leugrott.
-Hé! Ébredjetek! Lányok!-Mondta Theo, Isaac és Stiles egyszerre nekünk.-Nézzetek ránk, haló!
Amikor magunkhoz tértünk, csak bámultunk egymásra.
-A három Banshee, többet nem örködnek együtt.-Jelentette ki halál komolyan Isaac.
-Ügye, ti is a lányt láttátok?-Néztem Allison-ékra, mire mindketten bólintottak.-Ki volt ez a lány?