Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

35.

Angela:
-Mi az istenért nem ölitek meg egymást a falkátokban?-Néztem rá, miközben kicsaptam a karmaimat, Theo-val egyetemben és átváltoztunk.
-Úgy, ahogy téged sem bántottunk, amikor hozzánk tartoztál.-Lépett Tracy mellé James.
-Nem tartoztam hozzátok, rávettetek, hogy menjek veletek, majd kiderült, hogy kitöröltétek, vagy legalább is megkavartátok az emlékeimet, majd azt mondtátok, hogy veletek vagyok és rá akartatok venni, hogy öljem meg Theo-t, majd miután nem tettem meg, engem akartatok megölni, ezt ti falkának hívjátok?-Néztem rájuk, majd egyszer csak Tracy elindult és lebénította Theo-t, majd valami megharapta Tracy-t, aki üvöltve zuhant a földre.
-Vámpír. Angela fuss!-Szólt Theo, mire felkaptam Theo-t és elkzdtem futni, de James elkapta a bokám, így elestem.
-Segíts!
-Ugyan mért tenném?
-Mert én is segítek.
-Mégis mivel?
-Theo-val.
-Csak lebénult, elviszem innen és nem lesz baja, viszont Tracy-t megharapták, csak mi tudunk segíteni, de annak ára van.
-Jó, de segíts!
-Fogd Tracy-t, elvisszük innen Őket.-Mondtam és megint felvettem Theo-t, Ő pedig Tracy-t.
Folyamatosan figyeltem, hogy a nyomunkban van e az, aki megharapta Tracy-t, hihetetlen, hogy én segítek ezeknek, közben üvöltöttem, hogy jelezzek a többieknek.
Elvittük Őket, az Állat Klinikára, felfektettük Tracy-t és Theo-t a két fémasztal és Dr.Deaton megvágta Theo kezét, hogy elkezdjen gyógyulni.
-És vele mi lesz?-Lépett James Dr.Deaton felé, de én beléptem közéjük és rámorogtam, mire kicsapta a karmait.
-Hé!-Léptek be Scott-ék.-Álljatok le!
-Mentsétek meg, vagy megölöm!-Lépett mögém és a karmait a torkomra helyezte.
-Nyugi!-Szóltam Malia-ra, aki már elindult James felé, Derek-kel együtt.-Liv, Bri, bízom bennetek, csak, hihetetlen, hogy ezt mondom, de mentsétek meg.
Liv és Bri összenéztek, majd Bri odalépett Tracy-hez és megharapta, mire Tracy felüvöltött, James meg elkezdte belevályni a karmait a bőrömbe, erre Stiles kicsapta a karmait, amit még életében nem próbált és nekitolta James-t az egyik szekrénynek.
-Nyugodj meg haver! Ha még egy ujjal hozzáérsz, kitöröm a nyakad.-Mondta, majd zavartan visszalépett.
Odakaptam a nyakamhoz és éreztem, hogy vérzik, de nem különösebben érdekelt. Theo elkezdett felülni, Bri pedig ellépett Tracy-től, aki megkönnyebbülten sóhajtott.
-Ez szép volt!-Lépett be tapsolva Jackson a terembe, mire mindenki támadó állást vett fel.-Oh nyugi, csak a falkám többi tagjáért jöttem.-Mosolyodott el és kilépett mögüle a másik két falka tag.
-Mik voltak ezek?-Nézett ránk Tracy.
-Vámpírok.-Mondta Derek szikrákat szóró szemekkel.
-Most csak vicceltek?!-Kuncogott Jackson.
-Igen....-Kezdte Stiles, de Theo a szavába vágott.
-Igen viccelünk és igazából kedvtelésből voltunk az erdőben és figyeltünk, hogy nehogy meghaljon egy ártatlan, majd, amikor a ribancod félbeszakított minket fogtuk magunkat és megharaptuk, miközben Ő lebénított, mert amúgy nincs jobb dolgunk nyáron, kedd este, minthogy az ártatlanokat védjük.-Mondta, majd megvillantotta a féloldalas mosolyát, amitől mindig egy kellemes borzongás fut végig a hátamon.
-Viszont, ha megbocsátotok, akkor lassan világosodik és nem szeretnénk, hogy két Vámpír barátnőnk elégjen, úgyhogy, ha megbocsátotok elmegyünk és örülnénk, ha ti is elhúznátok.-Mondta Stiles és elindult kifele.
-Köszönöm Doki.-Néztem rá és elmosolyodtam.
-Bármikor.-Válaszolta és biccentett.
Mindenki elindult kifele, James és Tracy is, de amikor elhaladtam Jackson mellett elkapta a karom és elkezdte a fülembe súgni.
-Én még nem mondtam le rólad. Csak vigyázunk rád, de ügye tudod, hogy ennyivel nincs vége.-Amikor Dr.Deaton gyanakvón ránézett, elengedte a karom és így szólt.-Majd még találkozunk.
-Pontosan, a végjátékban.-Mondtam, elmosolyodtam és elindultam a többiekhez.-Hallgatóztál igaz?-Fontam össze az ujjaimat, Theo-éval.
-Igen. Szépen kezelted, de legközelebb ne csak a szemeidet villantsd meg, hanem belé is vájhatnád a karmaidat.
-Jó ötlet.-Mondtam mosolyogva.

Amikor beléptünk Derek-hez, senki nem szólt egy szót se, vagy fél órán keresztül, végül Stiles törte meg a csendet.
-Ne haragudjatok a viselkedésemért a rendelőben.
-Nem haragszunk, én sem csinálhattam volna szebben.-Nézett rá apa, amin meglepődtem, mert apa és Stiles nem igazán jöttek ki jól.
-De, nem értem mi történt, egyszer csak rámjött és muszáj volt...
-Semmi baj Haver.-Mondta neki Scott.-Csak Angela-t mentetted.
-Jó, de mitől jött ez.
-A teliholdtól.-Mondta a szokásos nyugodtsággal Cora.
-De teliholdig van még négy nap.
-Már tudod, hogy mit éreztünk.-Mosolyodott el Scott.
-De négy nap, az még sok idő, addig még bármi történhet és rajtatok nem jön ki.
-Igen, de téged most haraptunk be és, még új ez az egész és a hold pedig erős, főleg ebben a "korban".-Magyarázta Derek.
Egy darabig hallgattunk, majd én törtem meg ezt.
-Elegem van ebből a ribancból és a barátaiból!
-Ezzel nem vagy egyedül.-Röhögtek a többiek, majd belépett Chris és Melissa a szobába.
-Van egy kis baj!-Nézett rám Melissa.-A teremben nem volt mind halott, a tizenegyből, öten eltűntek a hullaházból.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro