Angela:
Amikor kinyitottam a szemem Theo karjaiban voltam és Jay a földön feküdt valószínűleg csak Sisakvirággal ütötték ki. Fogtam magam odahajoltam Theo-hoz és megcsókoltam, éreztem, ahogy a lábamban a csont összeforr és ahogy a hátamon a sebek begyógyulnak.
-Ezt mért kaptam?-Kérdezte Theo mosolyogva.
-Az este miatt és mert már többször megmentettél.
-Vesztettél.
-Hogy érted?
-Azt mondtad, hogy soha nem fogsz önszántadból megcsókolni és, hogy soha nem fogsz szeretni. Vesztettél.
-Vesztettem.-Mondtam és elmosolyodtam.
-Tűnjünk el innen. Fel tudsz állni?
-Igen. De hol van Liv és Bri?
-Már lenn és lehet, hogy már Dereknél, mert nemsokára világosodik.

Kimásztunk a barlangból és elindultunk Derek-hez.
-Várjatok!-Mondtam.
-Baj van?-Lépett oda apa, mire megráztam a fejem és jeleztem nekik, hogy menjenek hátrébb, amikor ez megtörtént visítottam.

***

Amikor megérkeztünk, kezdődött a kihallgatás:
-Oké, ha már az életedet kockáztattad, akkor mit tudtál meg?-Kérdezte Stiles.
-Hát, Tom azt akarja, hogy az emberek megint rettegjenek a természetfelettiektől és ki akarja irtani a Vérfarkasokat, valamint bosszút akar állni apán.-Erre mindenki apa felé fordult.
-Mi van apa ez megint egy hulla, aki nem maradt holtan?-Kérdezte Malia.
Apa, mintha megvilágosodott volna.
-Azt mondtad, hogy Tom?
-Igen. Csak nem ismered?
-Tom egy régi barátom volt, de azt hittem meghalt.
-Hát most nem épp úgy beszélt, mint egy barát.
-Jó, akkor mi legyen a Vámpírokkal?-Kérdezte Malia.
-Tom-ot muszáj megölnünk, hiszen fekete a szeme.-Mondta Theo.
-Jó, de a többiek még lehetnek jók is.-Mondtam.
-Ezt hogy érted?-Kérdezte Brett.
-Úgy hogy Jay, a srác, aki figyelte, hogy nehogy kiszökjek, elfordult és simán elengedett. És a többieknek nem fekete a szemük.-Mondtam.
-Jó, akkor talán telihold idejére kéne időzíteni ezt, mert, akkor erősebbek vagyunk.-Mondta Derek.
-Jó, de skacok.-Kezdte Stiles.-Én örülnék, ha még ma túl esnénk a harapás kérdésen, viszont akkor rám nem számíthattok teliholdkor.
-Stiles biztos most akarod?-Kérdezte Scott.
-Igen.
Scott odalépett hozzá, kinyitotta a száját, ahonnan a Vérfarkas fogait lehetett látni és beleharapott Stiles kezébe, mire Stiles üvöltött egyet és letérdelt.
-Kösz Haver.-Mondta és szép lassan megnyugodott.
-Ne félj a teliholdkor Kicsim!-Lépett mellé Lydia.-Melletted leszek és vigyázok rád.-Mondta és megcsókolta.

-Angela!-Lépett egyet Derek.-Jobb lesz, ha pihensz egyet. Menj csak az emeletre és aludj.
-Jó. Köszönöm. De előbb had mutassak valamit.-Mondtam és felhúztam a hátamról a pólót.-Begyógyult. Jól vagyok.-Mondtam és elmosolyodtam és a szobában velem együtt mosolygott mindenki, majd odaléptem Theo-hoz és belesúgtam a fülébe:-Feljössz velem?-Mire bólintott egyet és elmosolyodott.

Amikor felmentünk, befeküdt mellém és átkarolt és én rögtön elaludtam, mint aznap este, minden tökéletes volt és nyugodt.

***

Egy teljes napot aludtam és este arra ébredtem, hogy visítozok, sírok és üvöltözök egyszerre és a többiek nyugtatgatnak.
-Hé, nyugi, itt vagyunk.-Ölelt meg Malia, miközben Derek az egyik, Cora meg a másik kezem fogta, apa meg a hátamat simogatta. A többiek pedig körülöttem álltak és ijedten néztek rám.
-Megint az a rémálom.-Nyögte ki és megint elkezdtem sírni.
-De mégis mivel álmodsz?-Kérdezte Stiles.
-Egy fiúval, aki régen Kanima volt, de most Alfa és hozzátartoztak a fiúk az öltözőben és visszatért és rátok hajaz, mindig látom, ahogy rátok támad, de mindig másképp, majd bezár minket valahova.-Mondtam sírva, mire Scott, Stiles, Derek, Allison, Isaac és Lydia összenéznek.-Ismeritek! Igaz?
-Ismerjük.-Mondta Scott bólintva.
-Ja egy világi seggfej.-Mondta Stiles.
-Régen együtt voltam vele.-Mondta Lydia.
-Jackson.-Nyögte ki Allison és Derek egyszerre.
-Jackson Whittemore.-Mondta Isaac vészjóslón.