Angela:
-Jól vagy?-Kérdezte Aiden.
-Igen, már jól.-Mondtam neki és elkezdtem sírni.
-Azt hittük, hogy meghaltál.
-Hogy jöttél vissza?-Kérdezte Liam.
-Aiden minden órában idejött és megcsókolta és beszélt hozzá.-Előzött meg Theo.-Biztos a szerelmes csók. Nyálas, mint egy mesében, de úgy néz ki, hogy bejött.
-De a fejed még mindig vérzik.-Mondta Stiles.
-Mutasd a hátad!-Parancsolt rám Scott.
-Mi? Mért?-Kérdeztem tőle.
-Mert úgy tudom, hogy nem gyógyultál meg.
-De...-Kezdtem volna bele, amikor eszembe jutottak a fogvatartott Vámpírok Derek házában.-Ti Derek-nél hagytátok a lányokat, úgy hogy kel a nap és bármikor rájuk süthet.-Sikerült elterelnem a témát és rögtön bepattantunk aJeep-be.-Köszönöm Doki.
-Örülök, hogy segíthettem.-Mondta és biccentett a fejével.

***

-Lányok jól vagytok?-Léptem be.
-Igen, de nem leszünk sokáig itt, ha itt hagytok, mert a nap lassan ideér.
-Jó mi legyen?-Kérdezte Derek.
-Fogjuk és kiengedjük Őket.-Vágtam rá, mire mindegyikőjük rám nézett.-Mi az? Én megbízom bennük.
-Oké.-Mondta Stiles.-Majd Én kiengedem Őket.
-Hó! Azt azért nem mondtam, hogy Titeket is a közelükbe engedlek!
-Jó, de Te nem tudod arrébb lökni a Berkenyét.-Mondta Stiles.
-Próbáltátok már más tárggyal arrébb lökni?-Kérdeztem, erre úgy néztek rám, mint valami idiótára. Fogtam egy könyvet és nekicsúsztattam a Madárberkenyének, ami ez által tönkrement és a lányok ki tudtak szabadulni.-Így gondoltam.-Mondtam és rá mosolyogtam a többiekre, mire a két lány a nyakamba ugrott.-Állj! Megbízom bennetek, de ezt az ölelkezést még felejtsétek el!-Mondta és láttam, hogy Theo felmegy a tetőre, így utána mentem.
-Mért mondtad, hogy Aiden hozott vissza? Mit kérsz cserébe?
-Mert így volt helyes. És semmit nem kérek cserébe.
-Megint jössz ezzel, hogy így volt helyes?
-Ha egyszerűen ez az igazság!
-Az igaz szerelem csókjával nekem utaltál igaz?
-Még szép! Remélem végre leesik, ami nyilvánvaló.
-Hagyd már ezt abba! Jó? Semmi pozitív érzést nem táplálok irántad és jól megvagyok Aiden-nel és....
-Ez azért erős túlzás nem gondolod?-Szakított félbe.-Még csak két napja vagytok együtt és abból Te egy napig nem is voltál az élők sorába!
-Jó! De én szeretem Őt!
-Fogalmad sincs, hogy mit érzel.
-Ezt mégis hogy érted?!
-Figyeltem a szívverésed, amikor megcsókoltad és figyeltem, amikor én csókoltalak meg! Mi a különbség? Hogy az egyiknél ugyanúgy vert a szíved, mint nyugalmi állapotban, a másiknál pedig hevesebben! És segítek, nem akkor vert hevesen, amikor Vele csókolóztál!
-Ez nem jelent semmi! Amikor megcsókoltál dühös lettem rád!
-Ez már rég nem arról szól, hogy haragszol rám Aranyom!
-Nem fogok Veled az értéseimről veszekedni! Csak meg akartam köszönni, amit értem tettél.-Mondtam és leviharzottam a tetőről.

Lenn Stiles nekem szegezte kérdéseit:
-Nem Aiden-től jöttél vissza igaz?
-Nem valószínű.
-Szereted?
-Kit?
-Theo-t?
-Nem.
-És Aiden-t?
-Igen.
-Lehet összefüggés a neveddel és azzal, hogy már nem először térsz vissza a halálból?
-Ezt hogy érted?
-Hát, Angela egyenlő Angel, egyenlő Angyal.
-Hát, erre még nem is gondoltam. De, ma már bármit el tudok képzelni.
-Tudod, figyeltelek és látom, hogy nézel Theo-ra és ez több, mint amit Te gondolsz.
-Stiles! Én nem szeretem!
-Nem, de nem is gyűlölöd és tudod nagyon jó úton haladsz, hogy beleszeress.
-Stiles, ha ez bekövetkezik, ölj meg!
-Kizárt! Ha szereted, akkor jár neked az igaz szerelem!
-De nem Vele! Stiles Ő egy gyilkos Pszichopata!
-Én is olyan voltam, mint Te és nem bíztam benne, de már tényleg nem olyan, mint volt.
-Menjünk vissza a többiekhez. Jó?
-Okés.

-Lányok! Mesélhetnétek egy-két dolgot.-Léptem oda, de láttam, hogy Britany épp Theo-val enyeleg, majd közel hajol hozzá és megcsókolja. Nem tudom mért, de felgyulladt bennem egy szikra, mire odaléptem Aiden-höz és megcsókoltam.
-Ezt mért kaptam?
-Mert megmentettél.
Erre Theo még hevesebben csókolta Britany-t és én meg Aiden-t, mire Stiles odalépett Theo-ék és közénk, rám nézett és azt kérdezte:
-Akarod, hogy megöljelek?-Kérdezte és kacsintott egyet, amiből nekem leesett, mit akar nekem jelezni.
-Nem kösz! Abbahagytam! -Mondtam és elröhögtem magam.
-Elmesélünk mindent, ha utána Te is mesélsz nekem négy szemközt.-Mondta Liv.
-Áll az alku!-Válaszoltam neki és összemosolyogtunk.