Happy easter guys :)  szokásos mondatom - pls nézzétek el a helyesirási hibákat és amikor  Justin beszélget Emmával azt angolul képzeljétek el ...köszi....

Másnap, mikor a szüleim megtudták ezt az egész céges sztorit, nos, ugye nem kell mondanom, hogy büntetésben vagyok. Mint valami 2 éves kisgyereket szobafogságra ítéltek, ami annyit jelent, hogy nem mehetek sehova sem hétköznap sem hétvégén, kivéve persze suliba. A szüleim azóta nem igazán bíznak bennem. Szerintem, ha apa megtehetné, akkor már nyomkövetőt rakatott volna a telefonomba vagy valakivel figyeltetne, míg én suliban vagyok. Azóta a nap óta eltelt 2 hét is ,Justinnal már totál kivagyunk, mert suli után épphogy csak 20 percet vagyunk együtt aztán már mennem is kell a buszhoz,úgyhogy mondhatom kib*szott jó. Legalább egy napra boldogan emlékszem vissza ,mikor odamentem Amandához és számon kértem.

**Visszaemlékezés**

Már attól a pillanattól kezdve viszketett a tenyerem, mióta beléptem az iskolába a szemeimmel csak a drágalátos barátnőmet, Amandát kerestem. Viszont csak suli után tudtam elkapni az utcán ,amikor megláttam nem haboztam odamenni hozzá most magában volt, nem mintha számított volna,ha nincs így.

''Elmondanád ,hogy neked mi közöd van az én életemhez?''-kérdeztem tőle bosszúsan, amikor megfordult, mert ugyebár háttal állt nekem és valami pasival dumált,mikor meglátta a dühtől piros arcomat és a szikrákat szóró szemeket egy kicsit meghökkent. Úgy van ribikém félj is .

''Válaszolni is fogsz vagy csak bámulsz a puffasztott rizs szemeiddel?''-nagyon ideges voltam ilyen még sosem volt, szerintem emiatt is nézett rám így, de szerintem jogos volt a dühöm ,nem igaz?

Megrázta a fejét, mint aki transzban volt eddig és így akar kikerülni onnan.

''Nem tudod miről beszélsz ,nekem most mennem kell''-indult volna el, ha én nem kapok a karja után.

''Na még csak azt kéne,hogy most elmenekülj,mi történt Amanda?Megijedtél?A hátam mögött olyan nagy a szád de ilyenkor nem, amikor szemtől- szembe vagy velem ,ugye? .Ha annyira bátor volnál,akkor ide beszélnél .- mutattam a szememre '' nem pedig a hátam mögött intézkednél ''

''Fogalmam sincs miről beszélsz - tagadta bennem pedig egyre jobban felment a pumpa,esküszöm addig fogom ütni, míg végre fogalma lesz róla miről beszélek.

''Ne játsszuk ezt Amanda pontosan tudod, miről beszélek. Ideje lenne válaszolnod a kérdésemre, mert nem e türelmemről vagyok híres.''

''Ahh a pasikádról beszélünk most ?A szüleid jól megbüntettek téged,Em?Nem tudod elfelejteni az anyád arcát ,mikor meséltem róla az a döbbent arc és csalódás a szemében ,''- nevetett fel.' 'De gondolom te is láttad, nem igaz?''

''Ki ne merd ejteni a nevemet a szádon, nincs jogod már így hívni, főleg nem a szüleimet is belevonni ebbe ,ez csak rád és rám tartozik senki másra,mégis honnan a fenéből tudtad meg?''

''Ha mindenképp bizalmas beszélgetéshez támad kedved azzal a kis Crystalal, akkor jobban tennétek,ha zárt ajtók mögött tennétek .- oda hajolt a fülemhez',' mert tudod itt még a falnak is füle van''

''Akkor még jó , hogy itt nem lát senki és az utcán vagyunk'' - mosolyogtam rá .

''Miért ?''- ez után a kérdése után felpofoztam, de annyira ,hogy a csapás következtében ő elfordította a fejét ,s fel is repedt a szája, nekem pedig bizserget a tenyerem .

''Ha még egyszer belemersz szólni az életembe, sokkal rosszabb lesz, tudod jól,hogy tudok nagyon rossz is lenne és abban nem lesz köszönet Amanda .Foglalkozz a saját ügyeiddel és a saját életeddel ,mert biztos sokkal jobb megb*szatni magad több fiúval,mint az én kapcsolatommal foglalkozni!Megértetted?"- nem szólt semmit.

''Nem hallom!''-szóltam rá hangosabban .

''Igen ''-ezen elmosolyodtam majd eltávoztam onnan lehet durva voltam de ha tovább hagyom magam cseszegetni rosszabb lesz a vége,ismerem Amandát ezután már nem fog semmit sem tenni ha mégis hát akkor beváltom a fenyegetésem és sokkal rosszabb lesz neki.Aznap mosollyal az arcomon tértem haza és azt még a szüleim papolásai sem kaparhatták le onnan .

**Visszaemlékezés vége**

----------------------

''Justin komolyan mit akarsz tenni?''-kérdeztem a telefonon őt , délután 3 óra elmúlt ő pedig hívott,hogy van egy ötlete .

"Majd nemsokára megtudod, Em ne aggódj''

''Ahányszor ezt mondod mindig elkezdek aggódni"-sóhajtottam "Miért érzem,hogy valami hülye ötlet jutott az eszedbe?''

''Ezt már csak te tudod babe,de most le kell tennem nemsokára látlak''- majd letette.

Ezt meg , hogy a viharba értette?Mi az, hogy nemsokára látni fog? Hisz még csak szombat van, hétfő még messze van ..

Kb.10 perc múlva meghallottam egy kocsit, amint leparkol a házunk előtt,mikor kinéztem, megláttam JustinT, amint kiszáll az autóból,a barátjávál Ryannel akivel már találkoztam és ő meglepő módon tudd magyarul -Ne,ne ne ne ne ne ne ez megőrült?A vesztébe rohan !

Gyorsan kiszaladtam, nem törődve a szüleim kiabálásával, miszerint azonnal menjek vissza ,de nem tehettem, muszáj őt megakadályoznom,mielőtt valami rossz vége lesz ennek.

''Justin mi a frászt keresel itt? Azonnal menjél el, mielőtt a szüleim kiérnek ''.-próbáltam arrébb lökni,hogy mejenn el, de sokkal erősebb volt nálam,könyörgő szemekkel nézztem Ryanre de nem szólt semmit,gondolom tolmácsnak jött ...

''Nem megyek sehová Em azért jöttem,hogy beszéljek velük személyesen és megkérjem ,hogy hadd legyünk együtt,már vagy 1 hónapja ,hogy lejárt a szerződésem ,nem dörgölhetik az orrom alá ,hogy még mindig ott dolgozom ''.-elmosolyodott, majd megsimogatta az arcom

''Justin ez nagyon rossz ötlet volt tőled. Fogalmad sincs milyenek a szüleim nem fognak belemenni csak menj el .''- erősködtem.

"Nem,,harcolni fogok a szerelmünkért bárkivel is kell ezt a csatát megvívnom''

''Akkora egy barom vagy''-könnyeztem be

''Szeretlek''-suttogta, majd lehajolt és egy csókot nyomott ajkamra.

''Én is téged ''.- mondtam neki,mikor elváltunk.

Kézen fogott, majd bementünk a házba ,Ryan pedig minket követett A szüleim nem jöttek ki pontosan azt várták,hogy mi menjünk be. Amint beléptünk apa ott állt keresztbefont karokkal, míg anya mellette és csak néztek ránk,majd a kezünkre,ami össze volt kulcsolva.

''Menj be a szobádba, egyedül szeretnék velük beszélni''- mondta Justin.

''Biztos?''-kérdeztem aggódva ,erre ő csak bólintott nehezen de bevonultam a szobámba és a körmöm rágva vártam,hogy mi lesz a fejlemény.

Alig múlt el 20 perc mikor kiabálás tört ki a házban az-az apa kiabálása

"NEM MONDOM MÉG EGYSZER TŰNÉS KIFELÉ A HÁZAMBÓL EMMÁT PEDIG KERÜLD EL JÓ MESSZIRE TE KIS POJÁCA .NEM AKARLAK MÉG EGYSZER A LÁNYOM KÖZELÉBEN LÁTNI MEGÉRTETED?ÉS MOST KIFELÉ!!!!''.-majd ezután ajtó csapás,én pedig már éreztem ahogy a könny lefolyik az arcomon.Kinéztem az ablakon Justin csak egy szomorú mosolyt küldött felém majd beszállt a kocsijába Ryannel együtt  és elhajtott .Nem tudom mi ütött belém valami adrenalin löketett kaptam de kicsaptam idegesen az ajtót és neki estem a konyhában tartózkodó apámnak mert tudtam,hogy csak is ő beszélt egész idő alatt a srácokkal.

"NEM TUDTATOK VOLNA NORMÁLISAN BESZÉLGETNI VELE??? HISZEN CSAK AZÉRT JÖTT ,HOGY ENGEDÉLYT KÉRJEN,HOGY EGYÜTT LEGYÜNK MÉGIS,HOGY LEHETEK ENNYIRE ÖNFEJŰ MAKACS IDIÓTÁK????''

''ELÉG FEJEZD BE EMMA !NEM BESZÉLHETSZ A SZÜLEIDDEL ILYEN HANGNEMBEN MEGÉRTETED KISASSZONY?JOBB LESZ HA ELFELEJTED EZT A FIÚT MERT,HOGY NEM FOGOD LÁTNI AZ HOLT BIZTOS .''-kiabált apa is

''HÁT NEM ÉRTED?? MÉG MINDIG NEM FOGOD FEL AVVAL A MAKACS FEJEDDEL APA?SZERETEM ŐT ÉS Ő IS ENGEM HIÁBA AKAROD,HOGY ELFELEJTSEM NEM FOGOM !!

''DEHOGYISNEM FOGOM !ADD IDE A TELEFONOD ÉS A LAPTOPOD EMMA !AZONNAL!!!''

''BÁRMIT IS TESZEL APA CSAKHOGY TUDD NEM FOGSZ MINKET ELSZAKÍTANI EGYMÁSTÓL ELVEHETED A LAPTOPOM ,A TELEFONOM VAGY AKÁRMILYEN ELEKTRONIKUS ESZKÖZT ,DE EZT.-mutattam a szívemre.''EZT NEM TUDOD,MERT Ő MÁR ITT VAN BENT ÉS EGYKÖNNYEN AZ SZENT BIZTOS ,HOGY NEM FOG KITÖRLŐDNI .UTÁLLAK TITEKET !!.-és ekkor csattant arcomon egy pofon.Egy pofon amit, most kaptam életemben először apám keze által. Megfogtam az arcomat, ahol apa tenyere tökéletes alakot formált. Könnyáztatta arccal néztem fel rá.

''Emma én--''-kezdte volna el, de én egy utolsó ''UTÁLLAK''-al beszaladtam a szobába, majd rögtön az ágyamat vettem célba, ahol zokogni kezdtem....Már a sírástól annyira elfáradtam ,hogy az álmok kapujában jártam. mikor rezgett a telefonom szerencsére apa még nem vette el nem volt rá ideje a szobámban pedig szerintem most nem mer egyikőjük sem belépni..

'Csakhogy tudd, ez nem változtat semmin kettőnk közt. Bármit is mondanak a szüleid nem fogok távol maradni tőled. Em.Szeretlek . :* '

Elmosolyodtam üzenetén, majd visszaírtam neki ,hogy 'Én is téged :*,ne írj telefonon mostantól, mert a szüleim hamarosan elkobozzák .Találkozzunk hétfőn'  .-Aztán elmentem aludni.

************

''Szia''mondta Justin, mikor ismételten a suli előtt találkoztunk, szokásosan ölelkezve.

''Szia''-kibújt az ölelkezésből,megsimította az arcom ,mire felszisszentettem még mindig látni apám kézlenyomatát rajta annak ellenére,hogy le van fedve alapozóval , és mint kiderült érzem is .

''Mi történt Em?''-kérdezte Justin tágra nyílt szemekkel ,nem mondtam el neki ,hogy az apám megütött.

''Semmi Justin ''.-mondtam halkan.

''Ne hazudj Em ,Ki bántott?''.-nézett rám komolyan állkapcsa megfeszült az egyik szabad keze ökölben, mintha csak arra várna,hogy megverje azt a személyt,aki engem bántott.

''Nem lényeges,Jól vagyok, ne aggódj"-próbáltam nyugtatni.

"Nem játsszuk ezt Baba,mondd el ki bántott''

''Apa''.-mondtam halkan reménykedve,hogy nem hallotta meg, de tévedtem.

"Mi???Mégis miért?''

''Nos, mikor te elmentél szombaton, vagyis inkább elküldtek én nekirontottam szüleimnek, hogy miért is tették veled azt, és kicsit elfajultak a dolgok''

"Ezt nem fogom hagyni ,Em! 2 hónap múlva lesz a szülinapod, ugye?''

''Igen, de miért fontos ez ?''

''Mit tennél meg értünk? A kapcsolatunkért?''

''Bármit''- feleltem gondolkodás nélkül.

"Akkor szökj el velem!''

"Huh?''- nézett rám döbbenten.