Réka szemszöge:

3 év. Ennyi telt el azóta, hogy feleség lettem. Boldogabb nem is lehetnék. Még mindig Hoffenheimben lakunk,de már egy kertes családi házban. Közeleg a karácsony, idén az ünnepekre hazautazunk. Időközben még egy esküvőre sor került. Gréta és Zoli esküvőjére. Sok boldogságot! Éppen reggelit csinálok, mikor megérkezik a férjuram. 

-Jó reggelt! Kész a reggeli.-mondtam.-Köszi-vette maga elé a tányért.-Te nem eszel?-kérdezte-Nem, kicsit rendetlenkedik a gyomrom.-feleltem.

A munkában sem lettem jobban. Észrevette ezt barátnőm is. 

-Réka, minden rendben?-aggódott.-Persz...-kezdtem, de már szaladtam is a mosdóba.Jött utánam, és kezembe nyomott valamit. -Már napok óta furcsa vagy-magyarázta meg. A kíváncsiság győzött, elvégeztem. Két csík.Boldogan ugrottam a nyakába. Anya leszek. Délután amíg Ádám edzésen volt elmentem orvoshoz. 8 hetes a babóca. Elsírtam magam a boldogságtól. Hazafelé bementem egy boltba és vettem egy babacipőt. Tudtam, hogy mondom el Ádinak. Remélem ő is örülni fog.

2 nap telt  el a hír óta, ma akarom közölni az apjával. 24. van, holnap indulunk haza, de ma még itthon megajándékozzuk egymást. Tőlem egy órát kapott, én egy gyönyörű nyakláncot. Most jött el a pillanat. 

-Drágám, van itt még egy ajándék számodra.-átnyújtottam a kis dobozt, benne a cipővel.Izgatottan kibontotta, és kezei közé vette a cipőt. Rám nézett, kezem a hasamon pihent.

-Apa leszek?- kérdezte meglepődötten.

Sziasztok! Ma ez az utolsó rész amit kirakok.

Zene címe: Edda- Kölyköd voltam