10.
Jungkook pov.
Tollam végét harapdálva nézek ki íróasztalom előtt ülve ablakon, borús felhőket figyelve íriszeimmel. Lassan már esnie kéne az első hónak, mégsem tűnik úgy mintha ez bármikor bekövetkezne. December eleje van és sáros, esős idők vannak, ami elég szomorú. Jó lenne, ha fehér karácsonyunk lenne. Nagyot sóhajtva veszem ki fogaim közül ártatlan tollat és nézek vissza az asztalon lévő rengeteg füzetre, könyvre, ami szanaszét hevernek. Lassan téli szünet van,de előtte egy csomó vizsgánk lesz, amire nem árt tanulni. Nem vagyok rossz tanuló, sőt elég gyorsan tanulok, de jobb félni mint megijedni. Bár barátom nem így gondolja ahogyan én, mert most is heverészik, minthogy tanulna egy kicsit.
-Apád agyon fog ütni, ha rossz jegyeket kapsz. -Jegyzem meg halkan, miközben jegyzetelek a könyvből, de azért félszemmel figyelve reakcióját. Halkan morog orra alatt, majd félreteszi a telefont és felém fordul az ágyban.
-Ha már itt tartunk...te hazamész karácsonyra? - Kérdésére megállok az írásba és magam elé meredve nézem a telefirkát füzetem. Igazság szerint nem jövök ki jól szüleimmel, így nem tudom mit kéne tennem. Nem tudom, hogy egyáltalán várnának-e haza ünnepekre, vagy inkább azt akarják, hogy itt maradjak, úgymint tavaly is.
-Nem hiszem. - Leteszem tollamat, mivel nem tudok már a tanulásra koncentrálni. - Te hazamész? - Fordulok felé székestől, rákönyökölve az asztalra.
-Nem tudom. - Rázza meg fejét, majd lassan felül ágyában. Szomorúan süti le szemeit, miközben ujjait tördeli. - Mióta anya meghalt és apa feleségül vette azt a nőt, nem szívesen járok haza. Kívülállónak érzem magam köztük. - Bánatos arcát látva lebiggyesztem ajkaimat és fel kelve helyemről mellé ülök.
-Töltsük együtt a karácsonyt, oké? - Mosolygok biztatóan, végig simítva hátán nyugtatás képen, amire szemei felcsillannak és izgatottan mosolyogni kezd.
-Csinálunk házibulit? Van egy ismerősöm, akinek van egy nagy háza, ahol meg tudnánk csinálni. Elhívhatnánk Taet is meg Yoongit! - Beleélve magát meséli terveit, nem is foglalkozva azzal, hogy az a két személy nemrég szakítottak és egyáltalán nem akarnak találkozni, akkor még együtt bulizni. Bár azt nem is értem, hogyan akarja elhívni Yoongit, hisz még Instagramon sem akarja visszajelölni. - Majd felhívom őt és megkérdezem, hogy csinálhatnánk-e nála bulit, de őt ismerve biztos belefog menni! - Mondja tovább már a telefonját nyomkodva, keresve benne az ismerőse számát. Annyira beleélte magát, hogy nincs szívem azt mondani neki, én nem akarom, szóval hagyom had tegye azt amit jónak lát.
-Még messze van a téli szünet, elsőnek is a vizsgákra kéne készülnünk. - Visszaülök az asztalhoz, de mielőtt belekezdhetnék a tanulásba pityegni kezd a telefonom. Kíváncsian veszem a kezembe, meg nézve kiírt, de mikor meg látom Taehyung nevét izgatottá válok. Már párnapja nem hallottam felőle, így nagyon boldog vagyok, hogy írt nekem. Sajnos nekem nem volt hozzá elég bátorságom, még a képet sem küldtem át neki, pedig csak emiatt adta meg az elérhetőségeit. Vagyis azt hiszem, csak emiatt.
Nem írtam neki, de azért bejelöltem a többi fiókját, és néha nézegettem hátha tesz ki valamit, mint valami rossz fanboy. Láttam nem régen megosztott egy videót, amiben tisztázta a dolgokat, pont úgy ahogyan mondtam neki. Ezek szerint néha azért hallgat a másikra is nem, csak a hülye feje után megy.
TaeTae: Hol a képem?
Elmosolyodok ahogyan elolvasom üzenetét, hisz boldoggá tesz az a tudat, hogy ennyire kell neki a közös képünk. Azt nem értem miért kell neki, mert gondolom velem ellentétben, Ő nem fogja kirakni telefon háttérképének, ahogyan én tettem.
JeonKook: Neked is szia.
Ahogyan elküldöm az üzenetet rájövök, hogy talán nem kellett volna ezt írnom, mivel elég flegmán hangzik. Olyan ideges vagyok, hogy fingom sincs hogyan kéne beszélnem vele. Úgy ahogyan mindig, vagy inkább rámenősen? Még soha nem próbáltam felszedni egy palit, így tehetetlen vagyok.
TaeTae: Szia! Tessék, most már lökhetted.
Szívesen lökném én hátúról, miközben az ágyban vagyunk és pucsít nekem. Ahj de jó is lenne, már pár napja így is elég stresszes vagyok, jólesne egy kis ágytorna, az agytorna helyet. Biztos utána sokkal jobban is menne a tanulás, nem trollkodna bele a merevedésem.
JeonKook: Mindjárt küldöm, de utána neked is kell egyet küldened. Így lesz igazságos.
Írom elmésen, hátha küld magáról egy félmeztelen, vagy egy meztelen képet. Azt nagyon adnám. Hülyén vigyorogva keresem a képet a telefonomban, amit nagyon gyorsan meg is találok és már küldöm is neki, hadd örüljön a feje.
JeonKook: Tessék, most te jössz!
Látom ahogyan oda van írva, hogy látta, de pár percig nem válaszol. Lehet nem is fog már többet írni, mivel meg kapta azt amit akart? Szomorkáson nézem továbbra is a kijelzőt, hátha ír, de sokadik perc után megunom és leteszem az asztalra telefonom. Bánatomba visszatérek a könyvekhez, amihez kis idő múlva Jimin is csatlakozik, mellém tolva egy széket, beleveti magát a könyvek rejtelmeibe. Néha kérdez, amire válaszolok és amit nemért azt el is magyarázom neki, akár egy tanárbácsi, annyi különbséggel, hogy néha rácsapok a kezére, mikor nem figyel.
Pár órát így töltünk, néha ránézve a telefonra, hátha írt végre a kékség, de már fent sincs. Lehet, csak dolga van, mert ahogyan hallottam visszament dolgozni. Szeretnék vele találkozni, de semmi indokom nincs hozzá, azt se tudom jár-e még oda bulizni, ahol összetalálkoztunk, mert ha járna biztos én is elmennék, csak láthassam. A vizsgák miatt nincs időm bulizni, se pedig elég erőm hozzá, teljesen lefáraszt az egész. Inkább jobb lenne vele együtt elfáradni, miközben egy hétig ki sem jövünk a szobájából. Nem kell feltétlenül szexelnünk, elég fárasztó ő anélkül is.
-Nem tartunk szünetet? Már zsibbad az agyam. - Nyavalyog mellettem Jimin, fejét az asztalra ejtve kínjában, amire elmosolyodok.
-Tarthatunk. - Hátra dőlve nyújtózkodok egy nagyot, megtornásztatva merev végtagjaimat. Hátradöntve fejem látom az ajtó felőli faliórát, amin már délután három van. Lassan eltelik a nap én meg nem is csináltam semmit a tanuláson kívül. Ki kéne mennem egy kicsit sétálni, hogy érjen a levegő, de holnap már írjuk a teszteket. Fárasztó és unalmas.
-Rezeg a telefonod, Kook. - Emeli felém Jimin a készüléket, amire kiegyenesedve ki is kapok mancsai közül. - Miért vagy ilyen heves? Ki írt? - Kíváncsian felém hajol, hogy láthassa telefonom kijelzőjét, de elfordulok tőle. - Ennyire titkos?
Nem foglalkozva kíváncsi tekintetével meg nyitom az üzenetet, rögtön meglátva Taehyung üzenetét. El sem hiszem, hogy végre visszaírt, azt hittem már nem is fog.
TaeTae: Tessék. <3
Meglátva új hajzuhatagát meglepve nyílik nagyobbra szemem és esik le állam. Eltűnt a régi kék hajszíne és helyette barna lett? Nagyon jó áll neki, csak egy kicsit fura nekem, már megszoktam a kéken világító fejét. Az arca nagyon aranyos, ahogyan az a kis mosoly van rajta, na meg ez a szexitesttartás. Még jobban látni akarom, összeakarom kócolni új fizuráját.
JeonKook: Stílust váltottál? Amúgy otthon vagy már?
Legszívesebben azt is odaírnám, hogy "Melléd feküdjek? " de az már túl rámenős lenne. Szerencsére most gyorsan válaszol, nem várat meg olyan sokáig.
TaeTae: Kell egy kis változás, és igen otthon vagyok, miért? Átszeretnél jönni? Tudod hol lakok.
Nagyot nyelve olvasom át újra és újra üzenetét, hisz ez úgy hangzik mint egy meghívás nem? Annyira izgatottá válok egy pillanat alatt, mint egy kis gyerek, aki kapott egy fagyit az anyától. Nagyon szeretnék menni, annyira, hogy már fáj...de a tanulás. Nem bukhatok meg. Anyámék megölnének, így is utálnak már, hogy nem arra az egyetemre mentem ahova ők akarták. De egy kis szünetet tartok abból nem lesz semmi baj, nem? Majd este haza jövök és reggelig tanulok, hogy bepótoljam a hiányzást...de én ott akarok aludni. Imádok mellette ébredni reggelenként, látni a morcos fejét, kócos haját, ami miattam lett az, nem is az alvástól.
Kínlódva temetem arcomba tenyerembe, már fájdalmasan nyüszítve a tehetetlenség miatt. Nem tudom mit csináljak, ez pedig annyira idegtépően idegesít. Végül is nem vagyok hülye, elég okos vagyok, sőt eleget tanultam, így megérdemlem azt, hogy átmehessek és jól megdugjam. Na jó nem, csak a dugás miatt akarok menni, hanem miatta is. Tudni akarom, hogy van. Legutóbb elég szomorúnak tűnt. Még biztos nem heverte ki Yoongival való szakítását, elég régóta jártak már ahhoz, hogy ilyen gyorsan elfelejthesse őt. Főleg, hogy Yoongi azt mondta már 12 éves kora óta ismeri Taehyung-ot, ami azt jelenti már gyerekkoruk óta ismerjék egymást, úgymint én Jimint, annyi különbséggel, hogy mi nem jöttünk össze. Szomorú lennék, ha Jimin nem lenne nekem, mert ő olyan nekem mint egy kis öcs, akire mindig vágyazni akarok, pedig nem kell, tud magára is vigyázni. Hiába tűnik törékenynek a kis mérete miatt, elég vérmes.
-Min gondolkodsz annyira? - Jimin hangjára felébredek a gondolataim közül és gyorsan visszanézek a telefonomra, mivel nem írtam vissza neki.
-Lehet átmegyek Taehyunghoz. -Motyogom halkan, míg azon gondolkodok milyen választ írjak neki.
-Jól teszed, de azért reggel időben gyere vissza, nehogy lekésd az órát. - Bólintok párat, majd oda megyek szekrényemhez, hogy valamit magamra kaphassak, mivel csak melegítőegyüttesben üldögéltem eddig. Gyorsan magamra kapkodom a ruhákat, majd felkapom a cipőm és az ajtóhoz sietek.
-Lehet este már itthon leszek, de ha nem, akkor reggel jövök. - Intek egyet neki, ő pedig vissza.
Elhagyva az épületterületét visszaírok Taehyungnak, hogy 10 perc és ott vagyok. Idekint baromi hideg van még jó, hogy a vastag kabátomat vettem fel, az alá meg egy cipzáros pulcsit. A kabát kapucniját a fejemre is teszem, míg kezeimet annak zsebébe dugom. Érzem, hogy rezeg a telefon, jelezve valaki írt, de gondolom Taehyung volt, biztos visszaírt arra, hogy megyek hozzá. Meg sem nézem, mert úgy is lassan odaérek és akkor már személyesen is beszélhetek vele.
Kollihoz sajnos messze lakik, szóval beletelik egy kis időbe, mire odaérek, sajnos nem, csak 10 perc kellett hozzá. Mondanom kellett volna neki, hogy jöjjön el értem kocsival, de most már mindegy, mert itt vagyok. Odamenve a panelház ajtajához a fal felé fordulok, ahol az itteni lakok nevei vannak és azok mellett egy kis gomb, amivel feltudok csöngetni. Gyorsan kikeresem Taehyung nevét, amit gyorsan meg is találok és meg nyomom a gombot. Jobban belegondolva hamarabb is rájöhettem volna a nevére, hisz ide van írva, csak el kellett volna olvasnom.
Elmosolyodok hülyeségem végett, ebben az időben pedig egy nagy kattanást is hallok az ajtó felől. Ezek szerint már meg sem kérdezi ki az, rögtön nyissa az ajtót, ami kicsit veszélyes. Bárki lehetne az, őt ismerve meg biztos sok egy éjszakás kalandját hozta már haza, így nem lepődnék meg ha pár vissza is jönne, úgymint én. Belépve a bejáraton felmegyek a harmadik emeletre, ahol már ő vár engem, neki támasztva vállát az ajtófélfában.
Meglátva oly rég látott aranyos arcát, elmosolyodok és egy pillanatra megállok, hogy gyönyörködhessek benne. Egy fehér póló van rajta, ahogyan a képen is volt, meg egy térdéig érő piros rövid nadrág. Nagyon szeretheti a piros cuccokat, ha jól emlékszem Jimin említette is egyszer, hogy Taehyungnak volt már tűzpiros haja is a kék előtt. Kár hogy akkoriban annyira még nem érdekelt és nem néztem meg a képet róla, pedig biztos eszméletlenül dögös lehetett.
-Gyere be. - Megfordulva bemegy a kis lakásába, én pedig végig nézem hátulról is, több figyelmet adva hátsójának. Míg nem ismertem nem tudtam, hogy ennyire oda vagyok a fenekeké, eddig csak a mellek izgattak. Mikor már eltűnik látóteremből én is beljebb megyek és becsukom magam mögött ajtót. Ő már a kanapéján ül törökülésben és engem figyel igézőszemeivel. Gyorsan lekapom magamról a kabátomat, cipőmet és visszafordulok hozzá. Barna tincseit, ami szemeibe lógnak füle mögé tűri, zavartan tépve el íriszeit rólam. -Miért nézel ennyire? Furán nézek ki, igaz..? - Tarkójához nyúlva beletúr oda lelógó hajába, amire nyelnem kell egyet.
-Nem, inkább aranyos vagy így. - Mondom meggondolatlanul, amiért legszívesebben fejbe csapnám magam. Úgy viselkedek mint egy szerelmes balek, mondjuk az vagyok, de azt nem kell megtudnia. Bókomra pirultan hajtsa le fejét, míg egy kis mosoly kerül ajkai szélére. Annyira romantikussá válik a pillanat, hogy már kezdek én is zavarba jönni, így egyik lábamról állok a másikra, le se merve ülni mellé.
-Am...kérsz valamit inni? - Felkapva a fejét néz a konyha irányába, fel is pattanva a helyéről. - Vagy éhes vagy? Van még maradék pizza a hűtőbe. - Menne is be a konyhába, de gyorsan mellé sétálva elkapom kezét és visszahúzom.
-Nem kérek semmit. - Nézek mélyen fekete íriszeibe, amiben pillanatok alatt eltudnék veszni, ha nem nézne el másfele. Most meg miért van ennyire zavarban? Nem szokott ő ennyit zavarba lenni...lehet, hogy..na ne. Most jut eszembe, hogy még egyszer sem voltam úgy nála, hogy józan lett volna. Ahányszor lefeküdtünk mindig volt benne pia, vagy másnapos volt...ez az első alkalom, hogy mindketten tiszták vagyunk. Erre a gondolatra hevesen kezd verni szívem, miközben az ereiben a vér máshova vándorol. Túlságosan izgató ez a félénk Taehyung...úgy érzem megakarom rontani ezt a szerény énjét. - De téged szívesen megkóstolnálak. - Kidugva nyelvemet végig nyalom ajkaimat, amire ő is elnyitja sajátjait.
-Biztos előtte nem akarsz inni semmit? - Motyogja reménykedve, míg próbálja kihúzni kezét enyém közül, de nem hagyom neki, inkább közelebb rántom magamhoz. Hevességemnek hála mellkasa enyémnek csapódik, miközben szabad kezével, ijedségében vállamba kapaszkodik.
-Valami másra szomjazom. - Suttogom érzékien nem messze ajkától. Szabad kezemet fenekére teszem, belemarkolva kívánatos zsömléjébe, amire halkan felsóhajt. - Menjünk a szobádba. - Füléhez hajolva bekapom fülcimpáját, amitől megremeg karjaim között. Ha így haladunk tovább a földön fogom megdugni, pedig előtte azért beszélgetni akartam volna még vele. Megkérdezni mi van vele, mit csinált ma, hogyan érzi magát, de úgy látszik ezeket, csak később tudom megvitatni vele, mivel a farkam már eléggé lüktet.
Elengedve őt arrébb lépek, hogy a szobájába tudjon kísérni, amit meg is tesz. A kezemet fogva visz be oda, de odabent el is engedi kezem és elfekszik az ágyban. Ezt a szobát talán, csak akkor láttam elsőnek és utoljára, mikor legelsőnek feküdtünk le. Utána már nem is engedett ide be, vajon azóta mi változott? Megrázva fejem kergetem el hülye gondolataimat és inkább koncentrálok az előttem lévő szépségre. Leveszem magamról a pulcsimat, azzal együtt a pólómat is, majd lassan főlé magasodva támaszkodok meg kezeimmel feje mellett. Kezeit megadóan maga mellett hagyja, amitől olyan kis ártatlanak tűnik, főleg ezzel a hajjal. Nagyon tetszik új külsője, feltüzeli vágyamat. Bele is túrok selymes, barna tincsei közé, úgy ahogyan már otthon is elképzeltem, jól összekócolva őt, kicsit hátra húzva fejét. Ezzel a mozdulattal szabaddá válik nyaka, így rögtön meg is célzom és csókolgatni kezdem a rajta lévő puha bőrét. Késztetést érzek, hogy kiszívjam és rajta hagyjam nyomaimat, mivel a régiek már eltűntek, de nem akarom, hogy bárki lássa őket. Ezért visszafogva magamat, csak csókolom őt, amire néha felszabadul belőle egy jóleső sóhaj. Ujjaival beletúr tincseim közé, enyhén megmarkolva, még közelebb húzva magához. Lábait terpeszbe húzza,amik közé örömmel helyezkedek el. Legszívesebben letépnél róla a ruháit és gyorsan belecsapnék a lecsóba, de most lassabban szeretnék haladni. Nem akarok vele dugni, hanem inkább szeretkezni szeretnék, megmutatva ezzel érzéseimet felé. Kicsit félek, hogy így talán nem fogja élvezni az egészet és inkább ledob magáról. Valahogy el kell érnem, hogy a gyengéd érintéseim mellett féltisét is csillapítani tudjam.
Elválva nyakától, ajkait veszem célba, amiket hevesen csókolni is kezdek, néha bele is harapva, hátha ez elég ahhoz, hogy élvezni tudja az egészet. Kezemmel benyúlok pólója alá és végig simítok az egész testén, megállapodva az egyik mellbimbójánál, amiket morzsolgatni is kezdek. Csókunkba belenyögve tépi meg kissé hajam, ami csak jobban feltüzel, ezért neki nyomom ágyékomat az övének, hogy csillapítani tudjam a bennem lévő vágyat. Eltépve ajkait enyéimtől fordítja oldalra fejét, kieresztve közülük egy kéjes nyögést. Ő is elég kemény már, ahogyan én is, gondolom az ő fantáziája is olyan mocskos, mint most az enyém. Szétakarom tépni, közben pedig szeretgetni akarom, ez a kettős érzés feltüzel és egyben össze is zavar. Enyhén megemelve csípőjét körözni kezd, többször is enyémhez simulva, ami valami fantasztikus érzés. Muszáj vagyok felnyögni és egy kicsit feljebb emelni magam, nehogy tovább izgasson, mert a gatyámba csöppenek. Huncut mosoly jelenik meg arcán, majd feljebb löki csípőjét, telibe találva ágyékával az enyémet, amitől egy meglepet és egy kissé hangosabb nyögés szakad ki belőlem. Már megint játszadozik velem!
Vállára téve kezem megfordítom, így már hasson fekszik előttem, amire megnyalom ajkaimat. A pólóját felhúzom hátáig, majd beakasztom ujjaimat nadrágja szegletébe. Automatikusan feljebb emeli magát, hogy letudjam róla szedni a nem kívánatos anyagot, amit meg is teszek. Egy határozott rántással szépen leveszem róla a nadrágot és a bokszert is, majd félre dobom a földre. Végig nézek csupasz fenekén és nem bírom ki, hogy ne érjek hozzá. Bekapom mutatóujjam és jól benyálazva simítok vele félgömbjei közé, megérintve nyílását. Érintésemre remegni kezd akár a nyárfa levél, arcát párnák közé fúrja, ujjaival is azt szorongatva. Félmosoly kíséretével körözök izomgyűrűjén, majd lassan bedugom ujjam hegyét. Nagyon szűk, így arra tudok köveztetni, ma én vagyok az első, aki érintheti testét. Ez maradhatna is így, annak nagyon örülnék. Beljebb tolóm ujjam, amitől teste összerándul és kissé rám szorít, ezért megállok, bár tudom azt élvezné a legjobban, hogy tövig tolnám benne, mégse teszem ezt, mert ezt az alkalmat különlegesnek akarom. Nyöszörögve jobban kitolja a fenekét, kezével pedig felemeli felsőtestét, fejét felém fordítsa, gondolom, hogy lássa mit tökölök annyit. Csak akkor kezdem elmozgatni benne első ujjam, mikor már érzem, hogy nem szorít, de akkor sem gyorsan. Nem is tetszik neki a dolog, mert fenekét rám tolja és belemozog az egészbe, ami valami fantasztikus látvány, de most nem kapja meg azt, amit akar. Az lesz amit én akarok és én lassan akarom csinálni. Büntetés képen kihúzom belőle ujjam, amire kínjába felnyüszít és vissza ejti arcát párnák közé. Imádom ezt a szenvedő hangját...mellette szadista lettem.
-Ne mozogj. - Szólok rá mély rekedtes hangon, amire remegni kezd.
-Annyira...nedves vagyok. - Nyüszít fájdalmas hangon, amitől rándul egyet a farkam. Odanyúlok férfiasságához és megmarkolom. Tényleg elég nedves már, akár egy punci. Elmosolyodva rántok rajta egyet, amitől felkapja a fejét és hatalmasat nyög. Érzem, ahogyan újabb vágycsepp hagyja el makkját és végig folyik ujjaimon, amiket el is veszek róla. Megragadva karját fordítom vissza hátára, meglátva kipirosodott arcát, nyálától nedves ajkait, amik résnyire nyitva vannak. Megnyalva sajátomat, hajolok oda hozzá és csókolom meg, de gyorsan el is hajolok. Továbbra is fogva karját rántom ölű helyzetbe, amin meglepődik és rám néz értetlen tekintettel. Elengedve karját lehúzom le róla a pólóját, majd végig simítok ajkain, vágyakozva nézve azokat.
-Szopj le, miközben kitágítod magad. - Utasítom nemet nemtűrő tekintettel, amire nyel egy nagyot, majd kicsit habozva, de négykézlábra ereszkedik előttem. Végig simítok arcán, míg tagom tövét fogva ajkaihoz igazítom magam, amiket szépen szét is nyit, hagyva, hogy közéjük férkőzzek.
Lesütve szemeit kezdi el kényeztetésem, míg ujjai hátra vándorolnak fenekéhez és úgy tesz ahogyan azt kértem tőle. Talán ez nem túl romantikus helyzet, de már annyira vágyakoztam édes ajkai után, amik még mindig csodálatosak. Nyelvét ügyesen mozgassa, tisztára érzem, ahogyan pc-jével többször is végig karcol rajtam. Biztos vagyok benne, hogy csak azért csináltatta meg, mert tudta, így sokkal jobb a szopás. Kinézem belőle, amilyen perverz. Élvezet miatt behunyom szemeimet, lökve egyet csípőmmel, mélyebbre szaladva szűk torkán. Ezt a mozdulatot többször is megteszem, míg ajkaimat jóleső nyögések hagyják el, de mikor megérzem kezeit combomon abbahagyom a mozgást és nehezen lenézek rá. Látom már nem tágítsa magát, helyette összevont szemöldökkel, koncentrálva mozgassa rajtam a fejét, miközben combjaimba kapaszkodik. Egyre gyorsabban és erőteljesebben szop, így kezdek megijedni, hogy elfogok menni, mire beletehetem, ezért fájdalmasan, de hajába túrok és elhúzom a fejét. Nyelvét kidugva nyalja meg makkomat, amire felszisszentek és előre döntöm fejem. Kinyitva pilláit felnéz rám könnybe lábat szemekkel, félmosolyra húzva kacér ajkait.
-Fordulj meg...- Zihálva, már teljesen sötét íriszekkel nézek rá. Kézfejével megtöröli ajkait, majd megfordulva kitolja fenekét, erősen kapaszkodva ágyneműben.
Kell egy kis idő, míg magamhoz térek, addig is elellenőrizem mennyire is tágította ki magát. Két ujjamat számba véve alaposan benyálazom és csak utána teszem belé, amire hátra dobja fejét és jobban kitolja fenekét. Elég szűknek érzem, amin nem lepődők meg, gondoltam, hogy nemfog alapos munkát végezni, mivel ő így szereti. Kicsit mozgatom benne ujjaim, ollózó mozdulatokat végezve, hogy minél előbb benne lehessek, mert már eléggé sürget a szükség. Amikor elég tágnak érzem kihúzom ujjaimat és helyette magamat teszem be, elején még lassan haladva, de ahogyan egyre jobban körbe ölel, nem birok magammal és belecsapódok. Hatalmas, mély hangjához képest vékony hangon nyög fel, rám is szorítva egy kicsit, amitől elég nehézkesen kezdem venni a levegőt. Alig kezdtük el, de úgy érzem pár lökés után simán eltudnék menni. Túlságosan is fel vagyok izgulva, kicsit le kéne nyugodnom, de ez mellett lehetetlen, hisz már el is kezdett mozogni. Biztos fáj neki, mert még mindig szorít, mégsem hagyja abba a mozgást, én pedig túl gyenge vagyok, hogy leállítsam. Párat nyögve lejjebb nyúlok farkához és mozgatni kezdem rajta kezem, amire megáll a mozgásba és tágra nyílt szemekkel tátogni kezd. Kezével a rajta dolgozó mancsomhoz nyúl és próbálja elhúzni onnan, de elég stabilan tartom péniszét ahhoz, hogy ez menjen. Amíg nyugton van, addig kipihenem magam és nagyjából lenyugszok, mert nem akarok idő előtt elmenni, mert az már nagyon gáz lenne. Még a végén körberöhögne.
-Elfogok menni! - Szól rám kétségbeesetten, körmeit belemélyesztve csuklom bőrébe, amire felszisszenek és automatikusan elkapom onnan kezem. Lihegve megtámaszkodik alkarján, behunyt szemekkel kipiheni az előbbért sokkot. Amíg pihen, addig én mozgásba lendülök és megragadva csípőjét, mozgok benne, amire felsikkant. - Várj! V..várhh. - Próbál megszólalni, de erős lökéseimnek hála nem tudja kinyögni rendesen mondanivalóját.
Kihúzódok belőle és ,csak a hegyét hagyom bent, majd hatalmas lendülettel tövig csapódok vissza bélé, amitől újra felsikít. Ha jól gondolom, akkor most az érzékeny pontját bökdösöm, ezért reagál ilyen heves mozdulataimra. Belőlem is kiszakad pár nyögés mikor rám szorít és muszáj vagyok előrébb hajolni. Valami isteni érzés benne lenni, nem is tudom, hogyan bírtam ki nélküle is sokáig. Tisztára függőjévé váltam, de egyáltalán nem érdekel, addig míg meg kaphatom őt, nem tud izgatni a dolog. Igaz jó lenne ha ő is annyira oda lenne értem, ahogyan én is érte, ha nem csak a testem, de a szívem is kellene neki. Ha ez az egész együttlét szerelemből történne, nem csak szexuális vágy miatt. Akkor talán nem kellene osztozkodnom rajta, csak is az enyém lenne.
Ezekre gondolva elszomorodok és belassulnak mozdulataim, sokkal lágyabbá, érzelmesebbé válnak. Hallom is nyöszörgésén, mennyire nem tetszik neki, pedig így is ugyan olyan élvezetesebb, csak sokkal romantikusabb. Mozgatni próbálja csípőjét, de erősen tartom, hogy véletlenül se tegye meg. Megelégelve az egészet csettintek egyet nyelvemmel és fordítok rajta egyet, hogy hátára feküdjön, addig is kicsusszanok belőle. Kezeit feje mellé teszi, míg lihegve figyel engem, várva a következő lépésem, amire elmosolyodok és térdeire teszem kezeim, nagyobb terpeszbe húzva szét őket. Közéjük férkőzve felé hajolok és ajkaira marok, a kelleténél túl hevesen, amit alig tud követni. Ujjait hajamba vezeti, míg a másik kezével végig simít hátamon, én is meg markolom barna hajkoronáját és oldalra rántom a fejét. Fájdalmasan felnyög, szemeit összeszorítja, mégis tovább simogatja hátamat, amiből tudom, annyira azért nem fáj neki. Nyakára nézve nyelek egyet, mert olyan izgató látvány, ahogyan az izzadság cseppek versenyezve mennek végig rajta. Nem akartam megjelölni, de most meggondoltam magam. Azt akarom mindenki tudja, hogy ő foglalt, az enyém, ezért nem nyúlhatnak hozzá.
A válla és a nyaka közti kis hajlathoz hajolok és elsőnek is nyomok rá egy apró puszit, majd fogaim közé véve puha bőrét szívni kezdem. Akadozottan felnyög, miközben lábaival körbe öleli derekamat, ujjaival megmarkolja hajam és jobban nyakába nyomja a fejem. Túlságosan is élvezi a helyzetet, fel sem ismerve annak súlyát, hisz ezt bárki láthassa rajta, őt meg nem is zavarja. Nem is értem engem miért is zavar. Lejjebb nyúlva szabad kezemmel nyílásához igazítóm tagom és lassan belenyomulok, miközben belemélyesztem fogaimat nyakába. Teste megfeszül, gerince pedig egy ívbe meghajlik, ahogyan elhagyja ajkait egy sikoly. Körmeivel végig szántja hátamat, piros csíkokat hagyva helyén, ami még később is látszódni fog. Elválok nyakától végig nézve az ott lévő sebben, ami egy kicsit vérezni is kezdett. Talán túl durva voltam, de ahogy látom neki nem volt ellenére a dolog, mert úgy rángatózik alattam, mintha áram rázná. Elégedetten elmosolyodok és most mellbimbójára hajolok, amit szintén ajkaim közé veszek, erősen szíva apró kavicskáját, közben mozogva szűk mézes bödönében. Kis kavicsát jól megszívogatva válok el tőle, lehunyva szemeimet, mert érzem, megint nem kell már sok, hogy elélvezhessek. Lassan már nem is tudom tartani magam rendesen fölötte, így muszáj vagyok alkarjaimon meg támaszkodni, míg kapkodva a levegőt nézek résnyire nyitott szemekkel arcára, ami élvezettől elvan torzulva. Így látva érzem megrándul benne a tagom, egy nagy adagnyi előváladékot juttatva belé, amitől csak még hangosabbá válik a behatolás. Begyorsítom mozgásom és hatalmasakat lökök rajta, amitől szegényke beüti a fejét az ágy fejtáblájába. Hogy ez többet ne következembe odateszem fejéhez kezem, hogy inkább abba koppanjon buksija, ne a kemény felületbe. Még pár nagy mozdulat és érzem itt a vég, hiába próbálom visszatartani nem megy, így belerobbanok szűk fenekébe. Állatias nyögést hallatok, ahogyan érzem táram egyre többet lövell magából, megtöltve édes alakultját, amibe még mozgok egy kicsit, hogy tovább nyújtsam élvezetem, ebben az időben megérezve Taehyung élvezetét mellkasomon, majd hallom is ahogyan vékony hangon nyög, akár egy lány. Kevés lélekjelenléttel, de ujjaimat férfiasságára fonom és mozgatni kezdem rajta, neki is elnyújtva az egészet, mivel én már megálltam a mozgásban. Mindent ki préselek belőle, amit értékel is, mert olyan gyönyörű hangokat ad ki, hogyha nem most mentem volna el, biztos felállna.
Lenézve piroskás farkára késztetést érzek, hogy megkóstoljam, talán a kíváncsiság hajt, de a számba akarom venni. Lejjebb is megyek rajta, ki is csusszanva belőle, amit szerintem észre se vesz, mert csukott szemmel, kapkodja a levegőt. Szemezve a pitonjával kicsit elbátorodok, mivel még mindig nem tudtam teljesen eltüntetni gátlásaimat. Nem szerettem a férfiakat, így eléggé undorodok egy pénisz látványától, de ez az övé és őt pedig kedvelem. Kicsit háborúzva magammal figyelem, ahogyan kezd lelapulni férfiassága, amire aggódva rágni kezdem számat. Összeszorítva szemeimet nyitom ki számat, majd tétovázás nélkül kapom be tagját.
-Mi a..! - Felszisszenve hirtelen felül és hajamba kapva húzza elfejem onnan, amire csalódottan nézek rá. Még időm se volt megízlelni, pedig annyira akartam. - Mi volt ez? Most mentem el, így érzékeny, nem szabad ilyen hirtelen rácuppanni.
-Azt hittem szereted, ha fáj. - Mosolyodok el gúnyosan, addig is terelve a kínos témát. Soha többet nem akarok róla beszélni.
-Szeretem. - Mosolyodik el ő is, bár az övé inkább lenéző mint sem gúnyos. Soha többet nem mosom le magamról ezt az egészet. - Itt maradsz éjszakára? - Témát váltva kelne fel az ágyból, de ahogyan lelép el is esik.
-Jól vagy? - Aggódva mászok le hozzá a földre, megfogva karját felhúzva onnan. -Nem kéne ugrálnod még. - Csóválom meg fejem, miközben belül dagad a mellkasom, hogy milyen ügyes is voltam. Ha nem tartanám, lehet vállon is veregetném magam.
-Akkor elviszel megfürdeni? - Megnyalva ajkait húzogatni kezdi szemöldökeit, amire elmosolyodok és bólintok egy nagyot. - Második menetben, hátha jobban megy, majd a szopás. - Nevet fel, amitől kínosan lesütöm szemeimet. Örök életemre piszkálni fog ezzel? Csak próbálkoztam, nem tehetek róla, hogy pont rosszkor tettem azt. Morogva az orrom alatt kísérem fürdőbe. Rosszkedvem ellenére elmosolyodok, hisz felajánlotta nekem, hogy maradjak éjszakára, aminek nagyon örülök. Még csak olyan fél öt lehet, ami azt jelenti bőven van még időnk mielőtt fellövik a pizsit. Még több időt, akarok vele tölteni...akkor talán ő is belém szeret.
Vagy inkább nem kéne hiú ábrándokat kergetnem?
Köszönöm, hogy elolvastad. :)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro