-Takarodj innen. Rohadt idegesítő hogy a pofámba lihegsz.

-Különben mi lesz? Megölsz ahogy ti szoktátok intézni a föld alatt? Azt hiszed csak azért mert nem mondjuk, elfelejtettük? Erwin nem fog megvédeni, az a seggfej csak magával törődik! 

Érzem ahogy felmegy bennem a pumpa, de legyűröm. Ha úgy viselkedek ahogy elvárja, csak adom alá a lovat.

Elfolytom az érzést hogy megüssem ezt a seggfejet, elfordulok, tovább tisztítom a felszerelésem. A folyamat elvonja a figyelmem a szúrkálódásáról, és a dühömről. 

Mindjárt indulunk a következő expedícióra, és mindenki ideges. Főleg az emberek.

Ahogy kilovagolunk, a polgárok undorodva néznek minket, feleslegesnek tartják ezt az egész felhajtást. Én őszintén szólva nyugodtabb vagyok most, hogy a parancsnok Erwinre hagyta a formációkat.

Így talán nem döglünk meg az első fél órában. Csak a másodikban.

Felnézek az égre. Tényleg nagyon szép,nem rondítanak bele a falak. 

Kezdek elkényelmesedni. Régen börtönnek éreztem a földalatti várost, most börtönnek érzem a falakat. Lehet ezért jönnek ki ezek a kattantak, hogy egy kicsit ne legyenek bezárva. És mostmár én is közéjük tartozom.

Hamarosan felrepülnek a jelzőlövedékek, eddig mindegyik zöld. Hamarosan elérjük a tábort, onnan indulunk tovább körbenézni. Hegyeket azt hiszem. 

Oldalra nézek -én a hátsó baloldali szárny szélén vagyok- és meglátom azokat a hatalmas alakokat. Heveny hányinger fog el, fellövöm a piros füstöt, ami hamarosan szétterjed. 

Észrevettek minket a rohadékok.

A terv az hogy kikerüljük őket, de ezek nagyon jönnek. Felkelek a nyeregben, megtartom az egyensúlyom.

-Mit művelsz katona? -szól hátra a csapatvezetőnk.

-Féregirtás -felelek, és elmegyek a titánok irányába.

-Ne menj te hülye, megölnek! -hallottam, és hogy páran utánam jönnek, de  én gyorsabb vagyok mint ők. Az egyik titánt használom kapaszkodónak, felrepülök. Érzem a szabadságot, ami ezek a szarok iránt érzett undorral vegyül. 

Pillanatok alatt végzek, az utolsó fejére érkezve állok meg. Döbbenten merednek rám ahogy felszállok.

Ekkor veszem észre hogy az elülső csapatok is beszálltak a buliba, és nagyban döntögetik a titánokat. Látom Erwint is ahogy épp megöl egytet. Megáll a fején, a pengével mutat valamit.

Mindenki visszaszáll a lóra amikor egyszer csak fekete füst száll fel az egyik szárnyon. 

Egy rendellenes. 

Káromkodások sora, pár sikolyt hoz a szél. A csapatok átrendeződnek, a rendellenes követ minket. 

Nem olyan mint a múltkori, de ő is gyors, és céltudatosan jön felénk. Pont felkelnél volna,amikor valahonnan Erwin és a szaglászó colos feltűnnnek, és tökéletes összhangban kivégzik. Erwin átvágta a lábait, a colos- Mike azt hiszem- pedig átvágja a tarkóját. Visszamennek a lovaikra, és megállunk összeszedni a maradványokat, mivel nem erre jövük vissza. 

Csendes, gyors munka, mindneki komor. Erwint veszem észre, aki Mikével egy velük egyidős férfi felett állnak, az arcuk komor és szomorú. Majd őt is megragadják, és a szekérre teszik. 

Itt mindneki elveszít valamit, nem igaz?