• ɀꪮꫀ•

- Jó reggelt, hallottad a híreket?- bújik arcomhoz a brit pilóta, így én még jobban magamhoz húzom, és egy lassú reggeli csókot nyomok ajkaira, még mindig csukott szemekkel.

- Mégis milyen híreket kellene korán reggel hallanom és tudnom azon kívül, hogy hideg mellettem a helyed?- nyitom ki egyik szemem résnyire, mire a mosolygó Lando látványa tárul elém.

- Hiányoztam?

- Nem,- ingatom a fejem- még mindig hiányzol, szóval feküdj vissza, mert eleve megfázol.- hajtom fel az oldán a paplant, mire ő lerak először a mellettem helyet kapott éjjeliszekrényre egy csésze kávét, majd befészkeli magát mellém, kezében szintén egy csészével, így én átölelve a csípőjét a mellkasán pihentethetem a fejem.

- Azt hiszem, ez szerinted is érdeke lehet, te kis cica.- simogatja meg a fejem, mire én morogni kezdek- Még dorombol is.- néz le rám vigyorogva a brit, miközben én morcosan nézek fel rá.

- Akkor el is megyek.- húzódnék el, de ő nem enged.

- Dehogy mész, imádom amikor reggel ilyen bújós vagy.- nyom egy puszit a fejem tetejére, mire én elégedetten mosolyogva nézek magam elé. Eszem ágában sem lett volna innen el menni sehová.

- Akkor jó, mert imádok ide bújni reggelente.- teszem vissza fejem eredeti helyére.

- Nem akarom ezt elrontni, mert imádom az ilyen reggeleket, de ezt komolyan jobb lenne, ha most látnád, nem később és nem máshol.- teszi elém a telefonját, én pedig kérdőn nézek arra, majd vissza a pilótára.

- Lando? Nem vagyok kíváncsi a Messenger üzeneteidre. Őszintén biztos érdekesek, de vannak sajátjaim, megelégszem azokkal.

- Basszus, persze,- veszi el tőlem, majd pár kattintás után vissza is adja a készüléket- na ezt kell elolvasnod.- mutat a telefonra, aminek képernyőjén egy online újság van megnyitva.

Esküvői harangok a Forma1-ben?

Zoe Zara Morgenstern tegnap megosztott Instagram oldalán egy képet, melyen éppen párjától kapott kiskutyáját szorítja magához, bal kezének gyűrűsujján pedig egy hatalmas kővel ellátott ékszer kapott helyet, vajon már halljuk az esküvői harangokat?...

Ennyi is pont elég volt, hogy ismét egy életre undorodjak az online hírektől, így nem is olvastam tovább a cikket.

- Maximum valaki sokat ivott az este, és cseng a füle, na azt hallhatják.- teszem le a telefont az éjjeli szekrényre áthajolva a pilótán, akiből kitör a nevetés, így a kávéját visszaköpi a csészéjébe- Lando nem szép dolog köpködni.- ingatom a fejem, de belőlem is kitör a nevetés, így fekszünk reggel az ágyban ketten nevetve egy újabb abszurd cikken, ami rólunk szól...

••

- Aucs!- hallottam fentről, így lecsapva a laptopomat indultam el az emelet felé, ahol Lando kiáltott- Zoe!

- Jövök már!- kiabálok vissza, miközben beleiszok a magammal hozott teámba.

- ZOE!- kiáltott ismét egyre kétségbeesettebben a brit férfi, éppen amikor benyitottam a saját kis zugába.

- Mi ez a nagy ribillió itt? Ki halt meg?- dőltem neki az ajtófélfának, a pilóta azonban hirtelen felém fordult, oda gurult a székével, majd lerakta a kezemből a csészét, és az ölébe rántva gurult vissza velem eredeti helyére.

- Beütöttem a lönyököm, de nem is ez a lényeg, srácok bemutatom nektek hivatalosan itt is az én gyönyörű barátnőmet Zoet!- mutat rám, miközben a kamerába beszél, én pedig szerintem még életemben nem voltam ennyire zavarban, ismerem a szüleit, nagyrészt a barátait, a munkatársait, de ez egy újabb olyan része az életének, ami neki fontos, nekem viszont nagyon is idegen.

- Hello!- intettem egyet a kamera felé, mosolyogva, vagyis remélem, hogy mosolyogva...

- Ezt most úgy mondta, mintha azt kiabálná, hogy légyszi mentseketek meg, egy elmebeteg állat elrabolt.- nevetett fel valaki, mire a mögöttem, vagy inkább alattam ülő pilóta is nevetni kezdett.

- Köszönjük Max Verstappennek ezt az igazán pozitív megnyilvánulást,- szóval Max volt az- de én akkor el is engedem Zoet, vissza a földszintre, mit is csináltál?- néz rám kíváncsian a brit, én pedig még mindig zavarban vagyok, Jézusom, legszívesebben a kezeim közé temetném az arcomat, és elszaladnék...

- Öm, dolgoztam.

- Unalmas,- ingatja mögöttem a fejét, miközben Max ismét nevetni kezd- de akkor vissza is engedem Zoet dolgozni, csak kíváncsiak voltak már rád, és nem az újságok címoldalairól.

- Pedig mint ne mondjak, igazán előnyös képeim vannak ott.- erre a két pilóta ismét nevetni kezdett.

- Neked mindenhol, de nézzük van e valami érdekes dolog itt a kommentek között még, Zoe mit dolgozik? Zoe angol? Zoe játszon a szimulátorral! Na ez tetszik!- csapata össze kezeit a férfi, mire én megszeppenten nézek rá.

- Nekem annyira azért nem.- emelem fel a mutató ujjam, mire a két pilóta nevetni kezd.

- Gyerekek akkor legyen szavazás, kiteszem Instagramon a sztorimba egy képet, amin megjelölön Zot, vagy ő lesz a képen, még nem döntöttem el, de a lényeg, hogy ott tudtok majd szavazni, hogy mivel játszon Zoe, innen kommentek közül összeszedem azokat, amiket legtöbben írtok, és azok közül tudtok válogatni, és következő alakalommal, Zoe fog játszani, ugyen mostmár bármikor, hiszen aki követi őt instán, az tudja, hogy Adammal, költöztek, aki mostmár egy közös szobanövényünk.

- Adam a paré.- szólt közbe nevetgélve a holland is.

- Szóval bármikor be tudom rántani Zoet ide játszani, még munka közben is.- fejezte be a brit a kis monológját.

- Csak azért jöttem fel, mert azt hittem meghaltál, akkorát sikítottál...- vettem el a teám és megittam a maradékot, miközben a mögöttem helyet foglaló brit hihetetlenkedve nézett rám, a háttérzajt pedig a holland hahotázása adta.

- Ez nem igaz, csak visszhangzik a ház.- kezdte azonnal védeni magát.

- Üm, persze persze, na de én megyek,- csapatam a pilóta combjára, aki durcásan nézett rám ezek után- légyszi válasszatok valami olyan játékot, amiben nem fognak porig alázni.- néztem bele a kamerába, majd integettem egyet és kiszálltam a pilóta öléből- Sziasztok!- ezzel ki is léptem a szobából, de még hallottam, hogy a brit vitatkozik valakivel, gondolom Max lehet az az illető.

Visszaültem a gépem elé, viszont sokkal boldogabban, mint ezelőtt, hiszen feldobott a pilóta társasága, még ha csak pár percre is... Elkezdtem begépelni egy újabb oldalt, miközben az ölemben Fufy szuszogott nyugodtan, ebből az idilli állapotból pedig a lépcsőn dobogó pilóta érkezése szakított ki.

- Rendelünk kaját?- nyitja ki a pilóta a hűtőt, majd kivett belőle egy üveg vizet, és mellém lép, hogy belenézzen abba, amit éppen csinálok.

- Az ebéd a sütőben van Lando.- nézek fel a pilótára, aki felvont szemöldökkel néz rám.

- És mit csinált az én kis konyhatündérkém?- csókol a nyakamba, majd a vizet a másik oldalon érinti a nyakamhoz, ami miatt felsikítottam, hiszen hideg volt...

- Te szemét!- lököm meg mellkasánál, ő pedig nevetni kezd, majd visszabújik a nyakamhoz, és egy csókot nyom oda, ahol az előbb a palack volt.

- Tudom, hogy szeretsz!- nyom egy csókot a fülem mögé is, ebbe pedig én beleborzongok.

- Nem vagy te egy kicsit túl magabiztos?- fordulok felé hirtelen, így egy csókot nyom a számra, majd elkezdi elmélyíteni azt, miközben lecsapta a laptopom tetehét, és felültet az asztalra, és a két lábam közé áll, és hátra döntötte a fejem, hogy még jobban az ajkaimhoz férhessen.

- Lehet, hogy az vagyok, de egy ilyen gyönyörű nővel magam mellett nehéz nem annak lenni!- duruzsolja a fülembe, én pedig mély levegőt veszek, miközben ő lassan elhajol tőlem- Együnk, már késő van...- emeli maga elé a csuklóját, melyen órája csücsült, nekem pedig csak egy bólintásra futotta, mielőtt leugrottam az asztalról, hogy a pilóta után mehessek a konyhába- Ez mi?- tartja elém a jénai tálat, amiben az étel van.

- Rakott padlizsán.- nézek rá, miközben a konyhapultnak vagyok dőlve, arcom pedig még mindig pipacs színű, és mivel a gondolataimba vagyok merülve, észre sem veszem, hogy Lando elém lépett, és egy csókot nyomott az ajkaimra.

- Tetszik az új pirosítód.- húzza végig egyik ujját arcélemen, én pedig alsó ajkamba harapok, ahogy elhalad mellőlem.

- Nekem is tetszik.- szólok utána, de nem nézek felé, hanem a tanyérokat szedem össze az evőeszközökkel együtt.

••

- Zoe, Zoe!- bökdös meg a mellettem alvó pilóta, mire én átfordulnék a másik oldalamra, csakhogy ő határozottan tart maga mellett.

- Hm?

- Kelj fel!

- Te fogsz...

- Csak legyél fent, mert ha te nem alszol, akkor én sem, és mára van programunk!

- Lando holnap után utaznunk kell Belgiumba, megbeszéltük, hogy nem csinálunk semmit sem most.- motyogom belek a végét a mondatnak a pilóta mellkasába, hiszen szorosan magamhoz öleltem a férfit, és az ő kezei is szorosabban fonódnak körém.

- Megyünk, Zoe, mennünk kell kilencre a reptéren kell lennünk, és nyolc óra.

- Lando nem megyek sehová, holnap után minden reggel kelnem kell, papírokat rendezni, most csak veled akarok még egy napot nyugodtan eltölteni, és ennyi.

- Velem leszel, csak nem itt, na gyerünk.- lökdös még megint, de még mindig mögöttem feküdt.

- Ugye tudod, hogy addig nem fogok felkelni, amíg te se?- motyogom a párnába, majd már csak annyit érzékelek, hogy a pilóta mocorog mellettem, de engem el is nyomott az álom, ismét...

• ꪶꪖꪀᦔꪮ •

- Hé!- kiáltott fel Zoe, amikor kiemeltem a puha takarók közül, az ágyból, majd elkezdtem vele lelépkedni a lépcsőn, hiszen a csomagokat már betettem a csomagtartóba.

- Én megmondtam, kilencre a reptéren kell lennünk, fél kilenc van, de nem, te visszalszol,- csuktam be a bejárati ajtót, miután benyomtam a riasztót, és be is zártam azt- hát akkor most jössz szépen így...- nyitottam ki ah anyósülés felöli ajtót, majd beültettem oda lányt, és bezártam az ajtókat, hogy ne tudjon kiszállni, amíg elrendezem hátul Fufyt, na nem mintha annyira próbálkozott volna vele, tekintve, hogy még azt sem tudta pontosan, hogy melyik dimenzióban van...- Mehetünk?- ültem be a volán mögé, mire a lány döbbenten, de azért bólintott, én pedig elnevettem magam reakcióját, majd elindultunk a reptér felé.

- Oké,- szólalt meg, amikor már félúton voltunk- akkor hová is tartunk?- fordul felém, még mindig döbbenten, de már sokkal ébrebben.

- A reptérre, utána pedig titok.

- Még jó, hogy ennyire szeretlek, különben már rég hisztiznék.- jelenti ki, én pedig csak nevetni kezdtem.

- Nem kicsim, ha nem lennél ilyen fáradt, akkor már hisztiznél, de mivel nyolc perce vettelek ki az ágyunkból, ezért nem hisztizel.- fűzöm össze ujjait az enyémekkel, majd megcsókolom a kézfejét, mire ő is mosolyogni kezd.

- De akkor is, most pizsamában akarsz emberek elé vinni?

- Azért van előnye annak, ha az ember Forma 1-es pilóta, mondjuk ilyen szép nő ül mellette pizsamában.- nézek rá, ő pedig csak a nyelvét nyújtja felém- Leharapom!- nézek vissza az útra nevetve.

- Nem!- húzta el a magánhangzót a szóban.

- Honnan veszed, hogy nem?- nevetem el magam, ő pedig szabad kezével, hiszen másik kezét még mindig fogom, a vállamba üt gyengén.

- Mert szereted ha beszélek.- néz rám huncutan, így kénytelen vagyok újra elnevetni magam.

- Én másra gondoltam.- nézek rá, miközben szemöldökönet fel le húzom, Zeo azonban csak sokkolódva néz rám.

- Perverz!- ezen csak elnevetem magam, de már be is fordulok a reptér magán parkolójába, és félreállok az autóval- Lando, amúgy csak megjegyezném, mert amúgy biztos nem fontos,- emelte fel kezeit, mintha védekezne- hogy nem is csomagoltam semmit, csak elkezdtem.

- Én viszont befejeztem, szóval a csomagjaink bent vannak a csomagtartóban, te pedig bemutatkozhatsz a pilótának, pizsamában.- nézek rá, viszont alig tudom visszatartani a nevetést, látva az unott arcát.

- Nincs rajtam cipő.

- Hogy mi?- tör ki belőlem a nevetés, ő pedig csak durcásan meglök a vállamnál.

- Lando Norris, én egyszer, aah!- inkább kicsapta a kocsi ajtaját, és kiszállt.

- Hé az autóra vigyázni!- szállok ki én is döbbenten.

- Én inkább magamra vigyáznék Norris!- fordul vissza felém morcosan, miközben a mutató ujjával mutogat nekem, én pedig inkább a csomagokat szedem elő a az autó hátuljaból, majd lezárva azt indulok el a lány után, a pilóta és a légiutas kísérők felé.

- William ő Zoe, a barátnőm, akit negyed órája szedtem ki az ágyból, Zoe ő William, aki remélem nem negyed órája szállt ki az ágyból.- mutatom be egymásnak a pilótát és Zoet.

- William Pear, kisasszony.- nyújtja Zoe felé a kezét, aki el is fogadja azt.

- Zoe Morgenstern, nagyon örülök.

- Szintén!- vigyorog rá a lányra egy harminckét fogas mosollyal.

- Szóval Will, milyen utunk lesz?- lépek a lány mellé, és átfogom a derekát, tekintettel arra, hogy nincs rajta cipő, így nem lenne a legjobb, ha magam mellé húznám.

- Gyors és zökkenőmentes uram.- néz rám a férfi tisztelettudóan, azért tudjuk már, hogy ki dolgozik kinek, kérem szépen...

- Nos akkor induljunk is, Zoenak még át kell öltöznie.- csapatam össze a kezemet, mire a lány megugrik mellettem egy kicsit- Zoe, mehetünk?- mutatok mosolyogva a lépcső felé, mire ő csak bólint, majd elkezd fellépkedni a fokokon- A csomagokat rád bízhatom Will, igaz? Köszi!- veszem magamhoz a spottáskámat, amiben az úthoz szükséges dolgok kellenek, nekem is és Zoenak is válatóruha.

Lassan mentem fel Zoe után a gépre, így mire felértem, a lány már az egyik ülésben ült, és már félig vissza is aludt, amikor az ölébe ejtettem Fufyt, akit én hoztam fel a gépre.

- Fufy, drága kincsem.- emelte fel azonnal a kiskutyát, és neki kezdett el gügyögni- Apa téged is felkeltett, igen picúr?- nyomta neki saját orrát a kutyájénak.

- William úgy nézett rád, mint egy kisgyerek a játék autójára.- dobtam le magam a lány melletti ülésre.

- A te pilótád.- válaszolt, de még mindig a kutyust dögögönyözte, azt is csodálom, hogy hallotta mint mondtam- És te nem engedted, hogy felöltözzek, különben sem vagyok játék autó.

- De, de csak az enyém.- fontam össze mellkasom előtt a kezeimet, Zoe pedig unottan nézett rám- Jó, nem vagy játék autó, de érted mire gondolok.

- Persze, hogy értem Lando, de engem kicsit se izgat az a bájgúnár, olyan lenyalt haja volt, mintha egy hete nem mosta volna már, és csak a zsírral elég lett volna ha hátra fésüli, mert már az ott tartja.- kikerekedett szemekkel néztem rá, majd kitört belőlem az önfeledt nevetés, nap-nap után egyre jobban értem, miért is szeretem annyira ezt a lányt.

Fejét a vállamra hajtva aludt a kanapén Zoe, miközben én az autó adatait nézegettem, valamit az edzőmmel beszéltem telefonon, miután a mérnököm rám unt, és letette. A lány ölében ott volt még a barna kiskutya, akinek a buksiját meg is simigattam, majd elköszöntem a vonalban lévő férfitől, majd egy csókot nyomtam Zoe gyönyörű rózsaszínű ajkaira, aki erre csak hümmögött, majd még jobban hozzám bújt.

- Le fogunk szállni, kis cicus.- húztam végig kezemet arcán, ő pedig felhúzta a szemöldökét, majd lassan nyitogatva nagy szemeit rám nézett.

- Cica?- kérdezte álmosan, miközben nyújtózkodott egyet, ezzel pedig elvonta a figyelmemet a kérdéséről.

- Hogy tessék?- ráztam meg a fejem, mikor kérdőn nézett rám, majd ő nevetve odahajolt az arcomhoz, azt hittem egy puszit nyom rá, de ő inkább végignyalta azt, én pedig döbbenten néztem végig, ahogy ezek után teljesen nyugta visszaszambázik az üléséhez.

- Te most komolyan megnyaltál?- állok fel még mindig döbbenten, és én is leülök mellé, ő pedig rám néz.

- Meow?- dönti oldalra a fejét, én pedig csak nevetni kezdek rajat.

z.z.morgenstern

37 876 ember kedveli

elhozott Belgiumba romantikázni...🥰

2 569 hozzászólás

maxverstappen1 fitalcság bolncság...
    →z.z.morgenstern ez mennyit ivott?
    →alex_albon vedd amennyit te ittál, szorozd meg nyolccal, ahhoz adj hozzá tízet, és azt emeleld négyzetre
    →z.z.morgenstern aha, és ennek oka is van?
    →alex_albon hát ő és Dilara...
    →z.z.morgenstern igen Albon?
    →landonorris Alex, muszáj ezt...?
    →alex_albon úgyis megtudta volna...
    →z.z.morgenstern DE MÉGIS MIT?
    →maxverstappen1 én szaktottm Dialaravl
    →z.z.morgenstern HOGY MI?!
    →alex_albon lehet mégsem kellett volna elmondani 😶
    →landonorris Albon, komolyan, most a hétvégén még csak a Red Bull egy kilóméteres közelébe se engedhetem...
    →z.z.morgenstern ÉN MEGFOJTOM!
    →lewishamilton ajaj...
    →danielricciardo K.O.
    →landonorris Istenem...🤦🏻‍♂️
    →maxverstappen1 nyughi Zuzi, mjd mnent elesélek ha Landoval ott lsztek!
    →z.z.morgenstern ajánlom, hogy addig szerezz egy páncélt magamnak Verstappen...

•🐝•