4. - Seventeen és Twice
A szünetből visszatérve, Mollival az oldalamon sétáltam be a terembe. Őszintén nagyon nem vártam a matekot, pedig szeretem a matematikát. Még a tanárnőnket is nagyon bírom, habár igaz, hogy sokat kiabál. Mondjuk az is igaz, hogy az osztálytársaim, főleg Bence haverja miatt.
A fiúra visszatérve, ezeken az órákon mellette ülök. Nem nagyon vagyok odáig érte, de persze az én véleményem itt nem számít. Ő azért szeret mellettem ülni, mert puskázhat rólam, amit nem szoktam neki engedni, ettől függetlenül természetesen mindig megteszi és így egész jól áll matekból, hála nekem.
- Hello - mosolygott rám, miközben leült mellém. Tőlem ignorálást kapott, amit nem igazán értékelt. - Hahó - mozgatta a kezeit a szemem előtt, mintha nem venném észre.
- HAGYD MÁR ABBA!!! - ordítottam rá. Mindenki megijedt, szó szerint mindenki, az az a tanárnőnk is.
- Minden rendben Hanna? - kezdett aggódni. Ránéztem vidáman, illetve bólintottam is neki egyet, hogy nyugodjon meg. - Akkor kezdjük a mai óránkat! - tette le a cuccát a tanári asztalra. - Ma legyen egy felelőnk...
- Elnézést tanárnő, de mégis miből? Éveleje van, nem vettünk még semmit - értetlenkedett a mellettem ülő fiú.
- Kedves Bence, a tavalyi tananyagból! - hogy tessék??? Szerintem senki nem emlékszik arra, max. Milán. - Szóval aki felelni fog...Molli! - jaj neeee!!!
- Khm...muszáj? - ijedt meg a barátnőm.
- Ha nem akarod, hogy a felelésedre meg az órai munkádra is bevéssek egy egyest, akkor igen - nézett dühösen a lány felé.
- Rendben... - egyezett bele félénken.
- Az egyenlet az ez! - mutatott a könyvében egyre.
*time skip*
A jó vagy a rossz hírrel kezdjem? A jó, hogy nem lett a felelete 1, a rossz, hogy 2 lett. Igaz, jobb, mint az elégtelen, de úgy érzem, hogy a tanárnő szánalomból adta meg szegény Mollinak. Mivel addig jutott el, hogy leírta az egyenletet, meg találgatta az eredményeket (amiből egyik se lett jó).
Éppen angolra kísértem (mivel nekem nem kell járnom angol órára, mert megvan a középfokúm) legjobb barátnőmet, amikor is megláttam Zsófit és (evvel együtt a testőrét, Fannit) Bencét.
Ő az utolsó az életemben, akit látni akarok. Gyűlölöm.
- Sziasztok csajok! Angolra mentek? - nyávogott Zsófia.
- Csak én, Hanna nem - beszélt magabiztosan Molli.
- Hogy hogy? - húzta fel a szemöldökét a matekpadtársam.
- Nem kell bejárnom, megvan a középfokúm... - hajtottam le a fejemet, hogy ne tűnjek nagyképűnek.
- Jah értem - szólalt meg Fanni. A száját elhúzva suttogott valamit Zsófinak, amire a lány nem suttogva, hanem normál hangerőn válaszolt.
- Persze, hisz ismered. Ilyen - dobta hátra a haját. - Bence, drágám induljunk! - tényleg el is feledkeztem róla.
- Oké, sziasztok - intett egyet a srác.
Elmentek. Végre. Huhuuuuu!!!
*time skip*
Az öltözőben vettem át a pólómat amikor is valaki rám ugrott. Nahát ez sok ember lehet, viszont ha valakinek mindig 2 copfban van a haja, illetve az a haj nagyon világosbarna, akkor csak egy ember lehet, Cinti. Ő mindig is ilyen volt, állandóan jókedve van, neki is!
- HEYYY!!! - köszönt a hátamon.
- Sziaaa!!! - vigyorogtam rá, miután leraktam, mert naaa...én se bírok el mindenkit.
- Mizujs?
- Semmi, megvagyok. Veled? - kérdeztem vissza.
- Képzeld a lovam még mindig fantasztikus. Ja meg képzeld lesz kistesója!!! - nahát igen...ő odavan a lovakért, van egy gyönyörű foltosa aminek neve Mina (a Twice-ból a bias-e, ja meg ultimate bias-e is).
- Ez tök szuper - próbáltam lelkesedni. Ekkor meghallottunk egy sípot.
- GYERTEK! - kiabált Mira.
- MEGYÜNK - ordítottunk neki vissza.
Cinti-vel az oldalamon battyogtunk be a terembe. Majdnem mindenki ott volt már, de semmi bajjjj.
- Ma mindenfélét táncolunk, illetve ti választhattok zenét/bandát! - mosolygott a tanárunk.
- Legyen először a _World! - mondta Molli. Az az egyik nagy kedvencem.
- Okés! Akkor hajrá! - indította be a dalt az edzőnk és mi pedig beálltunk a helyünkre.
Tudni illik, hogy vannak olyan bandák, ahol mi választjuk ki, hogy melyik tagok vagyunk, és hát olyanok is, ahol megvannak, a Seventeen az előbbiek közé tartozik. Probléma a következő...nekem 3 bias-em van onnan. The8, Joshua meg Coups. De muszáj voltam dönteni, illetve mivel Boró nagy crush-a Joshua, ezért őt választotta szóval ő kizárva, The8 meg Diana kedvence, hiszen ő is kínai akárcsak a barátnőm. Akkor maradt Seungcheol nekem. Habár egyáltalán nem bántam.
Akkor a Seventeen lista (xd):
- Joshua~Boróka
- The8~Di
- Hoshi~Molli
- Woozi~Vivi
- Jeonghan~Alíz
- Mingyu~Lora
- Vernon~Lana
- Jun~Cinti
- Dino~Dorina
- DK~Lilla
- Wonwoo~Bogi
- Seungkwan~Csenge
- S.Coups~én (Hanna)
Ez lenne. Szerintem mindenkinek jó a saját stílusához. (habár Lora hisztizett egyet, hogy miért nem a legkedveltebb tagot, az az Hoshi-t kapja, de végül Molli kapta, mert hozzá sokkal jobban illik).
Ezt a dalt eléggé szeretem, mégha én (Coups) annyira nem is vagyok középpontban, habár utálok is abban lenni, hiszen elég szégyenlős vagyok.
Én kezdtem az egészet tök nyugodtan. Jaaa plusz infó!!! Ez a zene azért is jó, mert nem nehéz, sem pedig gyors.
*time skip*
Az edzésnek vége lett. Mira annyit mondott még, hogy az 1 hetünk van az országosig.
Hazafele egyedül sétáltam, ami aránylag fura, hiszen mindig jött velem vagy Alíz vagy Cinti, Molli. De aznap nem.
A fejemre raktam a fejhallgatómat és elindítottam a műsorlistámat. Az első dal a BTS: We are Bulletproof: the Eternal volt, ami nagyon nagy kedvencem. Általában elsírom rajta magamat, hiszen persze Army is vagyok (Jimin a bias-em). Viszont akkor nem bőgtem el magamat, amin még én is meglepődtem. Utána az egyik kedvenc bandám következett, az Epex, akik egy nem igazán ismert fiúbanda (írói megjegyzés: baromira szeretem őket, hallgassatok Epex-et, mert nagyok kevés rajongójuk van!!!!). Tőlük pedig a kedvenc dalom, ami persze a legjobb is...az I'll go first. Ez egy szomorú dal, de illett az akkori hangulatomhoz legalább.
Nem voltam túl jó kedvemben. Egyrészt Bence hülyeségei miatt, másrészt pedig a stressz, amit a táncverseny miatt éreztem. Egyik se jobb, mint a másik, hát ez van, el kell viselnem.
Hazaérve első dolgom volt letusolni, ami nagyon jól esett. Kint elég hideg volt, pedig még csak szeptember 2-a van.
A fürdés után megvacsoráztam, 2 pirítóst ettem. Semmi extra.
Az ágyamba beugorva, a telefonommal a kezemben néztem a kdrámámat.
————————————————————————
Sziasztok!!!
Arra gondoltam hogy kicsit haladjunk a sztorival, így több *time skip* lesz. Remélem nem bánjátok, illetve abban is reménykedek, hogy tetszett ez a rész!
Kommenteknek szívesen várok akár kritikát, akár pedig dícséretet.
Legyen szuper napotok/estétek! 💜🫶🏻🫰🏻
Illetve ne feledjétek!!! Nem sokára 3 hét téli szünetben lesz részünk!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro