– Két gombóc sós karamellt kérek édes tölcsérben.

– Máris adom – felelte vidáman.

Csele csak akkor nézett a vásárlóra, amikor már felé nyújtotta a nyalánkságot. Csónakossal találta szembe magát, akiből éppen kitört a nevetés.

A mosoly leolvadt az arcáról.

– Látom, gyorsan elfelejtetted, miért szakítottam veled – közölte hűvösen, majd a fagylaltot Csónakos pólójába nyomta.

– Ne már, Csabika! – méltatlankodott. – Én...

– Ez még tőled is gáz volt, haver – vágott a szavába egy korábbi vásárló, azzal a saját fagylaltja maradékát Csónakos fejére állította.

– Weisz?! Mi a franc?

– Főnök, elmentem! – kiáltott hátra Csele. Kilépett a pult mögül és kézen fogta Weiszt. – Nem kell kifizetned – vetette oda Csónakosnak.