A Hideg c. százszavas folytatása. :)

Wendauer csuromvizesen, csöpögő hajjal sietett a mobiljához.

Ismeretlen szám.

– Halló?

– Hála a jó égnek! – Csónakos e rövid mondat közben akkorát sóhajtott a telefonba, hogy Wendauer érezni vélte kilélegzett levegőjét. – Hol vagy?

– Itthon.

– Jó. Az jó – nyugtázta. – Beengedsz?

– Tessék?

– Itt állok az ajtód előtt vagy húsz perce és dörömböltem, mint az őrült, mert a csengőd elromlott, de nem reagáltál és megijedtem, hogy... – hadarta, ám a mondat befejezetlenül lebegett fölöttük. – Beengedsz?

Mélyeket lélegezve próbálta csitítani hevesen zakatoló szívét.

– Be – lehelte.

– Látom, a ruhákat már nem kell letépnem rólad – jegyezte meg Csónakos vigyorogva.

Wendauer fülig vörösödve csapta be az ajtót az orra előtt.