- Eun nincs kedved velünk játszani? - kérdezi V.

- Játszani? Mit? - kérdezem meglepve.

- Felelsz vagy merszezünk. - mosolyog Kook.

- Hát jó, miért is ne. - mosolygok, majd leülök a földre bátyám mellé.

Elkezdtünk játszani. Kis idő elteltével egy kicsit perverzebb kérdések voltak, aminek Mon nem mindig örült, főleg ha tőlem kérdeztek.

- Felelsz vagy mersz Yoongi hyung? - kérdi Hopi.

- Merek. - jelenti ki egyszerűen.

- Akkor... - néz rá vigyorogva a fiúkara, akiknek szintén olyan mosoly volt arcukon - játszd el Eunnal, egy hétig, hogy együtt vagytok. - mondja ki a feladatot a rapper.

Erre kikerekednek mind Suga mind az én szemeim egyaránt. Ránézek a bátyámra, s ezzel a lendülettel rá is ugrok, lefogásképpen.

- Hoseok, neked lassú halálod lesz!!... - kezdi bátyám.

- Ne öld meg őt. - kérlelem testvérem.

Lenyugtattam Namot.

- Persze nem kötelezhetlek titeket a csókra....és az erősebb dolgokra, csak ilyen lájtos dolgokra gondoltam, mint kézfogás meg ilyenek, hogy tényleg úgy tűnjön mintha járnátok. Mind ezt 1 hétig. Ja és ehhez Eunnak át kell költöznie a te szobádba, hozzád. - röhögik el magukat a fiúk, kivéve Yoongi és Nam.

- Hát.... ezt Eunnal is meg kellene beszélni, mert mi van ha ő nem vállalja be? - mondja Suga.

- Hahó, én is itt vagyok.... - mondom - Hát...én... na jó, belemegyek, fogjuk fel egy jó hülyéskedésnek.

- Tényleg ezt akarod hugi? Nem muszáj megcsinálnod. - mondja Nami.

- Hát akkor ezt megbeszéltük. - vigyorog J-Hope.

Kis idő elteltével a fiúk átvittek nekem egy nagyon vastag és puha matracot Suga szobájába. Nekem tökéletes lesz a földön is.

Este:

Már letusolva, pizsamában ültem az én kis matracomon. A pizsamám egy rövidnadrág és egy fekete trikó, mert nagyon meleg van. Bejön Yoongi.

- Figyelj Eun! Ha nem szeretnéd ezt csinálni, nem kell, ez csak egy buta játék volt. - mondja komolyan.

- Tudom, hogy ez csak egy játék volt, de jól fogunk szórakozni. - mosolygok rá.

- Biztos, hogy ezt akarod játszani? - kérdez vissza.

- Igen. - még mindig mosolygok.

- Jól van, hát akkor csináljuk rendesen. Játszunk úgy, hogy ezek az idióták tényleg bevegyék. - mosolyog.

- Hajrá, nyomassuk neki.

- De nyugi, nem foglak megcsókolni. -mondja.

Mind a ketten lefeküdtünk aludni. Ő az ágyra én meg a matracra. Vajon mit értett az alatt, hogy "akkor csináljuk rendesen" ?.... Na mindegy, ez úgyis csak egy játék.

Reggel felriadtam. Gyorsan felpillantottam az ágyra. Yoongi még alszik. Mennyi az idő? Ránézek a telefonomra, reggel 6 óra van. Gyorsan felöltözöm, a fürdőszobában, s megyek le reggelit készíteni.

8 óra.:

- Jó reggelt! - ül le az asztalhoz a hatodik fiú is. Mind az asztalnál ülnek. Én a mosogatónál állok,háttal nekik.

- Suga hyung hol van? - kérdi meg Jin.

- Jó reggelt! - lép be a konyhába az említett személy.

Odasétál hozzám, hátulról átöleli derekam és nyom egy puszit az arcomra. Nagyon megleptek tettei. Szerintem egy picit el is pirultam. De amint látom, nem csak engem döbbentettek le cselekedetei. A fiúk nagyot néznek... főleg a bátyám... Jajj szegény.... Suga is leül az asztalhoz a többiekhez. Tálalom nekik a reggelit. Elkezdenek enni.

- Te nem eszel? - kérdezi meg tőlem Jimin.

- Nem nagyon vagyok éhes. - mosolygok.

- A reggeli a legfontosabb étkezés. Ha nem eszel, nem lesz energiád. - fogja meg karom Suga, leránt maga mellé egy székre, az evőpálcikáival felvett ételt belenyomja a számba. Én mindvégig szemeibe nézek. Lassan kihúzza számból a pálcikákat. A kezével számhoz nyúl, majd hüvelykujjával letöröl egy kis darabka ételt szám széléből, s lenyalja ujját. Szerintem tiszta piros az arcom.... A többiek annyira meglepődtek, hogy Namnak a kezéből kiestek a pálcikák és a szája tátva maradt. Nem valami gusztusos volt, szájában az étellel.

Reggeli után:

- Be kell mennünk a céghez. Jössz velünk? - kérdi meg Tae.

- Nem, én itt maradok, és szerintem elkezdek takarítani. - mosolygok.

- Jajj, hagyd csak, majd megcsinálom én. - mondja Jin.

- Nem-nem. -rázom meg a fejemet.

- Akkor szia, vigyázz magadra! - köszön el bátyám.

- Szia. - köszönök vissza.

Takarítás közben:

Megtaláltam a takarítószereket. Elkezdek letörölgetni..... Akkor Yoongi így értette azt, hogy "akkor csináljuk rendesen".... Gondolkozás és takarítás közben nagyon gyorsan telik az idő. Már felporszívóztam, letörölgettem, letakarítottam az ablakokat, a mosdót és a fürdőszobát kisikáltam, s ebédet is csináltam. Ránéztem az órára. 2-őt mutat. A fiúk nemsokára megérkeznek.

Kicsivel később:

- Halihóóó!! Eun itthon vagy? Vagy talán már elszöktél? - ugrál oda hozzám vidáman Tae.

- Dehogy szöktem el. - mosolygok rá.

- De gyönyörű rend lett. - dicsér meg Jin.

- Köszönöm. - mosolygok - Remélem éhesek vagytok, mert csináltam ebédet.

- Hurrááá~ kaja. - örül meg neki Kook.

Este 7 kor:

- Gyerekek, nincs kedvetek filmet nézni? - kérdi meg Repmon.

- Deee~ - hangzik egyszerre a válasz.

Kiválasztottunk egy jó kis horror filmet. Van aki a földön, van aki a kanapén ül. Suga lehúzott magához a földre, s lábai közé ültetett. Átkarolta derekam, s vállamra tette a fejét. Én nekidőltem testének, mert nagyon kényelmes volt. Láttam bátyámon, hogy ez alatt az egy hét alatt kis híján meg fog őrülni.

A film tetszik. Ahogy elnézem a fiúkat néha Hopi megrezzen. Kicsit vicces.

- Szólj, ha nem tetszik a film, vagy ha félsz, mert nem muszáj ezt néznünk. - súgja alig hallhatóan fülembe Yoongi. Meleg lehelete a nyakamhoz ér, hisz már pizsamában vagyunk mind.

- Nem, ez tökéletes. Imádom a horror filmeket. - mondom halkan, majd rámosolygok.

Egy idő múlva már elültem magam, s elkezdek kicsit mocorogni. Szerencsémre vége lett a filmnek, így végre ki tudtam nyújtózni.

Éjszaka 11.:

Nem nagyon bírok elaludni.... Hát akkor barangoljunk kicsit. Halkan kiléptem az ajtón, majd a táncterem felé vettem az irányt. Becsuktam a terem ajtaját, majd elkezdtem nyújtani. Bemelegítés után bekapcsoltam a GOT7: A című számot. A lehető leghalkabbra vettem a hangerőt, hogy még véletlenül se kelljen fel senki.

Nem figyeltem semmire, csak a zenére és a táncolásra.

- Te mit csinálsz fent még ilyenkor? - kérdi meg hirtelen egy hang.

Gyorsan fordulnék hátra, de megcsúszott lábam, s elestem. A fiú odasiet hozzám. A térdemet lehorzsoltam és kissé vérzik is.

- Jajj te, ennyire ijesztő azért nem vagyok. - nevet fel. Én is elkezdek nevetni. Gyorsan kisiet a konyhába,majd egy ragtapasszal a kezében tér vissza. Ráhelyezi sérülésemre.

- Olyan vagy mint a bátyád. - mosolyog.

- Igen, ő is folyamatosan lesérül, vagy eltöri a karját. - mosolygok vissza.

- Csak te ennél jobban ne sérülj meg. Na de most már gyerünk aludni, mert holnap nagyon fáradt leszel.

- Köszönöm Jungkook.....