21. rész
- Igazi mágia. – mondta az egyik.
- Most már hisztek nekem?
- Igen. – mondták egyszerre.
- Remélem, most már békében lesztek, és nem bántjátok a másikat. – mondtam és elmosolyodtam.
Ezek után visszatértünk a palotához és besétáltam Paal-lal. A két fehér sárkány már nem volt ott. Egy hatalmas egyenes folyosó vezetett a trónteremhez. Bekopogtattam és beléptem. Mindenszem rám szegeződött. A hatalmas sárkányhoz léptem.
- Többé nem fognak zargatni ezek az átoksárkányok.
- Nem igazán értem, hogy tudtad ezt elérni. – rázta meg a fejét, majd a sárkányra nézett, aki szorosan a nyomomba volt emberi alakjában. – Ki ez a kisfiú? Mutatkozz be fiam. – utasította.
- A nevem Paal. – mondta és fejet hajtott.
- Az a Paal, aki itt született meg a palotámban? – kérdezte érdeklődve.
- Igen.
- Értem. – zárta le ennyire. Láttam, hogy egy kicsit rosszul esett Paalnak.
- Milyen modortalan. Olyan régóta várt arra, hogy találkozzon veled, Bo. Legalább beszélgethetnél vele. Ez szomorúvá tesz. – mondtam monoton hangon.
- Ki vagy te, hogy így beszélj a királyunkkal? – jött oda az egyik fehér és megfogott a karmaival. Éreztem, ahogy a karmai megszúrják a bőröm.
- Elég legyen. – szólalt meg Adam kapitány. – Ő a királynőd. – mondta és egy tűzsugárral megmentettet. Megégette a sárkányt és elengedett. A földre érve a sárkány szemébe néztem, aki erre védekezésképpen tűzet okádott. Egy jég pajzzsal védtem meg magunkat.
- Nem akarok egy sárkánnyal harcolni. – mondtam.
- Tűz és jég... - kezdte Bo. – Te vagy Alan Ice lánya? – kérdezte a sárkány.
- Maga ismeri az apámat?
- Kis tojás koromban ő talált rám és nevelt fel. Mindig vele voltam. Akkor is, amikor egy csatában eltűnt. – mondta és egy könnycsepp folyt végig az arcán. – Ő egy jó ember. Mindig távol volt a családjától. De olyan örömmel mesélt az ő drága lányáról.
- Anya azt mondta, hogy meg kell találnom őt. – mondtam zavartan. – De nem tudom, hogyan fogom felismerni, hiszen nem emlékszem rá.
- Olyat mondott nekem, hogy sokra fogod vinni és egy fénysugár segítségével megmutatod neki a haza vezető utat. – mondta.
- Hogy fogom megtenni? – kérdeztem a sárkánytól. – Hiszen még be kell fejeznem a próbát, hogy megvédhessem a sárkányokat.
- Meg fogod tudni a megfelelő időben. – mosolyodott el. – De milyen próbát?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro