~~~Taehyung nézete~~~

Fájdalmamban felkiáltottam, s a pilláim lecsukódtak. Láttam egy képet... Via a földön zokogott, a szárnya félig kinőve. Yoongi kezében egy konyha kés és Zaya testébe döfi, majd a nő szárnya pillanatok alatt kinő, de csak két másodpercig marad fent a hátán, mert Yoongi által zuhan az is a padlóra...

S hirtelen felkaptam a fejem. Körbe néztem. Ugyan úgy, Yoongi hyung szoba ajtaja előtt térden, folyik... Azaz ömlik a könnyem. Ez az álom... Ez valami jel? Vajon ezt Via álmodta, csak nekem is megjelent, mert az elemi erőnk összeköt minket?
Nem tudom pontosan, de ijesztő volt az biztos! Főleg a nő fájdalmas zokogása sajdította a szívem.
Hirtelen ötlettől vezérelve felpattantam és kiszaladtam a konyhába. Jin ott sürgött-forgott, s éppen szelte a reggelit. Minden fiókot és ajtót kinyitottam, átkutattam, s még hyung kezéből is kiszedtem a kést, és megvizsgáltam.
-Téged mi lelt?- kérdezi kíváncsian.
-Egy kimondott kést keresek. Nem tudom elmondani pontosan hogy néz ki...- sóhajtok, s megindulok a többiek szobájába. Ott is mindent feldúrtam, de semmi. Ott vannak még a fürdők és Yoongi szobája. A csempés helységekben sincs semmi... Tényleg! Yoongi hyung-nak van egy késkészlete!
Beszaladtam a szobába és kutakodni keztem.
-Taehyung!! Mi a fészkes francot csinálsz?! - állnak meg az ajtóban a többiek.
-Megvan!- kiáltok fel, amint megtaláltam a készletet. Kinyitottam, letérdeltem a padlóra, és kiborítottam. Nézegettem, de semelyik sem olyan, amit én láttam.
Nagyot sóhajtva pakoltam vissza mindent a lakásban.
-Mentem! - kiáltom el magam, s elkezdek futni Via háza felé. A szárnyam eszeveszettül lüktet, de nem foglalkozom vele.
Berontok a lakásba, de nincs itt senki sem! Túl nagy a csend, ami zavaró...
A konyhában, körülnézek és elszörnyűlködésem közepette mit találok?? Hát persze, hogy egy vérben ázott cetlit... Mi a f.?? Lassan odanyúlok és kihúzom a vértócsából. Elolvasom a kicsit összemosódott betűket, s szélsebesen futottam haza.
Berontottam a lakásba, és Jin kezébe nyomtam a papírt. Ő felvisított, amint rájött, hogy az igazi vér. Mindenki ideült és sokkoltan hallgatták, amit hyung olvasott.

"Via nálam van! Én Max vagyok, és ha vissza akarjátok kapni (ami lehetetlen) a becses nőt, gyertek fel a legközelebbi viharfelhőre!"

Yoongi felordított, majd megeredtek a könnyei. A többiek átölelték, de haragosan lehámozta a kezeket és kirohant. Mi is futottunk utána, és megpillantottuk a távolban lévő felhőt...
Yoongi hyung megpróbált felrepülni, de a gravitáció győzött, s lezuhant. De a viharfelhő rohamosan közeledik!

Tudom ez egy rövid rész lett! Bocsi, de a kövi hosszabb lesz!

Pusszancs!! (๑♡∀♡๑)