Ezt a fejezetet bármikor lehet olvasni miután Nolen és Hammond be lettek mutatva, de érdemesebb akkor, mikor egy chilles időszak van; ez egy eléggé mókás kis fejezet lett.

Szuperhősök világában

Eron és a videójátékok

– Még tényleg nem játszottál a LoL-lal? – lepődött meg Hammond Eron állítására.

– Nem, nekem valahogy kimaradt az életemből – legyintett egyet a fiú.

– Pedig a világ egyik legismertebb videójátéka. Ha nem a legismertebb – rázta a mutatóujját Nolen.

– Azt hiszem, kipróbálhatom – adta be a derekát Eron. – Hogy kell játszani?

– Elmagyarázom – huppant bele az Eron melletti székbe Hammond, nagy izgalmat sugárzó arc kíséretében. – A meccs elején kiválaszthatsz egy karaktert. Mindegyik hősnek egyedi képességei vannak. A cél, hogy ledöntsd az ellenség tornyait, aztán elfoglald a bázisukat. Egyszerű, nem? – hadarta le gyorsan a játék lényegét.

– Azt... azt hiszem, igen – Eron nem volt teljesen biztos a dologban.

Miután az ifjú belépett az első LoL meccsébe, tizenöt perc suhanva telt el, ahogy elmerült a kész káoszban.

– Annyira utálom ezt a karaktert – hangzott el a feszült kijelentés Eron szájából.

– Luzt? – kérdezett rá Nolen, miközben ő egy sörösdobozzal a kézben élvezte a meccset, vagy fogalmazzunk úgy, Eron szenvedését. – Igen, Luz egy eléggé idegesítő karakter.

– De mit csináljak, ha teljesen befagyaszt?! Meg sem tudok mozdulni! – Eron próbálta hidegvérrel kezelni a helyzetet, de kezdte egyre inkább elveszteni a türelmét.

– Egyszerű! Ne hagyd, hogy eltaláljon a támadásával – szólalt meg „segítőkészen" Hammond.

– Hát, kösz! Ez nagy segítség – válaszolt a srác szarkasztikusan.

Eron meghalt a játékban egyszer, kétszer, háromszor, aztán még többször.

– Bassza... nem, nem fogok káromkodni – állította le magát.

– Ne tartsd bent! Engedd ki, aminek ki kell jönnie! – masszírozta a barátja hátát Hammond.

– Használd a megfigyelőt! – javasolta Nolen.

– A mit? – kérdezett vissza Eron egyre erőteljesebben.

– Ja tényleg! Nem mondtuk el, de a négyessel le tudsz rakni megfigyelőket. Érdemes bokrokba rakni őket, hogy láthasd, ott bújik-e egy ellenség – magyarázta el a figyelők lényegét Hammond.

Mikor Eron karaktere közel ért egy bokorhoz, hogy letehesse a megfigyelőt, kettő ellenfél is ráugrott, majd seperc alatt végeztek vele.

– Bassza meg! – kiabált egyet Eron, miután nagyot ütött az íróasztalára.

Még pár halál, illetve félresikerült támadás, és Eron kezdett egyre jobban dühbe gurulni.

– Ennek semmi értelme – jelentette ki mérgesen. – Kiszámoltam mindent, annak a támadásnak találnia kellett volna.

– Szerinted miért az a játék neve, hogy Lack of Logic? Itt nem gondolkodni kell, csak élvezni – kortyolt nagyot a söréből Nolen.

– Nem tudtam, hogy ilyen nehéz feladat lesz. Ahhoz, hogy ezt élvezzem, kell egy doboz, hűtött energiaital – Eron levette a fejéről a fülesét, hogy a hűtő felé fordulhasson.

– Csak siess vissza! – figyelmeztette Hammond, mialatt izgatottságában az ujjaival matatott.

Pár perc keresgélés után Eron visszatért, kezében egy doboz üdítővel, amelyből kortyolt is egy jó nagyot.

– Elkéstél, haver! – szólalt meg Nolen. – Míg nem voltál itt, az ellenség legyőzte a Wyvern-t, és lerombolta kettő tornyotokat.

– Mi a megromlott uborkapuding az a Wyvern? – vonta fel kérdőn a szemöldökét Eron.

– Ó, tényleg! Nem mondtuk el, de az erdőben a huszadik percnél megjelenik a Wyvern. Amelyik csapat legyőzi, azok kapnak buffokat – magyarázott Hammond.

– Illetve ahogy látom, az egyik csapattársad éppen téged szid a chatben.

– Hohohó, mindjárt olyat írok neki vissza, hogy úgy megsül, mint egy homár – ropogtatta meg az ujjait Eron, egyre idegesebben.

Hosszú negyvenöt perc volt, de végül Eronék csapata senkit meg nem lepő módon elvesztette a meccset.

– Ugye, hogy jó játék? – kérdezte Hammond feltartva a hüvelykujjait, egyfajta bátorításképp, hogy Eron ne hagyja abba.

– Fantasztikus, sőt, messzebbre megyek. Ez egy szuper játék, ami egyáltalán nem pusztította el az agysejtjeim felét – Eronról kék szikrák pattogtak le, annyira dühös volt.

– Na jó, elég a szarkazmusból, az az én kenyerem – nevetett Nolen. – Menjünk játszani inkább Craft & Mine-nal! Az hátha megnyugtatja Eront, legalább egy picit.