Yiren pov

Mikor hazaértem sötétség uralkodott a házban. Nem is csodálom, hiszen este 11 is elmúlt. Mielőtt bármiben is felbuknék elővettem a telefonomat, bekapcsoltam rajta az elemlámpát. Halkan osontam fel a lépcsőn, ügyelve a csendre.

- baszki !- kiáltottam el magam halkan mikor felestem a lépcsőn. Így is nehéz járnom, olyan érzésem van, mintha a lábamon lenne egy mázsás súly, de nekem még botladozni kell a lépcsőn. Halkan nyitottam ki a szobám ajtaját. A villany kapcsoló felé irányítottam a fényt, a fény segítségével megláttam Felixet az ágyamban aludni. Közelebb léptem hozzá, leguggoltam az ágy mellé. Kezemmel puha, selymes haját simogattam. Ahogy nyugodt, gond mentes arcát figyeltem ajkaim felfele görbültek. Lábaim fájdalmas zsibbadásba kezdtek, így felállva pizsamámért nyúltam és indultam fürdeni. A fürdőszobában teli engedtem a kádat meleg vízzel, levettem a ruháimat és beszálltam a vízzel teli kádba. Szemeimet lehunytam a kellemes érzésre, viszont kipattantak mikor az ajtó nyitódására lettem figyelmes. Tekintetem oda vándorolt. Felix jött be. Egyrészről megnyugodtam, másrészről a szívem őrült tempóra kapcsolt.

- hiányoztál. - vette le felsőjét ezzel ráláttam kockás felsőtestére. Arcom azonnal lángba borult.

- te is. - nem bírtam elvenni szemem a hasáról, amit ő is észre vett.

- tetszik ?- firtatta önelégült hanggal. Arcom még jobban lángolt. Fejemet elfordítottam és a habokat tanulmányoztam velük. - menj arrébb. - nem akartam hinni a fülemnek. Vonakodva ugyan, de arrébb mentem. Ő nem habozott, bemászott mögém a kádba. Hátamat mellkasának döntötte, fejét nyakhajlatomba fúrta. - szeretlek. - szívta meg a nyakamat. A jól eső érzésre egy sóhaj hagyta el ajkaimat.

- én is. - válaszoltam remegő hanggal.

- volt ma valami oda bent ?- harapta meg gyengéden a bőrömet.

- nem..- hajtottam vállára a fejemet. - táncoltunk, Jisoo és Chae énekeltek, Lisa, Jennie és én rapelni tanultunk..az az nyelvtörőket mondogattunk, mint oviban. - meséltem lecsukott szemmel.

- répa retek mogyoró ?- kuncogott.

- Jennie nagyon hiányolta, de nem.- mosolyogtam. - annyit táncoltunk, hogy alig érzem a lábam. - sóhajtottam.

- ezek szerint nekem kell megint ágyba tenni ?- kulcsolta össze kezeinket.

- hmm maybe. - bújtam hozzá.

- a Hercegnőm nem tud járni..hogy fogsz így holnap tesi órán futni ?- nevetett édesen.

- alapból nem tudok futni..- nevettem el magam.

- majd Oppa megtanít. - puszilt arcomra.

- Úristen Felix !! Nem csináltam házit !!- kaptam magam elé egy törölközőt, mely segítségével takarni tudtam testemet.

- ahh..- vetette hátra a fejét csalódottan.

- naa ne legyél szomorú, legközelebb is együtt fürdünk, ha szeretnéd. - hajoltam hozzá egy pusziért.

- még szép, hogy szeretném !- vigyorodott el. Mosolyogva megráztam a fejemet. Testemet megtöröltem a puha anyaggal utána pizsamámat magamra vettem. A szobába visszasiettem és a füzetért nyúltam, megnézni mennyi házi feladat vár rám. Szerencsére nincs olyan sok, úgyhogy ezeket még meg tudom oldani akár holnap reggel is. Az ágyba bújva vártam barátomat, aki hamar meg is érkezett. Egy szürke melegítő nadrág volt rajta meg egy fehér póló. Befeküdt mellém, elhelyezkedtünk kiskifli - nagykifli pózba és illatát szagolgattam míg el nem nyomott az álom.

Reggel

Az ébresztő hangja törte ketté bájos álmomat. Nyűgösen nyomtam ki az ébresztőt. Óvatosan emeltem le magamról Felix védelmező kezét. Fájjó lábakkal mentem az egyenruhámhoz, pizsamámat átcseréltem az ingre és a szoknyára.

- mit csinálsz ?- kérdezte álmos hangján Felix. Mosolyogva fordultam felé.

- öltöznöd kéne. - mentem az asztalomhoz a házi feladatért.

- hmm maybe.- füzetemet kinyitottam a megfelelő oldalon és olvasni kezdtem.

- jesszus szűz anyám ez nekem kínai orosz betűkkel, amit egy arab írt arabul. - hülledeztem. A hátam mögül mocorgást hallottam majd két kart éreztem derekam köré fonódni.

- kezd el én addig csinálok reggelit és befejezzük együtt. Amúgy tetszik a nyakadon a lila folt. - mondta huncut hangján.

- rendben. - Felix elengedett s kiment a szobából. Én leültem a székre, elolvastam a feladatot, de mire a végére értem még a tantárgy nevét is elfelejtettem. Füzetemet behajtottam, a cimkéről leolvastam minek is ültem neki. Fejemet fogva olvastam el újra a feladatot, de még mindig csak a kérdőjelet értem belőle. Háromszor olvastam át mire rájöttem mit is kellene csinálnom.

- itt vagyok. - nyitott be Felix kezében egy tálcával.

- ahww még rózsát is hoztál ?- könnyesedett be a szemem. Irtózatosan aranyos.

- neked bármit. - csókolta homlokomra. - na nézzük..mit kell csinálni ?- ült le mellém.

- valami... elfelejtettem..- pillantottam a füzetemre. A fiúból hangosan tört ki a nevetés.

- nézzem. - vette el nevetve a füzetet. - ez könnyű !- kiáltott fel boldogan.

- már akinek. Te ezt már tanultad, még szép hogy könnyű. - néztem rá morcosan.

- jól van Duzzogi. - nevetett még jobban. Felixnek hála hamar végeztünk az összes leckével. Összekaptuk a dolgainkat és mentünk is. - megtanítalak majd vezetni. - mondta a semmiből.

- hmm biztos vagy benne ?- néztem rá.

- igen. - bólintott.

- felőlem oké, de te fizeted ha valamit összetörök. - vontam meg a vállam.

- ehh. - nyögte ki és elhúzta a száját. Vállába boxoltam és nevetve folytattuk utunkat. Az iskola kapujában Daehyun állt. Gyomrom miniatűrre zsugorodott, ajkaimat beharaptam. Kezemmel Felix kezét kerestem. Megfogtam kezét és erősen szorítottam rá miközben Daehyunt figyeltem. Kezemből kivette kezét. Értetlenül néztem rá, magával szembe fordított és ajkaimra hajolt. Belemosolyogtam a csókba. - ne félj. - kulcsolta össze a kezünket.

- Yiren !- kiáltotta Daehyun mikor meglátott. - mostanában nem nagyon beszéltünk. - szemei komolyságot tükröztek, de volt benne egy kis félelem is.

- kellett neked Byul szájában barangolni. - kerültem volna ki.

- figyelj...nem tudom, hogy történt ! Annyira emlékszek, hogy bementem az aulában. - fogta meg kezemet.

- tudod, ha nem történik meg, akkor most nem lennék boldog. Szóval köszönöm. - emeltem fel az összekulcsolt kezünket és mentünk tovább.

- velem nem lettél volna boldog ?!- kiáltotta utánunk. - meglátszik..te is ugyan olyan vagy, mint az összes többi !- nevetett gúnyosan. - hogy lehettem ekkora hülye ?! Azt hittem te más vagy.- nézett rajtam végig undorodó arccal.

- ő más is !- lépett elém Felix.

- na és miben ? - lépett közelebb.

- őszinte.- a két fiút alig választotta el több, mint 5 centi. Tapintani lehetett a feszültséget köztük.

- még sem mondott el nekem mindent egyből.

- a bizalmat ki kell érdemelni. - a kapuban megláttam Chan-t és Minho-t.

- srácok ! - rohantam hozzájuk.- Felix és Daehyun. - mutattam a hátam mögé.

- azt hittem barátok. - nézte a fiúkat Chan.

- elég fura barátság..woah ! - rohant el Minho.

- ebbe meg mi ütött ?

- fordulj meg és megtudod. - fordított meg Chan. A szám tátva maradt. Felix Daehyunon ült és verte az arcát Minho meg Felixet próbálta leszedni Daehyunról.

- Felix !- futottam oda. Minhoval nagy nehezen szétválasztottuk a fiúkat. - elment az eszed ?!- fogtam meg ingje gallérját.

- lekurvázott ! - mutatott a véres orrú fiúra.

- na és ?! Higyje azt, mi tudjuk, hogy nem igaz.- simítottam felszakadt szájára. - és most hogy csókoljalak meg ?- néztem rá édesen.

- megoldjuk. - puszilt meg.

- itt meg mi történt ?!- jött ki az igazgató nő feldúltan. - kik voltak benne ?- állt meg mellettünk.

- én és Daehyun. - állt elém Felix.

- az irodába !- indult el befelé. Lassan engedtem el kezét.

- menjünk. - karolt át Chan. Bólintottam és elindultunk be. - nyugi, nem kivégzésre ment. - nevetett riadt arckifejezésemet látva.