Az ágyamban keltem fel. Álmosan sétáltam az egyenruháért amit magamra vettem. Hajamat kifésültem és a táskámat vállamra véve indultam a konyhába. Felix és Daehyun már ott vártak a reggeli társaságában.

- jó reggelt. - ültem le közéjük.

- jó reggelt. - nyomott egy puszit Felix az arcomra amitől meglepődtem.

- ezt miért kaptam ? - kérdeztem mosolyogva.

- mert a húgom vagy ? - jött a válasz kérdés formájában.

- eddig nem kaptam puszikat. - csaptam játékosan a vállára.

- hát mostantól kapni fogsz. - harapott bele a gofriba.

- mit csináltál te vele az este ? - fordultam Daehyun felé.

- hát őő...volt egy kis ez....és egy kis az...- nevetett.

- veszélyesek vagytok ti. - nevettem én is.

- ti most vágjátok miről beszéltek ? - nézett ránk komoly tekintetével Felix.

- szeleteljük is. - vágta rá Dae.

- be is faltuk. - támaszkodtam meg Felix vállán.

- betegek vagytok. - rázta a fejét mosolyogva.

- ne rázd mert felborul ami benne van. - parancsolt rá Daehyun nevetve.

- esetleg csak a vér folyik vissza. - motyogtam az orrom alatt de ők így is meghallották.

- ne keverj össze magaddal. - szentelte nekem a figyelmét bátyám.

- ne hasonlítsd össze a jót a szarral. - néztem szemeibe.

- most szarnak neveztél, ugye tudod ?- nem szakította meg a kontaktust.

- én nem céloztam rád, de ha már elismerted hogy az vagy...- vettem a számba egy gofrit.

- te kis ....! - borzolta össze a hajamat.

- a hajatok az egyetlen hasonlóság. - szólalt meg Daehyun.

- a lányok is ezt mondták. - igazgattam a haj koronámat.

- lassan mennünk kéne. - nézett fel a faliórára Lix.

- oké, de csak lassan. - felelte Daehyun.

- ahj istenem, rosszabb vagy mint ő ! - mutatott rám.

- hey ! Ezt kikérem magamnak ! - mondtuk egyszerre Daehyunnal.

- én ezerszer is jobb vagyok mint ő ! - vágott durcás kifejezést.

- pff csak hiszed ! - capplattam a táskámhoz és felvettem a vállamra.

- együtt megyünk ! - kiáltotta Felix mikor nyitottam ki a bejárati ajtót. Kimentem az ajtó elé és leültem.

- haladjatok ! - kiáltottam a nyitott ajtón keresztül.

- haladnánk ha mennél Töpszli. - hallatszott Daehyun hangja. Felpattantam és lesepertem a hátsómat. Felix bezárta az ajtót és indultunk az iskolába. Pápaszem és én mentünk a termünkbe, Felix pedig maradt az első emeleten. Beléptünk a terembe, köszöntünk az osztályunknak és mentünk a helyünkre. Jennie mosolyogva ölelt át amit viszonoztam is.

- figyu csak. Tudom, nem szereted a bulikat, de eljönnél velem ? Jisoo nem ér rá, Lisa pedig elígérkezett Chaeyoungnak. - váltott boci szemekre.

- mikor ? - sóhajtottam.

- szombat este. - a vigyor csak úgy felrepült az arcára.

- rendben. - egyeztem bele. Sose szerettem bulizni menni. - házi buli ?

- igen.- bólogatott hevesen.

- legyen, de csak azért mert szeretlek !- tisztáztam.

- imádlak ! - ugrott a nyakamba.

- engem ki nem ? - kérdeztem önelégülten.

- a biasod. - suttogta a fülembe, mire ledermedtem.

- utálom, hogy mindig igazad van. - sziszegtem és durcázva fordultam az ablak irányába.

- na~- húzott magához. - mi szeretünk ! - karolt át.

- tudom. - kuncogtam el magam. A tanár bejött és elfoglalta szokásos helyét, ezáltal kezdetét vette az óra.

•••

Szünetben a lányokkal három fenyőfa alatt ültünk egy padon és beszélgettünk. Most sem haboztunk, minden kertelés nélkül hívtuk fel barátnőnket, aki még mindig lábadozott. Elmeséltem részletesen a tegnap estét, amit ők sikításokkal hallgatták végig. Chae is elmondta, hogy jövőhéten veszik le a gipszet és talán jöhet már iskolába. Lisa is beszámolt, hogy Minho nagy nehezen elhívta őt egy randira. Mikor kiejtette a szavakat, mind a négyen felsikítottunk, még a konyhás nénik is kiszóltak az ablakból, hogy halkabban. Bocsánatot kérve beszélgettünk tovább. Hangos zsivaj hallatszódott az ebédlőből. Érdeklődve álltunk fel és sétáltunk az ablakhoz. Két srác verekedett elég durván. Nem láttam pontosan őket, egy függöny takarta el arcukat. Annyit láttunk, hogy az egyik megindul és a másiknak fut, akkora erővel ment neki, hogy kiestek az ablakon szó szerint. Mindenhol üvegszilánk hevert a lábaink előtt és két srác akik verték a másikat. Mindenki az ablak alá gyűlt és bíztatták a két fiút. Jisoo és Jennie elválasztotta nehezen őket, de nem úszták meg egy-két horzsolás nélkül. Mikor ketté választották őket, akkor láttam meg Daehyun arcát. Máskor makulátlan bőrét mostanra véres horzsolások és sebek tarkították. Csodálkozva néztem az arcát. Szája sarka felrepedt és a szeme körül is lett monoklija. Az igazgató rohant hozzánk, a gyerek tömegen átfurakodva állt a két fiú oldalára. Elsőnek őket nézte, aztán észre vette az ablakot. Pár perc csend után megszólalt.

- kikezdte ? - hangja, mint máskor most is higgadt volt. Nyugodtan nézte a két fiút.

- ő ! - válaszolták egyszerre.

- az irodámban megbeszéljük. Maga ! - mutatott felém.- kísérje el az osztálytársát az iskola orvoshoz. - bólintottam és megragadtam barátom csuklóját. Az orvosinál bekopogtam az ajtón, de válasz már nem érkezett. Az ajtó résnyire nyitva volt, vettem a bátorságot és benyitottam. Sehol senki. Előkerestem az elsősegély dobozt, kivettem belőle a fertőtlenítőt meg néhány ragtapaszt is kivettem. Daehyun-t leültettem a vizsgáló ágyra és kibontottam a fertőtlenítőt. Óvatosan megfogtam haját, ami a homlokát eltakarta,  elsőnek homlokán láttam el a sebeket.

- miért tetted ?- kérdeztem miközben a sebeit fertőtlenítettem.

- miattad. - vont vállat. A kezem megállt a mozgásban.

- miért ? - tettem le magam mellé a kezem és éj sötét szemeibe néztem, amikben oly könnyen elveszik az ember, ha akar, ha nem.

- beszólt a srác, hogy milyen kocával járkálok. Aztán már csúnyább szavakkal illetett téged. - mondta bosszús hangon.

- dehát ezért nem kell verekedni ! - korholtam le.

- de megvédem azt akit szeretek ! - támasztotta igazát. Vajon csak barátként szeret, vagy úgy ahogy én őt ? Áhh biztos csak barátként !

- ez egy picit csípni fog. - húztam el a szám, ahogy óvatosan vezettem kezemet a szájához, az érzésre felszisszentett. - én mondtam. - ahogy néztem a száját éreztem ahogy egyre jobban pirulok. Egyszerűen tökéletesek az ajkai. Nem túl vastagok, de nem is vékonyak. - kész vagyunk. - mondtam halkan és eltettem a fertőtlenítőt. A nagyobb sebeket leragasztottam ő pedig felállt az ágyról.

- kéne a gyógy puszim ! - hallottam meg hangját.

- mi ? - fordultam egy pillanatra hátra.

- anyukámtól mindig kaptam. - visszafordultam és a dobozt a helyére raktam, a doboz elég magas helyet kapott így csak pipiskedve értem el, a bokám kibicsaklott így egy nagyot szisszentve estem a földre. Két erős kar viszont hamar közre fogott és megtartott. - azért csak óvatosan. - vette elő kaján vigyorát. Őszintén szólva nagyon bejött, ahogy így néz ki. Sebes arccal és egy kaján vigyorral az ajkain.

- köszönöm. - egyenesdtem ki.

- gyógy puszi ! - mutatott arcára. Szemforgatva, de belül hevesen kalapáló szívvel léptem közelebb hozzá és lábujjhegyen állva nyomtam puha arcára egy apró puszit.

Olyan jó puha bőre van, és még a haja is nagyon puha meg selymes.