12
Ma az iskolával megyünk valahova. Hogy hova nem tudom. Az osztály főnök azt mondta, hogy meglepetés. De nem csak mi megyünk. Jön még a bátyám osztálya. Bátyám. Inkább barátom. A kiszivárgott infók szerint, kirándulni megyünk. Az úgy nagyon jó lesz, ha kirándulni megyünk és nem tudjuk hogy mit vigyünk. Mármint, hogy ott is alszunk vagy nem. Na mindegy én raktam be néhány ruhát. Elvileg 9:00-re kell menni a suli elé. Most 8:30 van. Felix készülődik, én pedig a nappaliban tévézek. Valamilyen béna műsor ment. valaki megtámaszkodott a fejem fölött . Felnéztem és Felix mosolygós arcával találtam szembe magam, elmosolyodtam.
- mehetünk? - kérdezte.
- igen. - válaszoltam. Felálltam és a táskámhoz mentem és indulni készültünk. Összekulcsoltuk az ujjainkat és indultunk is.
Mikor a sulihoz értünk a lányok már ott voltak. Oda mentünk hozzájuk és vártuk a többieket.
- ti tudtok valamit? - kérdeztem a lányokat.
- valamilyen ünnepségre megyünk . - rántott vállat Lisa.
- nee! - kiáltottam fel és a fejemet Felix mellkasának döntöttem.
- amúgy az egyetlen hasonlóság köztük az a szőke hajuk. - mondta Jennie.
- igen. - értett vele egyet Jisoo.
- sziasztok! - hallottuk meg a fiúk hangját. Köszöntünk nekik és együtt vártuk az osztályt és a tanárt. Pár perc múlva egy kisbusz állt meg a suli előtt. A sofőr kiszállt és körül nézett.
- tizenegyedik e, és tizenkettedik c? - nézett ránk. Mi bólintottunk. - osztályfőnökük hol van? Nem érkezett még meg?
- nem. - mondta Chae.
- értem. Hát akkor én leszek a buszsofőrük erre a napra és a holnapi napra. Szerintem nem szeretnének ott állni. Szálljanak fel. - mutatott a busz felé. Bólintottunk és fel szálltunk. Megérkezett pár perc múlva a két osztály is és az osztályfőnök.
- kedves gyerekek! A tizenkettedikesek osztályfőnöke nem tudott jönni, ezért az én fegyületem alatt vagytok. Kérlek viselkedjetek. Ez egy meglepetés kirándulás lenne. Egy iskolába fogunk menni. Nyugalom, nem tanulni! - nevetett fel. - csupán csak lesz egy verseny az iskolánkban, amire abból az iskolából is jönnek ahova megyünk. Illetve majd mi is megyünk oda, ha ott lesz egy verseny. Mint most.
- tanárnő! Mi nem készültünk versenyre! - mondta az egyik lány Felix osztályából.
- semmi baj! Ez nem olyan verseny, ahol a tudásotokat kell használni. Akár mennyire hülyén hangzik, de a két iskola rendezett egy olyan versenyt hogy kié a legjobb kollégium. Most csak vendégek lesztek. Nem kell bejárni tanulni se, csak a kollégiumban kell lennetek és otthon érezni magatokat. Ma csak azért megyünk a suliba hogy átadják ezt a kollégiumot nektek is. - fejezte be.
- tanárnő! Nekem elég érdekes az otthoni életem. Nem lesz az gáz, hogyha háló ingben, felkontyolt hajjal, és nagymamás kinézettel ülök a koliban? - kérdezte Lisa mire mindenki felnevetett.
- nem, a legfontosabb hogy jól érezd magad. - mosolygott az ofő.
- rendben. - bólintott Lisa.
- a szoba beosztások hogy lesznek? - kérdeztem.
- hát mivel csak négy fő lehet egy szobában vegyesen lesztek. De tilos minden féle OLYAN érintkezés! - mondta, mire néhány fiú szájából elhangzott egy "oooo" hang. - majd meglátjuk hogy hogyan fértek a szobákba. Harminchatan vagytok, kilenc üres szoba van. Elvileg el kell hogy férjetek.
- rendben. - bólintottam. Az utat végig beszélgettük, hogy mi hogy lesz. Elsőnek beköltözzünk a koli szobába, és utána megyünk a suliba.
- lányok. Most gondolkoztam. Nem lehetünk egy szobában. Öten vagyunk. - fordultam feléjük.
- azta Sherlock Holmes. - forgatta a szemeit Jennie. - de tényleg.
- szívás. - mondta Chae.
- hát ez szopás basszus! - jelentette ki Jisoo.
- jó majd megoldjuk. - nyugtattam őket.
Amikor oda értünk bementünk egy nagy épületbe. Az aulában egy asztal volt elhelyezve és mögötte ült egy férfi és egy nő. Ötven évesek lehettek. Oda mentünk az asztalhoz és liba sorba álltunk. A felnőttek bemutatkoztak és elmondtak mindent a tudni valókról. Kaptunk kulcsot a szobánkhoz is. Én az 1/2-be kerültem, a lányok az 1/1-be. A szobatársam Felix, Mark, és Lia. Egyedül én vagyok a szobában az E osztályból való. Szívtad köcsög- gondoltam magamban. De legalább Felix itt van! Amikor beléptünk a szobába egy kisebb előszoba fogadott minket amiben 4 szekrény volt. Aztán beljebb léptünk és bal oldalon meg jobb oldalon egy-egy emeletes ágy, az ágyak előtt pedig két-két íróasztal, és a szembeni falon pedig egy nagy ablak.
- stipistopi felül alszok! - jelentettem ki és feldobtam a táskámat az ágyra.
- enyém a másik! - utánozta a mozdulataimat Lia.
- állítólag alul lenni jó.- mondta Mark és elfoglalta a Lia alatt lévő ágyat.
- basszus, ez kurvára nyikorog!- mozgott Lia.
- fogyózzál. - mondta neki Mark.
- hova fogyjon? Tök vékony! - másztam fel az ágyamra.
- ne ugrálj, mert rám szakadsz! - kiáltotta Felix.
- legalább lenne rajtad valaki! - vágta rá Mark, mire Lia hangos nevetésben tört ki. Én elpirultam és inkább előhalásztam a fülesemet.
- ki kéne pakolni. - fogta meg a táskáját Lia.
- pakolj. - mondtam neki.
- de Yiren. - nézett a táskájára majd a fiúkra.
- igazad van. Majd ha ketten leszünk. - mondtam. Kopogtak az ajtón és az osztályfőnök jött be.
- öltözzetek fekete fehérbe. Megyünk az átadóra. - mondta és kiment. A fiúk kimentek mi pedig átöltöztünk. Lementünk az aulába és mentünk a suliba.
Már itt állunk az átadón. Nagyon sokan vannak itt. A polgármester is eljött és valamilyen kancellár is. Mindenki megtartotta a beszédét. Jennie, Chae, Jisoo és Lisa álltak előttem. Hirtelen melegem lett és a lábam is zsibbadni kezdett. Foltokat láttam, Jisoo vállára hajtottam a fejem. A hányinger is rám tört.
- hányingerem van. - motyogtam Jisoonak.
- bírd ki! - motyogta. Sóhajtottam egyet, neki dőltem az oszlopnak. Nagyon melegem lett és a levegő is nehezen kezdett el jönni. A foltok nagyobbak lettek. Annyit még hallottam hogy el kell mennünk egy osztály terembe . Jisooba és Lisaba kapaszkodva indultam meg a lépcsőn, de szinte nem is láttam semmit. A lépcső fokok kezdtek eltűnni.
- Jézus Yiren! Mi történt? - kérdezte aggódva Jennie. Nem tudtam válaszolni. Nagy nehezen felértünk a lépcsőn, mentem pár lépést majd összeestem. Hangokat hallottam még és karokat éreztem magam körül.
- gyere, feküdj ide.- fektetett le egy padra. Levegőért kapva feküdtem le. A lábamat felrakták egy székre. - hozzatok vizet, behoznád a táskámat a kocsiból? Köszi! - egy nő állt mellettem. Pár perc múlva egy másik két nő is megjelent. Az egyik kezében egy pohár víz volt. Azt megittaták velem és utána visszafektettek. Pár percig még feküdtem, majd egy férfi jelent meg egy táskával. A nő megmérte a vérnyomásom, ami alacsony volt, és a cukorszintemet ami jó volt. Miután jobban lettem elkísértek az osztályomhoz.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro