Reggel az óra csörgése ébresztett. Két erős kar tartott. Felix. Eszembe jutott a tegnapi csók. Belepirultam az emlékbe. Óvatosan felültem és ébreszteni próbáltam Felixet, kisebb nagyobb sikerrel.

- mi az? - kérdezte és a hasára fordult.

- suli. - ültem rá a derekára.

- hmm. - hunyta be a szemeit. - tudod az ilyen ébresztéshez hozzá tudnék szokni.

- el fogunk késni, ha nem kelsz fel időben. - mondtam miközben a hátára feküdtem.

- kapaszkodj. - mondta és emelkedni kezdett .

- wow! Nem hittem hogy elbírsz! - kapaszkodtam a nyakába.

- pedig de. - mondta és elindult le. A lábamat dereka köré kulcsoltam. Levitt a konyhába és a pultra ültetett. - mit kérsz reggelire?

- ami neked jó. - figyelemmel követtem végig a tevékenységét. Végül palacsintát csinált. Én még mindig a pulton ülök, Felix pedig a lábaim közt áll és tömi a számba a palacsintát. - te is egyél! - fogtam meg egy darab palacsintát és a szájába tömtem.

- finomat csináltam. - mondta teli szájjal. 

- hey, teli szájjal ne beszélj! - tettem mutató ujjam a szájára. Mikor megreggeliztünk megetettem Kuma-t és indultunk öltözni. Felvettem az egyenruhát és indultam is le.

- kész vagy? - nézett le rám.

- ühüm. - bólintottam és indulni készültem, de Felix visszarántott.

- valamit elfelejtettél.- nézett rám.

- mit? néztem rá értetlenül, ajkait neki nyomta az enyéimnek. Szemeimet lehunytam és visszonoztam csókját.

- ezt. - mondta mosolyogva és adott egy puszit az ajkaimra.- de menjünk mert tényleg elkésünk.

A suli kapujánál Jennie várt egy nagy mosollyal. Mikor meglátott rohanni kezdett felém. Én is rohanni kezdtem. Amikor már majdnem oda értünk egymáshoz mind a ketten elrugaszkodtunk a talajtól, így egymásnak ütközünk és a földön feküdtünk egymást ölelve. Szorosan öleltük egymást.

Talán az emberek hülyének néztek minket, hogy a földön fekszünk és öleljük egymást, de minket ez nem érdekelt.

Lassan engedtük el egymást, mikor felültünk egymásra néztünk és újra megöleltük egymást.

- hiányoztál. - szorítottam még jobban magamhoz.

- te is és a lányok is. - mondta és felállt majd engem is felsegített.

- szia. - köszönt Felix Jennienek.

- szia. - elindultunk be.

Jennie leült mellém, kipakoltuk a cuccainkat, és beszélgettünk. Elmesélte az elmúlt két hetét, hogy mi történt vele. Én is elmondtam neki mindent Felixel kapcsolatban.

Elsőnek megdöbbent, de utána gratulált. A lányok is megérkeztek, mikor meglátták Jenniet a nevét ordítva rohanták le. Az egész osztály minket nézett.

Szegény Jenn felborult a székkel annyira neki rontottak a lányok. Nevetve álltak fel. A lányok hoztak maguknak egy-egy széket az asztalunkhoz és leültek. Mindenki beszámolt mindenről. Megbeszéltük, hogy ma elmegyünk valahova. Mikor a tanár bejött a lányok visszavitték a székeket és leültek. 

A tanár felírta az anyagot a táblára, Jennievel összenéztünk, majd vissza a táblára. Leírtuk a feladatot, s mint akik jól végezték dolgukat hátra dőltünk a székben.

A többi az az osztály okosainak a feladata. Az órának viszonylag hamar vége lett. Kimentünk az udvarra sétálgatni. Felix és a haverjai is megtaláltak minket.

- szia Jennie, rég beszéltünk. - köszönt neki Hyunjin. 

- maradjon is így. - forgatta a szemét Jennie. A lányok nevetni kezdtek, a fiúk pedig együtt érzően Hyunjin vállára rakták a kezüket. 

- koppintottak. - nézett Hyunjin a fiúkra.

- ez van. - rántotta meg a vállát Woojin.

- kösz!- mondta sértődötten Hyunjin.

- mint egy nagy gyerek. - szólt közbe Lisa.

- te mondod? - néztem rá.

- meg te?- kérdezte Jisoo. Elnevették magukat majd a csengő után elindultunk be.

Suli után ruháim közt turkáltam valami kényelmes darab után. Felix az ágyamon ült, engem nézett. Kivettem egy szoknyát. Fintorogva  dobtam hátra.

- hey!- kiáltott Felix. Hátra néztem és megláttam hogy a szoknyám Felix fején van. Kuncogva mentem oda és elvettem a fejéről a szoknyát. Az ölébe húzott. - hova készülsz?- kérdezte és a nyakamat kezdte puszilgatni. 

- a lányokkal elmegyünk egy kávézóba. - mondtam miközben a kezemet a hajába vezettem.

- hmm, ez jó. - motyogta a nyakamba.

- inkább segíts kiválasztani a ruhámat. - másztam ki az öléből és vissza mentem a szekrényhez.

- aish. - hallottam meg hangját. Mosolyogva kerestem tovább a ruhát. Végül erre döntöttem :

A fürdőbe mentem felvenni a ruháimat. Megfésültem a hajam és indultam felvenni a cipőmet. 

- meddig maradsz?- kérdezte Felix és az ajtófélfának támaszkodott.

- nem tudom, talán öt óráig. Majd jövök. - léptem volna ki, de Felix utánam szaladt.

- a puszit elfelejtetted. - nyomott egy puszit a számra. Elmosolyodtam.

Mire a kávézóhoz értem a lányok már ott voltak. Oda szaladtam hozzájuk és megöleltem őket. Ahogy mondtam Felixnek öt óráig maradtam.

Haza érve a kanapéra dőltem, Kuma-t még magammal vittem a kávézóba és vissza adtam Jennienek. Lefürödtem és mentem aludni. A szobámban Felix aludt. Bebújtam mellé és behunytam a szemem. Egy kar fonódott derekamra és közelebb csúszott. 

- jó éjt. - mondta és nyakamba fúrta fejét.

- neked is.