- hogy érted, hogy minden romokban ?- ültem le mellé.

- nem mondhatom el. - rázta fejét. Vett egy mély levegőt, a plüsst letette az ágyra. - visszahozom a kislányunkat. - állt fel. Keze után kaptam és magamhoz szorítottam.

- mond el.

- nem tehetem.

- de teheted ! Kérlek !

- nem.

- Felix ! Kérlek !

- a ti érdeketekben.

- Felix !

- gyere ide. - húzott magához.

- bocsánat, hogy megütöttelek. - suttogtam mellkasába.

- kaptam már nagyobbat is. - nevette halkan. - sietek. - hátrált. Míg Felix távol volt összeszedtem a zsebkendőket, utána neki álltam főzni. Hányingerem támadt, de nem foglalkoztam annyira vele. Máskor is volt már ilyen, hányingerem lett, de nem kellett hányni. Egy pohárba töltöttem vizet, mielőtt bele ihattam volna, a pohár kiesett a kezemből, én meg futottam a mosdóhoz. Hajamat összefogva öklendeztem a wc fölött. Számat megmostam és visszabatyogtam a konyhába. Összeszedtem a törött pohár darabjait, amiket kidobtam, aztán feltöröltem a kiborult vizet. Ajtó myitódás ütötte meg fülemet.

- anyaaaaa ! Igazad volt ! Apa szeret ! - rohant be a konyhába Eunsoo.

- mondtam. - öleltem magamhoz kicsi testét.

- nagyon buta vagy. - guggolt le hozzá Felix. - apa mindig szeretni fog.

- anya, engedj el. Apához kell mennem. - tolt el magától és apja karjaiba vetette magát.

- persze ilyenkor már nem is szeretsz. - forgattam mosolyogva szemeimet.

- én szeretlek. - csapta meg combomat. Hányingerem újra rám talált. Mint, ahogy azt pár perce, rohantam a fürdőszobába.

- minden rendben ?- állt meg Felix az ajtóban.

- mintha hullámvasúton ültem volna, úgy forog a gyomrom. - tápászkodtam fel.

- mi történt ? - kukucskált be Eunsoo.

- szeretnél egy kistesót ?- guggolt le elé Felix.

- dobjam el a szabadságomat ?- kérdezett vissza mire elnevettem magam.

- ...nem erre számítottam. - paskolta meg fejét.

- de amúgy igen, jó lenne egy kistesó, lenne kivel játszanom. Csak ne fiú legyen. - gondolkozott el.

- ezt nem mi döntjük el. - ráztam fejemet.

- hidd el...egy lány tesó sokkal rosszabb, mint egy fiú. - suttogta hallhatóan Felix.

- ezt kikérem magamnak ! Egy fiú rosszabb ! Tapasztalat, Kicsikém, Tapasztalat. - guggoltam le én is.

- egy lány a legrosszabb ! Áthívja a barátnőit, akiknek a közelébe se enged, pedig CSAK BARÁTKOZNI akarsz velük. - nézett rám Felix. Egyszer rá akart hajtani Lisara...meg is bánta....

- perszeee, áthívod a barátnődet, aztán nem lehet, mert állandóan a barátnőd figyelmét akarja felkelteni. - néztem férjemet.

- most...

- nem lehet bemenni a nappaliba, mert körmöt festenek, mikor meg beteszed a lábad a nappaliba fűbe harapsz a körömlakk miatt. - állt fel.

- mindennél jobb azt hallgatni, hogy éppen a fiú testvéred üvöltözik a haverjaival videójátékozás közben. - álltam fel én is.

- mert az jobb, hogy este kilenckor is Soy Luna-t kell énekelni ??

- sokkal jobb, mint zombis játékokkal játszani.

- ez nem igaz !

- de az !

- most lebeszéltettek a kistestvérről....

- vagy az még jobb, hogy mennél enni, de nem tudsz, mert a húgod a barátnőivel felzabálta az egész hűtőt !

- azt ne felejtsük el, hogy mikor feküdnél le aludni, a bátyád bömböltetni kezdi a zenét !

- a zene mindig jól jön, minden helyzetben !

- de nem bömbölve !

- egy fiú testvér akkor is jobb, mint egy lány testvér ! Nem veszi el a ruháidat...

- csak azért vettem el, mert kényelmesek voltak !

- igen, és soha többé nem láttam őket viszont !

- hát mert....na...!

- hol van Eunsoo ?- nézett körbe Felix.

- ott kell...lennie..hol van Eunsoo ??- kérdeztem ijedten mikor nem láttam az ajtóban.

- itt vagyok !- szólt ki a nappaliból. - innen izgalmasabb volt a veszekedésetek. Én nem akarok kistestvért, de ti vesztek össze azon, hogy milyen legyen.

- mi nem veszekedtünk. - karolt át Felix.

- csak hangosan beszéltünk.

- mikor lesz kész a vacsi ?

- lassan.

- gyorsabban nem lehetne ?

- szemtelen.

- van szemem.

- apja lánya.

- tegnap még a te lányod voltam.

- inkább menjünk enni.