- Bizony – Shiro jót derült barátja elképedésén – Ezt úgy fogjuk, hogy egyfolytában használni fogod a Shringanodat. Minél többet használod, annál jobban fog fejlődni.

- Sharingan! – kiálltotta Kakeru.

Shiro shurikenekett vett elő. Becélozta vele kakeru testrészeit és közben elgondolkozott, hogy mikor lesz vajon Kakerunak 2 tomoes Sharinganja.

- Most shurikeneket dobok rád, azokat kell kikerülnöd – Shiro gonoszan elmosolyodott. Kézjelet csinált. – Végtelen Shuriken!

A fiú mögött egy átjáró nyílt ki, és záporozni kezdtek a shurikenek Kakeru felé, aki felvisított, és a földre vetette magát.

- Állj! – a shuriken-portálból kiapadtak a lövedékek. – Nem az a lényeg, hogy a földre vesd magad! Mivel most kikerülöd őket, ezért... Valami történni fog. Apa beszélt a tanácsnak erről, de megérezte hogy ott hallgatózok, ezért köhögésrohamot színleve szobafogságra íítélt.

- Mr. Szucsuhra?

- Hívd Asahinak... De ja. Beteg – Shiro malmozni kezdett az ujjával, és az eget nézte. – Szóval! Ki kell kerülni őket. Indul.... Most!

A shuriken áradat megindult. Kakeru megint felsikoltott, de nem kuporodott le, hanem elkezdett ugrálni, hajlongani, de így is sok shuriken szakította fel a bőrét.

- Állj! – Shiro felsegítette a barátját.

Kakeru tiszta karc volt. A legtöbb sebet bekötötték, és utána lefeküdtek, nézték a felhőket. Aztán sötétendni kezdett, s végül Kakeru törte meg a csendet.

- Nem akarod te is kipróbálni? Lehet, hogy te sem tudod kikerü... - Shiro a szavába vágott.

- Szerinted az apám nem ezzel a módszerrel tanította meg nekem? Hallod, egyszer bérgyilkost küldött rám, hogy meg tudja, hogy mire vagyok képes. Egyszer meg ő maga öltözött be gyilkosnak.

- Legyőzött?

- Képzeled? Nyilván nyertem. Apánál mindig visszafogom magamat, de amikor megtámadott, nagyon megjárta.

- Miért mi történt vele? – kérdezte mohón Kakeru.

Shiro emlékében egy kép derengett fel. A háztetőn ült, és egyszer csak egy maszkos ember ugrott oda, addig harcoltak, míg az idegen nyüszítve nem ugrált el.

- Finoman fogalmazva eltörtem a csuklóját, egy pörgőrúgással meg az állkapcsát, 36 tengecupontot találtam el, és harminchárom shruriken talált célba – mesélte lelkesen Shiro.

Kakeru elnevette magát, de egyszer csak felsikoltott. Összeesett, vonaglani kezdett, egyész testén kék kötelekként kidagadtak az erek, és egyre csak sikoltozott, sikoltozott. Össze vissza dobálta magát, szeme forgott az üregébe, és pokoli kínokat állt ki.

Shiro csak állt, agya leblokkolt. Nézte, ahogy Kakeru a földre veti magát. Az estébe sikolyok hallatszottak, de minden felől.

Kakeru teste kicsavarodott, ordított, hempergett a tetőn, zokogott, de a kín késként szurkálta a testét.

Aztán egyszer csak elcsendesedett. A kín abbamaradt. Kakeru pörgő szeme megállt, az erek visszahúzódtak a testébe, már nem dobálta magát. Csak feküdt, és csendesen zokogott. Végül az is abba maradt. Minden elcsendesedett.

Shiro csak állt, nézte élettelen barátját, és nem vette észre hogy arcát könnyek barázdálják.

Ez rövidebb rész lett, bocsi